Franja

zvedav (-a, -o) neugierig; otrok: [wißbegierig] wissbegierig; (zijalast) schaulustig

zvedáv inquisitive (gledé, o about, regarding, concerning); curious

zvedáva oseba inquisitive (ali prying) person, pogovorno snooper, Nosy Parker
biti zvedáv to be curious, pogovorno to snoop

zvedàv curieux

zvedàv (-áva -o) adj. curioso; interessato, attento; scrutatore:
zvedav potnik viaggiatore curioso, attento
zvedav pogled occhio scrutatore

zvedàv -ava -o radoznao, ljubopitan, ljubopitljiv: zvedav otrok

zvedàv curioso

biti zvedav estar curioso; tener curiosidad

zvedàv -áva -o prid. curios, dornic de cunoaştere; scrutător

curieux, euse [kürjö, z] adjectif radoveden, zvedav, indiskreten; željan znanja, zanimajoč se za; čuden, nenavaden; presenetljiv; vreden ogleda; masculin radovednež, zijalo; ljubitelj; argot preiskovalni sodnik

homme masculin curieux posebnež, čudak
collection féminin d'un curieux zbirka ljubitelja
il est curieux de tableaux on se zanima za slike
ne me regarde pas comme une bête curieuse! ne glej me kot kako čudo!

curiós -oásă (-óşi, -oáse) adj.

1. radoveden, zvedav

2. nenavaden, čuden

cūriōsus 3, adv. -ē (cūra)

I.

1.
a) act. skrbeč, zanimajoč se za kaj, skrben, skrbljiv, pazljiv; abs.: pictor, manus Petr., pastores curiosiores Varr., curiose … referre aliquid Val. Max., curiose involvere Cels., curiose prospicere, ne … Cels., curiose cavere de aliqua re Suet., conquirere ista curiosius Ci., animadvertere ea, quae domi fiunt, curiosius Ci. z večjim zanimanjem, curiosius observare aliquem Val. Max., curiosius scriptae litterae Plin. iun., curiosissime pangere aliquid Col.; z objektnim gen.: iuvenis … omnis officii curiosius Sen. ph., deus non exaudiens vota nec nostri curiosus Sen. ph., medicinae peculiariter curiosius Plin., memoriae curiosi Aur. zgodovinopisci; nam. gen. skloni s praep.: permulta alia colligit Chrysippus, ut est in omni historia (v vsem zgodovinskem) curiosus Ci.; quo minus familiaris sum, hoc sum ad investigandum curiosior Ci. ep. tem skrbneje si prizadevam izvedeti njegove misli.
b) pass. skrben = skrbno vzgojen (vzgajan), izvrše(va)n, opravljen (opravljan) ipd.: victus Cels., consilia Q., curiosior sui cultus Val. Max., curiosior observatio Val. Max., Cels., fuit vestitu ad (glede na) munditiem curioso Macr.

2. occ.
a) skrben, zaskrbljen = sočuten: quidam curiosior Ph.
b) preskrben v izražanju, pretirano natančen, pedanten, dlakocepski: ut a diligenti curiosus … distat Q., curiose potius loqui … quam Latine Q.

3. skrbno izsledujoč, zasledujoč, poizvedujoč, vedoželjen, zvedav, radoveden (v dobrem in slabem pomenu): ne curiosissimi quidem homines exquirendo audire tam multa possunt, quam sint multa Ci., ne aliis molestus, vobis curiosus viderer Ci., quid est tam curiosum quam ea scire velle Ci., ut ipse nosti curiosus H., sunt homines naturā curiosi Plin. iun.; si me nihilo minus nosti curiosum in re publica quam te Ci. ep.; (v slabem pomenu) radoveden: isti curiosi, quos offendit noster … labor Ci., primum patere me esse curiosum Ci., qui autem requirunt, quid quaque de re ipsi sentiamus, curiosius id faciunt, quam necesse est Ci.; enalaga: ut curiosis oculis perspici non possit Ci. s skrbno preiskujočimi (zvedavimi) očmi, auribus erectis curiosisque audire Sen. ph., oculis ad libidinem curiosis Cypr. Od tod (v cesarski dobi) subst. cūriōsus -ī, m tajni ogleduh, redarstveni vohun, ovaduh: Cod. Th., curiosum ac speculatorem ratus Suet. —

II. od skrbi shujšan: Afr. fr.

izvjèdljiv -a -o (ijek.), izvèdljiv -a -o (ek.) radoveden, zvedav, firbčen

ljubòpītan -tna -o, ljubopìtljiv -a -o (rus.) radoveden, zvedav

schaulustig zvedav, radoveden, zijalast

scrutătór -oáre (-óri, -oáre) adj.

1. zvedav

2. prodoren, pronicljiv

scrutatore

A) m (f -trice) skrutinator (na volitvah)

B) agg. (f -trice) prodoren, zvedav:
occhio scrutatore prodoren pogled

zvjèdljiv -a -o (ijek.) zastar. radoveden, zvedav

любопытный radoveden, zvedav; zanimiv, privlačen;
ему было любопытно radovednost ga je mikala, zanimalo ga je

nadebudnež samostalnik
1. izraža pozitiven odnos (dejaven, zvedav otrok) ▸ lurkó, kölyök, ambiciózus fiatal, ifjú titán, tehetséges fiatalPredstavo si je ogledalo okrog trideset mladih nadebudnežev s starši, ki so bili nad pravljico navdušeni. ▸ Az előadást mintegy 30 lurkó nézte meg a szüleivel, akik el voltak ragadtatva a mesétől.

2. (navdušenec) ▸ ifjú titán, tehetséges fiatal, ambíciózus fiatal, ígéretes fiatalNa začetku sem kot mlad zaletav nadebudnež seveda sprejel več funkcij, kot bi jih lahko sploh opravljal, pa sem videl, da ne bo šlo. ▸ Kezdetben forrófejű, ifjú titánként természetesen több feladatot vállaltam, mint amennyit el tudtam volna végezni, de beláttam, hogy ez nem fog működni.

nadobudnež samostalnik
1. izraža pozitiven odnos (dejaven, zvedav otrok) ▸ lurkó, kölyök, fiatal tehetség, ifjú titán, ambiciózus fiatalOče in sin sta odšla na bazen, da bi se nadobudnež naučil plavati. ▸ Az apa és fia elmentek az uszodába, hogy a kölyök megtanuljon úszni.
Sopomenke: nadebudnež

2. (navdušenec) ▸ tehetséges fiatal, ifjú titán, ígéretes fiatal, ambíciózus fiatalVsi literarni nadobudneži ste s svojo poezijo in prozo vabljeni k sodelovanju. ▸ Szeretettel várjuk minden tehetséges fiatal írópalánta verseit és prózáját.
Sopomenke: nadebudnež

πολυπρᾱγμονέω, ion. -πρηγμονέω 1. imam mnogo opravkov, ukvarjam se z različnimi stvarmi. 2. vmešavam se v tuje zadeve; sem radoveden (zvedav). 3. a) napravljam ali začenjam prepire, hrepenim po novotarijah ali prevratu; b) skrbno (marljivo) kaj preiskujem, poprašujem, poizvedujem τί.