Franja

vonj¹ [ó] moški spol (-a …) prijeten: der Duft; pri parfumih ipd.: die Duftnote; (cvetlic Blütenduft, Blumenduft, po kavi Kaffeeduft, po pečenki Bratenduft, sivke Lavendelduft, španskega bezga Fliederduft, vijolic Veilchenduft, vrtnice Rosenduft)
oblak vonja der Dufthauch
brez vonja duftlos
izgubljati vonj verduften
napolniti z vonjem ausduften, durchduften

vonj² [ó] moški spol (-a …)

1. neprijeten: der Geruch (hlevski Stallgeruch, neprijeten Fuselgeruch, po znoju Schweißgeruch, razpoznavni živalstvo, zoologija Nestgeruch, po česnu Knoblauchgeruch, po divjadi Wildgeruch, po hrani Essengeruch, po plinu Gasgeruch, po prsti Erdgeruch, po tobaku Tabakgeruch, po žveplu Schwefelgeruch)
vonj po trohnobi der Mief
figurativno grupni vonj Stallgeruch
biti ostrega vonja stechend riechen
brez vonja geruchlos
nadziranje/kontrola vonja die Geruchskontrolle
nastajanje vonja die Geruchsbildung

2. lovstvo die Witterung

vônj vònja m vonj, duh: neugodan, odvratan vonj, jaki, oštri vonj; vonj po karbolu; otud bije vonj ustajalosti

vonj samostalnik
1. (zaznavna lastnost) ▸ illat [prijeten vonj] ▸ szag [neprijeten vonj]V prikolici je bilo čutiti močan vonj po cigaretah. ▸ Az utánfutóban erős cigarettaszag érződött.Po zraku se je širil omamen vonj po pečeni hrani, da so se ji pocedile sline. ▸ A levegőben sült ételek ínycsiklandó illata terjengett, amitől kicsordult a nyála.Zaradi nahoda ni zaznaval niti vonja vrtnic. ▸ A nátha miatt még a rózsák illatát sem érezte.
2. (dišava) ▸ illatNadela si je nov vonj, parfum, ki ji ga je pravkar podaril Alain Le Notre. ▸ Új illatot fújt magára, egy parfümöt, melyet Alain Le Notre adott neki az imént.V septembru prihaja na police nov moški vonj priznane blagovne znamke Kenzo. ▸ Szeptemberben kerül a boltok polcaira a híres Kenzo márka új férfi illata.Orientalski vonj z notami cimeta, popra, divje češnje in medu poudarja čutnost in kliče po provokaciji. ▸ A fahéj, a bors, a vadcseresznye és a méz jegyeit hordozó keleties illat hangsúlyozza az érzékiséget és provokációra ösztönöz.

3. (voh) ▸ szaglásTudi poškodbe zgornjih delov nosu, lobanjske baze v sprednjem delu, lahko privedejo do trajne izgube vonja. ▸ Az orr felső részének és a koponyaalap elülső részének sérülései szintén maradandó szaglásvesztéshez vezethetnek.Pes ima v nasprotju s svojim gospodarjem zelo dobro razvita vonj in sluh. ▸ Gazdájával ellentétben nagyon kifinomult a kutya szaglása és hallása.
4. (o občutku) ▸ illat, szagPonedeljkov spektakel Metallice s spremljevalnimi skupinami na bežigrajskem stadionu je dal vonj po živem mestu. ▸ Hétfőn a Bežigrad Stadionban a látványos, előzenekarokkal felvezetett Metallica-koncert élettel teli város hangulatát árasztotta.Večsobno meščansko stanovanje opremimo tako, da bo imelo vonj po preteklosti. ▸ A többszobás polgári lakást úgy rendezzük be, hogy a múlt illatát árassza.V zraku čutim vonj po avanturi, nepredvidljivosti, po nečem, kar se bo zgodilo v hipu. ▸ Kalandot érzek a levegőben, kiszámíthatatlanságot, valami pillanatok alatt bekövetkező dolog fuvallatát.
V zraku je bilo čutiti vonj po nasilju. ▸ Az erőszak szaga terjengett a levegőben.Amerika ima vonj po svobodi, je dežela možnosti, ki Lorello vsakič znova prevzame. ▸ Amerika szabadságszagú, a lehetőségek földje, amely újra és újra rabul ejti Lorellát.Zelo je bil ambiciozen, vonj po denarju ga je vselej premamil. ▸ Nagyon ambiciózus volt, és a pénz illata mindig csábította.
Na svetu je že tako ali tako preveč naivnežev in lahkovernežev, ki jim že vonj po denarju zamegli razum. ▸ Már így is túl sok naiv és hiszékeny ember van a világon, akinek a pénzszag elhomályosítja az elméjét.

