Franja

Zadetki iskanja

  • zdravilnost ženski spol (-i …) die Heilsamkeit
  • zdravílnost healing power
  • zdravílnost (-i) f salubrità, sanità; potere curativo
  • zdravílnost ž ljekovitost (-le-)
  • zdravílnost salubridad f ; virtud f curativa
  • Heilsamkeit, die, zdravilnost
  • medicō -āre -āvī -ātum (medicus)

    1. (o)zdraviti: medicando Tib., ut eius odore medicentur (sc. apes) Col., m. vulneris aestūs Sil.

    2. narediti (delati) kaj zdravilno ali učinkovito, podeliti (podeljevati) čemu zdravilnost (zdravilno moč) ali učinkovitost, izboljš(ev)ati, (po)mešati, (po)škropiti, (o)močiti (omakati), prepojiti (prepajati) kaj z zdravilnimi močmi (poseb. z rastlinskimi sokovi): Plin., fusum labris splendentibus amnem inficit occulte medicans spargitque salubris ambrosiae sucos V., m. aquam thymo Col., semina m. amurcā V. namočiti (da močneje klijejo), vina medicata Col., sedes medicatae V. z zeliščnimi soki poškropljena mesta, mortui arte medicati Mel. maziljeni mrtveci, balzamirana trupla, mumije; pogosto adj. pt. pf. medicātus 3 zdravilen, z zdravilno močjo, lečilen: potio Cu. zdravilna pijača, aquae Sen. ph., fontes Sen. ph., Cels., potentia Sen. ph., sapor (sc. aquae) m. Plin. iun. rudninski, mineralen, odor Plin. dišaven, lepo dišeč, lac bubulum medicatius, res medicatissimae Plin.; čaroven, čarodejen: virga O., fruges V. čarodejna zelišča, somnus O. pričaran(o).

    3. veneno medicare s strupom (na)mazati = zastrupiti (zastrupljati): medicata veneno tela Sil.

    4. barvati: capillos O., lana medicata fuco H. rdeče barvana (bróčena).
  • salubridad ženski spol zdravilnost
  • salubriousness, salubrity [səlú:briəsnis, səlú:briti] samostalnik
    zdravost (podnebja), zdravje; zdravilnost; koristnost, ugodnost za zdravje
  • salubrità f zdravilnost
  • salūbritās -ātis, f (salūbris)

    1. zdravost, zdravilnost, stanje zdravosti, zdravje: VARR., HIRT., VITR., loci CI., tum salubritatis, tum pestilentiae signa CI. zdravega vremena, zdravih vremenskih vplivov, caeli COL., PLIN., PLIN. IUN., aquarum L., T.; metaf. krepilnost, krepitev, pospeševalnost, pospeševanje, krepilen (pospeševalen) vpliv (učinek), krepilno (pospeševalno) učinkovanje, zdrav vpliv (učinek): salubritas Atticae dictionis CI. krepilni duh, a vobis (sc. iuris consultis) salubritas quaedam, ab iis, qui dicunt salus ipsa petitur CI.

    2. zdravje, ugodno (dobro) počutje: COL., GELL. idr., corporum T., sensim toto corpore salubritas percipi potuit CU., non aliter pristinam recuperare salubritatem posse VAL. MAX.
  • salutariness [sǽljutərinis] samostalnik
    ameriško zdravost, zdravilnost; koristnost
  • sanità f

    1. zdravje

    2. zdravilnost

    3. zdravstvo:
    Ministero della Sanità Ministrstvo za zdravstvo
  • целебность f zdravilnost
  • lakota samostalnik
    1. neštevno (potreba po hrani) ▸ éhség
    potešiti lakoto ▸ éhséget csillapít
    Malica naj bo sestavljen manjši prigrizek, ki poteši našo lakoto in spodbudi prebavo. ▸ Az uzsonna legyen egy kis változatos harapnivaló, amely csillapítja az éhségünket és serkenti az emésztést.
    čutiti lakoto ▸ éhséget érez
    občutek lakote ▸ éhségérzet
    Telesna dejavnost poskrbi tudi za ravnovesje občutkov lakote in sitosti. ▸ A testmozgás az éhség és a jóllakottság érzésének egyensúlyáról is gondoskodik.
    hormon lakote ▸ éhséghormon
    napad lakote ▸ éhségroham
    lakota in žeja ▸ éhség és szomjúság

    2. (pomanjkanje hrane) ▸ éhezés, éhínség
    huda lakota ▸ súlyos éhínség
    Po vojni je bila huda lakota, vse je bilo uničeno. ▸ A háború után súlyos éhínség volt, mindent elpusztítottak.
    lakota v Afriki ▸ afrikai éhínség
    boj proti lakoti ▸ éhezés elleni küzdelem
    trpeti lakoto ▸ éhezéstől szenved
    izkoreniniti lakoto ▸ éhínséget felszámol
    umreti od lakote ▸ éhezésbe belehal
    obdobje lakote ▸ éhezés időszaka
    lakota in revščina ▸ éhezés és szegénység
    Zaradi suše in slabega pridelka v delu dežele vlada lakota. ▸ A szárazság és a rossz termés miatt a térség egy részét éhínség sújtotta.

    3. neštevno (močna želja) ▸ éhség
    nenasitna lakota ▸ csillapíthatatlan éhség
    čustvena lakota ▸ érzelmi éhség
    Nihče ne ve bolje od nas, kdaj smo lačni hrane in kdaj čutimo čustveno lakoto. ▸ Senki sem tudja nálunk jobban, mikor vagyunk táplálékra éhesek, és mikor érezzük magunkat érzelmileg éhesnek.
    duhovna lakota ▸ szellemi éhség
    lakota po uspehu ▸ sikeréhség
    lakota po ljubezni ▸ szeretetéhség
    lakota po zmagi ▸ győzeleméhség
    Njegova formula uspeha je kombinacija ljubezni do športa in lakote po zmagi. ▸ A sikerének receptje a sport iránti szeretet és a győzeleméhség kombinációja.
    lakota po znanju ▸ kontrastivno zanimivo tudásszomj
    Vaš občutek za spodobnost je splahnel ob očitni lakoti po denarju. ▸ A tisztességérzetét elmosta a nyilvánvaló pénzéhsége.

    4. botanika Galium (rastlina) ▸ galaj
    Vrtnar pozna zdravilnost koprive, plešca, lakote, trpotca in regrata. ▸ A kertész ismeri a csalán, a pásztortáska, a galaj, az útifű és a pitypang gyógyító tulajdonságait.
    Povezane iztočnice: dišeča lakota, plezajoča lakota, prava lakota
  • ljekòvit -a -o (ijek.), lekòvit -a -o (ek.) zdravilen: -a voda, trava; -ōst ž zdravilnost
Število zadetkov: 16