Franja

zobotreb|ec [é] moški spol (-ca …) der Zahnstocher

zobotrebec samostalnik
(pripomoček) ▸ fogpiszkálóVsak ribji file po dolgem narežemo na tri kose, ga zvijemo in spnemo z zobotrebcem. ▸ Mindegyik halfilét hosszában három részre vágjuk, összetekerjük és fogpiszkálóval összetűzzük.

zobotrébec toothpick

zobotrébec cure-dent moški spol

zobotrébec (-bca) m stuzzicadenti; med. pinza per estrazioni dentarie:
suh kot zobotrebec stuzzicadenti

zobotrébec -bca m čačkalica

zobotrébec mondadientes m ; palillo m de dientes

zobotrébec -bca m., зубочи́стка -и ж.

zobotrébec -bca m scobitoare

kot zobotrebec frazem
(zelo suh; zelo ozek) ▸ cérnavékony, vékony, mint a piszkafa, leheletvékony
Še do nedavnega je bila Viktorija kot zobotrebec, zdaj pa so v javnost že pricurljale novice, da se bo poskusila zrediti. ▸ kontrastivno zanimivo Viktória legutóbb még csontsovány volt, mostanában azonban olyan hírek érkeznek, hogy megpróbál hízni.
Zdi se, da pri teku, pri katerem so smučke kot zobotrebci, tudi največji mojstri pri spustih navzdol nimajo popolnega nadzora. ▸ Úgy tűnik, hogy a sífutásnál, ahol a sítalpak leheletvékonyak, még a legjobbak sem tudják teljesen kontrollálni a leereszkedést.
Sopomenke: suh kot zobotrebec

suh kot zobotrebec frazem
(zelo suh; zelo ozek) ▸ vékony, mint a piszkafa
Sama ušesa so me bila, bil sem suh kot zobotrebec in kar naprej bolan. ▸ Csontsovány voltam, állandóan beteg, és olyan vékony, mint a piszkafa.
Sopomenke: kot zobotrebec

cure-dent [kürdɑ̃] masculin zobotrebec

čȁčkalica ž, čȁčkalo s
1. zobotrebec
2. bezalo za čiščenje pip

dentiscalpium -iī, n (dēns in scalpere) zobotrebec: Mart.

escarbadientes moški spol zobotrebec

limpiadientes moški spol zobotrebec

mondadientes moški spol zobotrebec

palillo moški spol zobotrebec; tolkalo (paličica) za boben

como palillos suh ko trska

scobitoáre -óri f zobotrebec

spīna -ae, f (gl. pinna2)

1. rastlinska bodica, bodec, trn, v pl. bodice, trnje: Lucr., Sen. rh., Col., Plin. idr., spinis surgit paliurus acutis V., consertum tegumen spinis V., spinis conserto tegmine nullis O., tegumen omnibus sagum … spina consertum T., terra tuum spinis obducat … sepulchrum Pr., spinis coronatus Eccl. s trnjevim vencem, s trnjevo krono; sinekdoha
a) trnov grm: spina creat rosas O.
b) trnata rastlina: spina alba Plin., Col. beli trn, spina Arabica Plin. akacija (starejše nérod), spina fullonia Plin. gl. fullōnius; o belušu: Col., in totum spina est asparagus Plin., in aequorea quae crevit spina Ravenna Mart.

2. occ.
a) živalska bodica, starejše bodec, bodelj: aliae animantes spinis hirsutae Ci. (o ježih in ježevcih), hystrices spinā contectae Plin.
b) (ribja) kost, koščica, sŕt, ost: Mel., Plin. idr., humus spinis cooperta piscium Ci. fr. ap. Q., spinā nocuus O., spinae medio in pisce O.
c) hrbtenica: Varr. idr., duplex agitur per lumbos spina V., spinae curvamen O., caput spina excipit Cels., carnosa inanitas adnexae spinae Plin.; s celim izrazom: dorsi spina Aug., spina quae est in dorso Gell., medulla spinae Aug. hrbtni mozeg, hrbtenjača; pesn. spina = hrbet: spina viret O.
d) sacra spina „sveta“ ali križna kost, križnica: Suet. ap. Fr., Hier., Isid.
e) trnu podoben α) zobotrebec, zobni trebek: argentea Petr. β) prečni zid v dirkališčih, okrog katerega so morali dirjati dirkači: Cass.

3. metaf.
a) bridkost, moreča skrb, zaskrbljenost, želja, poželenje, slast, strast: spinas animo evellere H., quid te exempta levat spinis de pluribus una? H.
b) spinae tankoumnost, bistroumnost, ostroumje, ostroumnost, ostroumno dlakocepstvo: nec disserendi spinas probavit Ci., Peripatetici spinas partiendi et definiendi praetermittunt Ci. tankoumne (dlakocepske) (raz)delitve in razlage, vellere spinas Ci. = dlakocepiti.