Franja

vrednot|a¹ [ô] ženski spol (-e …) (dragotina) der Wert (trajna bleibender/dauernder), der Wertgegenstand, ein Gegenstand mit hohem Wert; das Wertding

vrednot|a² [ô] ženski spol (-e …) filozofija der Wert (trajna bleibender, osebna persönlicher, duhovna geistiger)
kulturne vrednote Kulturwerte množina
slepota za vrednote die Wertblindheit
antinomija vrednot die Wertantinomie
filozofija vrednot die Wertphilosophie
sistem vrednot das Wertsystem
lestvica vrednot die Wertskala, Werteskala

vrednòta ž (ijek., ek.) vrednota

vrednota samostalnik
1. ponavadi v množini (kar je pomembno) ▸ értékŠe vedno trdno verjamem v vrednote, kot so iskrenost in zvestoba. ▸ Még mindig rendíthetetlenül hiszek az olyan értékekben, mint az őszinteség és a hűség.Spreminjajo se vrednote, samopodoba, odnos do staršev, odnos do okolja. ▸ Változnak az értékek, az önmagukról alkotott kép, a szülőkhöz és a környezethez való hozzáállás.
Čeprav izhaja iz politične dinastije naftnih bogatašev, se ponuja kot preprost pobožen družinski človek s trdnimi moralnimi vrednotami. ▸ Bár olajban gazdag politikai dinasztiából származik, egyszerű, jámbor családapának mutatja magát erős erkölcsi értékekkel.
Ravnam se po svojih vrednotah in ne po vrednotah drugih. ▸ A saját értékeim vezérelnek, nem pedig mások értékei.
Prijateljstvo je velika vrednota, ki jo je treba vedno spoštovati in negovati. ▸ A barátság nagy érték, amelyet mindig tisztelni és ápolni kell.

2. (kulturna ali naravna dobrina) ▸ értékMesto Ptuj je staro 1928 let in je polno zgodovinskih vrednot. ▸ Ptuj városa 1928 éves, és tele van történelmi értékekkel.Glavna žirija je v mednarodni tekmovalni sekciji posebej pohvalila umetniške vrednote filmov. ▸ A nemzetközi versenyszekció zsűrije külön megdicsérte a filmek művészeti értékét.Slovenske vode so neprecenljiva vrednota, katerih vrednosti se ni mogoče izraziti v ekonomski ceni. ▸ Szlovénia vizei felbecsülhetetlen értéket képviselnek, melynek értékét lehetetlen gazdasági árban kifejezni.V okviru razvojnega programa želijo ohraniti naravne vrednote in vrhunsko kakovost krajine. ▸ A fejlesztési program keretében szeretnék megőrizni a természeti értékeket és a táj kiváló minőségét.
3. (vrednost; pomembnost) ▸ érték
Edina vrednota urada je v tem, da ga banke pridno obveščajo o vseh finančnih transakcijah večjih od določenega zneska. ▸ A hivatal egyetlen értéke az, hogy szorgalmasan tájékoztatja a bankokat minden, egy bizonyos összeg feletti pénzügyi tranzakcióról.
Kakšen nasvet lahko ponudite ženski, ki se zaveda vrednote svojega zdravja in si ne zna pomagati iz začaranega kroga stresa? ▸ Milyen tanácssal szolgálhat egy nőnek, aki tudatában van, hogy milyen fontos az egészsége, és nem tud kitörni a stressz megbabonázott körforgásából?
Sploh pa se je vrednota otroka povečala, starši se čutijo bolj odgovorne, da zagotovijo otrokom čim boljše možnosti za njihovo rast in razvoj. ▸ Általánosságban pedig elmondható, hogy nőtt a gyermek értéke, a szülők nagyobb felelősséget éreznek azért, hogy minél jobb feltételeket biztosítsanak gyermekük növekedéséhez és fejlődéséhez.

vrednôta (vrednost) worth; valuableness

vrednôta valeur ženski spol

vrednôta (-e) f valore:
estetske, moralne vrednote valori estetici, morali
človeške vrednote valori umani

vrednôta ž vrednota, vrijednost, vrednost: to je za nas velika vrednota

vrednôta valor m

vrednôta -e ž., ці́нність -ності ж.

dōs, dōtis, f (iz *dōts: dāre; prim. gr. δώς = δωτίς = δωτίνη dar, lat. dōnum, sl. dota)

1. dota, oprema: Pl., Ter., Varr., Plin. iun. idr., filiarum dotes Ci., accipere pecuniam ab uxore dotis nomine C., quo factum est, ut filiae eius (sc. Aristidis) … de communi aerario dotibus datis collocarentur N., dotis tabellae Suet. ženitna pogodba.

