Franja

medicāmen -inis, n (pesn. beseda; medicāre)

1. (v dobrem pomenu) zdravilna snov, tj. zdravilo glede na svojo snovno podstat, occ. zdravilo nasploh, lek, celilo, mazilo, obliž: T., Col., validum m. O., medicaminibus curari Ci., medicamina Pontica Iuv. mitridat, neki protistrup, medicaminibus corpus adversus venena firmare Aur. s protistrupi; pren. zdravilo = pripomoček, pomagalo: quasso medicamina imperio circumspectare Sil., iratae medicamina fortia praebe O.

2. (v slabem pomenu)
a) strup, strupena pijača, strupena snov: L. epit., Val. Fl., m. impura Fl., infusum delectabili cibo boletorum venenum, nec vim medicaminis statim intellectam T., tantum medicamina possunt Iuv. splavila.
b) bajilo, čarovno sredstvo, čarovna pijača, čarovnija: m. triste, incertum O., qui vestras maximus aevo est dux gregis inter oves, agnus medicamine fiet O.

3. metaf. vsak pripomoček, s katerim se doseže kak fizičen učinek
a) snov, s katero se spremeni, izboljša, izčisti kaka naravna snov (prirodnina): vitiosum Col. začimba, optimus caseus est, qui exiguum medicaminis habet Plin. sirila, vina medicamine instaurare Plin. bistriti, čistiti, fecundum fimi m. Plin. iztrebljanje pospešujoča moč, odvajalo, odvajalno sredstvo.
b) barvilo, barvína, barva: Plin., Petr., croceum Lucan.; poseb. lepotilno sredstvo, lepotilo, ličilo, šminka: Iuv., facies medicamine attrita Petr., vestrae medicamina formae O.

medicamento m zdravilo, zdravilna snov; medikament

medicāmentum -ī, n (medicāre) = medicāmen

1. (v dobrem pomenu) zdravilna snov, zdravilo, lek, celilo, tudi mazilo, obliž: hoc die solitum vinum novum et vetus libari et degustari medicamenti causā Varr., m. bibere, m. sumere Cu., medicamentum concipitur venis Cu., medicamentum diffundit se in venas Cu., m. componere, m. haurire Plin., medicamenta, quibus sanarentur oculi Sen. ph., epotis aliquibus medicamentis Cels., medicamento uti Suet., salubre L. ali salutare Ci., medicamentum dare ad aquam intercutem Ci.; pren. zdravilo = pripomoček, pomagalo zoper kaj: doloris, laborum Ci., illud panchrestum m. suum Ci. (v denarju).

2. (v slabem pomenu)
a) strup, strupena pijača, strupena snov: medicamento sagittas tingere Plin., coquere medicamenta L., medicamento epoto L., medicamentis partum abigere Ci. s splavili.
b) bajilo, čarovno sredstvo, čarovna pijača, čarovnija: Plin., Petr., medicamento Peliam fecit adulescentulum Pl., m. amatorium Suet. ljubezenski napoj, medicamentis aquam inquinare Hyg.

3. metaf. vsak pripomoček, s katerim se doseže kak fizičen učinek
a) čistilo, začimba: vini Ca., Col.
b) barvilo, barvína, barva: Ci. fr., Plin., Sen. ph.; poseb. lepotilno sredstvo, lepotilo, ličilo, šminka: Sen. ph.; pren.: fucati medicamenta candoris et ruboris Ci. belilo in rdečilo besed, prisiljeno lepotičenje govora.

medicīnus 3 (medicus) zdravilski, zdravilen, celilen, medicinski: ars Varr., Hyg., Aug. ali res Gell. zdravilstvo, zdravilska umetnost, medicina. Od tod subst. medīcina -ae, f

1. (sc. ars) zdravilstvo, medicina: O., Ap., Cels., Suet., Amm., Aur., medicinam exercere Ci. ali facere Ph. ali factitare Asin. Poll. ap. Q. ukvarjati se z zdravilstvom (medicino), medicinam facere alicui Ci., Ph. zdraviti koga, medicinam facere huic morbo Pl. zdraviti bolezen.