2. pren. dar(ilo) sploh: Ph., Vell., cuius (Scaevolae) artem cum indotatam … videres, verborum eam dote locupletasti Ci. z opremo svojih besed, silvarum dotes O.; occ. dar, danost, darovitost, nadarjenost, odlika, vrlina, vrednota: dos corporis, formae O., dotes corporis Sen. ph., dotes corporis animique Suet., praediolum, quod commendatur his dotibus Sen. ph., dotes unionum Plin. vrednost, izvrstnost, dotes ingenii O., Cu., Vell., dotes naturae fortunaeque Plin. iun.

moneda ženski spol novec, kovanec; vrednota, valuta, denar

moneda de cobre bakreni novci
moneda falsa ponarejen novec
moneda de oro zlatnik, zlata valuta
moneda suelta drobiž
cambio de moneda menjava denarja
casa de /a moneda kovnica
acuñar, batir moneda kovati denar
papel moneda papirnati denar
pagar con (ali en) la misma moneda povrniti milo za drago
colección de monedas zbirka kovancev

valor moški spol vrednost, vrednota, veljava; (denarni) znesek; valuta; vrednostni papirji; pomen, ugled, vpliv; pogum, hrabrost, moč

valor al contado, valor en efectivo vrednost v gotovini
carta con valor(es) declarado(s) vrednostno pismo
valor en géneros (mercancías) vrednost v blagu
valor medio poprečna vrednost
valor oro zlata vrednota
valor real realna vrednost; lastna cena
muestra sin valor vzorec brez vrednosti
de poco valor, de escaso valor majhne vrednosti; manj vreden
aumentar el valor povečati vrednost
aumentar, disminuir de valor povečati (zmanjšati) se v vrednosti
carecer de valor biti brez vrednosti
cobrar valor opogumiti se
declarar el valor prijaviti vrednost
no tener valor ne veljati (denar)
valores pl efekti, vrednostni papirji
valores de banco (de bolsa) bančni (borzni) papirji
valores en (ali de) cartera listnica
valores de Estado državni papirji
valores fiduciarios pupilarno varni papirji

valore m

1. veljava, vrednost

2. vrednost, cena:
campione senza valore ptt vzorec brez vrednosti
oggetto di grande, di scarso valore dragocen, malo vreden predmet

3. ekon. vrednost:
valore aggiunto dodana vrednost
imposta sul valore aggiunto davek na dodano vrednost
valore nominale, reale nominalna, realna vrednost
valore di mercato tržna vrednost

4.
valori pl. dragocenosti; dragulji

5.
valori pl. ekon. vrednostni papirji:
Borsa valori Borza vrednostnih papirjev
carta valori vrednostni papir
valori bollati, valori di bollo znamke, kolki, kolkovani papir

6. vrednost; pomembnost; uspešnost; veljavnost:
per lui l'amicizia non ha alcun valore zanj je prijateljstvo nekaj nepomembnega
questa legge non ha più valore ta zakon ni več veljaven

7. vrednota:
scala dei valori vrednostna lestvica
i valori umani človeške vrednote

8. mat., fiz. vrednost:
valori massimi, minimi maksimalne, minimalne vrednosti

9. glasba trajanje, vrednost

10.
con valore di, avere valore di v funkciji, biti v funkciji:
avverbio con valore di aggettivo prislov v pridevniški funkciji

11. pomen:
il valore di un vocabolo besedni pomen

12. hrabrost, junaštvo; pogum:
atti di valore junaški podvigi
con grande valore izredno pogumno
medaglia al valore militare vojaško odlikovanje za hrabrost
medaglia al valore civile odlikovanje za hrabrost v mirnem času

13. umet.
valori pl. valerji:
valori cromatici, plastici barvni, plastični valerji

valuableness [vǽljuəblnis] samostalnik
vrednost, vrednota; koristnost

vrijèdnōst ž (ijek.), vrédnōst ž (ek.)
1. vrednost: to je bez -i; hartija bez -i, odrediti vrijednost; apsolutna, brojčana, efektivna, maksimalna, minimalna, srednja, stalna vrijednost; nula vrijednost
2. marljivost, pridnost
3. vrednota, vrednost: pad mnogih idola i -i
4. vrednost, pomen: zašto pripisuješ ljubavi toliku vrijednost

ценность f vrednost; dragocenost; (pren.) vrednota; pl.

ці́нність -ності ж., vrédnost -i ž., vrednôta -e ž.

Eckwert, der, okvirna/orientacijska vrednost; politisch: nosilna vrednota

virtūs -ūtis, f (vir; prim. senec-tus, iuven-tus; o telesnih in duševnih vrlinah, ki odlikujejo može; prim.: appellata est ex viro virtus; viri autem maxime propria est fortitudo Ci.)

1. moškost, moštvo, možatost, izvrstnost: negavit id suae virtuti convenire N., virtute regnum est adeptus N., magnos homines virtute dolores superare O. (po) moško zatreti; pesn. za opis osebe (prim. ἱερὴ ἲς Τηλεμάχοιο Hom.): Aeneïa virtus Iunonem veteres finire coëgerat iras O., virtus Scipiadae H. možati Scipion; meton.: exigui numero, sed bello vivida virtus V. moštvo (= možje).

2. occ.
a) moč, sila, jakost, krepkost: manuum virtute relatus balteus O. od močne roke (Herkula), inferior virtute meas devertor ad artes O.; metaf. o živalih in neživih subj.: virtus equi Ci., mercis Pl. ali navium L. izvrstnost, ferri Iust., herbarum O., neque virtus in frondibus ulla est O.
b) hrabrost, srčnost, pogum, junaštvo, pogumnost, stanovitnost, odločnost: virtus militaris, rei militaris, bellandi Ci., pristinae virtutis memoria Ci., virtus exercitūs N., virtute militum devincere hostium exercitūs N., quondam etiam virtus etiam virtus redit in praecordia V., dolus an virtus, quis in hoste requirat? V., vis ac virtus L., nec cuiquam accedere virtus V. nihče nima poguma, opinio virtutis N. ker so ga imeli za pogumnega, cum urbanas res virtute Cn. Pompei commodiorem in statum pervenisse intellegeret C. z odločnostjo; v negativnem pomenu: virtus iniqua Stat.
c) vrlost, vrlina, dobra (izvrstna) lastnost, odlika, izvrstnost: summa virtus ponitur in sapientia N., crevit laude virtutum N., virtutes vitia nequabant L., virtutibus lenioribus erat ornatus: modestia, temperantia, iustitia Ci., virtutes corporis, oratoriae virtutes Ci., animi virtutes N. notranje (duševne, duhovne) vrline.
d) čednost, krepost, čednostnost, krepostnost, vrlina, nravna popolnost, nravnost, moralnost, morala, (visoka) moralna vrednota, (nravna, moralna) neoporečnost (brezgrajnost): virtus est animi habitus naturae atque rationi consentaneus Ci., insidet in optimo quoque virtus Ci., honesta in virtute ponuntur Ci., omnia praeter virtutem caduca sunt S., aliquem revocare ad virtutem a perdita luxuria N., vellem … errari nomen virtus posuisset honestum H. običajni nazor (običajne predstave) o nravnosti.

3. pooseb. Virtūs -ūtis, f Vírtus = Krepost, boginja kreposti: vides Virtutis templum Ci., cum (sc. M. Marcellus) bello Gallico (l. 222) ad Clastidium aedem Honori et Virtuti vovisset L., aedem Virtutis eo anno ad portam Capenam M. Marcellus dedicavit L.

4. meton. pl. virtutes moška dejanja (dela, čini, dosežki), izvrstna dejanja (dela, čini, dosežki), hrabra dejanja (dela, čini, dosežki), junaška dejanja (dela, čini, dosežki): memor pristinarum virtutum venenum … sumpsit N., virtutibus eluxit N., virtutes virique V. možje in njihova izvrstna dejanja, ne se mulier extra virtutem cogitationes extraque bellorum casus putet T.; occ.
a) zasluga: obtrectatio virtutum N., huius vitia ineuntis adulescentiae magnis sunt emendata virtutibus N.; od tod virtute alicuius Pl. = s pomočjo koga, po posredovanju koga.
b) moška slava: dubitabimus adhuc virtute extendere vires? V.

Opomba: Star. dat. sg. virtute: Luc.; gen. pl. tudi virtutium: Ap., Paul. Nol., Iul. Val.