2. (sc. officina) = gr. ἰατρεῖον zdravnikova ali ranocelnikova poslovalnica (soba, poslopje), bolni(šni)ca, klinika, zdravilišče, zdravilnica: Pl., Don., Porph.

3. (sc. res)
a) (v dobrem pomenu) zdravilna snov, zdravilo, lek, celilo: O., N., medicinam dare Cu. zdravilo da(ja)ti, zdraviti, medicinam adhibere Ci., poscunt medicinam vulnera Sil.; pren. zdravilo, lek = pripomoček, pomagalo zoper kaj: non egeo medicinā, me ipse consolor Ci., est profecto animi medicina philosophia Ci., laboris, periculorum Ci., furoris V., medicinam quaerere alicui rei Ci., exspectare medicinam temporis Ci., medicinam petere a litteris Ci.
b) (v slabem pomenu) strup, strupena pijača, strupena snov: Acc. ap. Non.

4. metaf.
a) izboljšava: si saucias recenti medicinā mordeat quaedam hiemis ruminatio Plin. novega, sicer izboljševalnega (koristnega) obrezovanja.
b) lepotilno sredstvo, lepotilo, ličilo, šminka: figurae Pr.

droga samostalnik
1. pogosto v množini (mamilo) ▸ drog, kábítószerKokain je takoj za kanabisom druga najpogosteje uporabljena prepovedana droga. ▸ A kannabisz után a kokain a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer.Ko zasvojenci, ki so psihično ali fizično odvisni, prenehajo jemati droge, nastopi kriza. ▸ Amikor a pszichés vagy lelki függőségben szenvedők abbahagyják a drogozást, válságba kerülnek.
Povezane iztočnice: trda droga, mehka droga, sintetična droga, plesna droga, psihoaktivna droga, halucinogena droga

2. (zdravilna snov) ▸ gyógyhatású szer, gyógynövényV pediatriji uporabljamo zdrobljeno drogo za čaje že od prvega tedna starosti naprej. ▸ A gyermekgyógyászatban porított gyógynövényekből főzünk teát már egyhetes kortól.Čaj pripravljamo tako, da dve jedilni žlici droge prelijemo s četrt litra vroče vode. ▸ A tea elkészítéséhez két evőkanál gyógynövényt negyed liter forró vízzel leforrázunk.Več stoletij je kasija spadala med najdražje rastlinske droge. ▸ A kasszia több évszázadon keresztül a legdrágább gyógyhatású növényi szerek közé tartozott.
Dragocene droge namreč vedno zdrobimo šele neposredno pred pripravo poparkov, prevretkov ali kopeli. ▸ Az értékes gyógynövényeket mindig közvetlenül a párlatok, főzetek vagy fürdők készítése előtt morzsoljuk fel.
Slez je priporočljiva droga brez nezaželenih učinkov. ▸ A mályva ajánlott gyógyhatású szer, melynek nincsenek nem kívánatos mellékhatásai.

3. izraža pozitiven odnos (o aktivnosti) ▸ drog
Za šport pa se ve, da je tako ali tako najboljša droga. ▸ Köztudott, hogy a sport a legjobb drog.
Glasba je najboljša droga in vedno se trudim, da v glasbo vložim največ, kar lahko. ▸ A zene a legjobb drog, és mindig törekszem rá, hogy a legtöbbet adjam bele.

zdravílen (-lna -o) adj. terapeutico, curativo, salutare, salubre, balsamico, risanatore, medicinale:
zdravilni učinki effetti terapeutici, curativi
zdravilna mazila pomate curative
zdravilna rastlina pianta officinale
zdravilna zelišča erbe medicinali; semplici
zdravilni čaj decotto
zdravilna kopel bagno terapeutico
zdravilna pijača pozione
zdravilna snov medicamento, sostanza curativa
zdravilni sirup elettuario
zdravilno blato fanghi termali, fanghi
bot. zdravilna homulica (hermelika) sedo (Sedum)
zdravilna špajka valeriana (Valeriana officinalis)