vónj odour; smell; (prijeten) scent, fragrance; redolence; perfume, aroma

brez vónja odourless
odbijajoč vónj offensive smell
močan vónj po dimu a strong smell of smoke
vónj po senu scent of hay

vónj odeur ženski spol ; (čut) odorat moški spol

brez vonja sans odeur, inodore
prijeten vonj bonne odeur, odeur agréable, arôme moški spol, fragrance ženski spol, parfum moški spol
neprijeten vonj odeur désagréable, mauvaise odeur, relent moški spol
rožni vonj parfum (ali odeur) des roses
sredstvo za odstranjevanje neprijetnega vonja désodorisant moški spol

vónj (-a) m odore; pren. sentore, indizio:
dajati, oddajati vonj emanare un odore
vonj udarja v nos l'odore dà al naso
prijeten, neprijeten vonj buon odore, cattivo odore
vonj po plesnobi odore di muffa
plin brez vonja gas inodore
vonj po ocvrtem fritto, odore di cibi fritti
vonj po ožganem bruciaticcio, odore di cose bruciate

vónj m miris, vonj: vonj po vijolicah
miris ljubičica; vonj lesa, smole; neprijeten vonj
zadah

vónj olor m ; (prijeten) aroma m , fragancia f perfume m ; (čut) olfato m

neprijeten vonj mal olor m, hedor m, fetidez f
imeti prijeten vonj tener buen olfato
odstraniti (neprijeten) vonj quitar el (mal) olor, desodorar
brez vonja sin olor, inodoro
vonj po medu olor a (ali de) miel
rožni vonj aroma m de las rosas
odstranjevalec neprijetnega vonja desodorante m

vónj -a m., за́пах -у ч.

vónj -a m miros

āēr āĕris, acc. āëra, m (gr. ἀήρ)

1. spodnje ozračje, zrak (naspr. aether zgornji, redkejši zrak): itaque aër (utimur enim pro Latino) et ignis et aqua et terra prima sunt Ci., crassus hic et concretus aër, qui est terrae proximus Ci.; pesn.: summus aër arboris V. zračni drevesni vrh.

2. occ.
a) vzdušje, atmosfera: Boeotûm in crasso iurares aëre natum H., acutiora ingenia eorum, qui terras incolant eas, in quibus aër sit purus ac tenuis, quam illorum, qui utantur crasso et concreto Ci., Athenis tenue caelum, ex quo acutiores Attici, crassum Thebis, itaque pingues Thebani Ci.
b) lov. vonj, ki ga prinaša zrak: aër pennae odoratae Lucan., externa nec perdidit aëra terra Lucan.

3. pesn.
a) megla, oblak: Venus obscuro gradientes aëre saepsit V. (prim. ἐκάλυψε ἠέρι πολλῇ Hom.); od tod: aëris in campis latis V. na meglenih poljanah (prim. εἰς Τάρταρον ἠερόεντα Hom.).
b) sapa, piš: bucina, quae medio concepit ubi aëra ponto, litora voce replet O.

Opomba: Aër tudi fem. (kakor gr. ἀήρ): Enn. ap. Gell., acc.sg. neklas. aërem: Ca. fr., Cels. idr.; v pozni lat. nom. in acc. pl. aëra: Cass. idr.

anima -ae, f (prim. animus)

1. sapa, veter: anima reviviscit Varr. ap. Non., aurarum leves animae Lucr., impellunt animae lintea Thraciae H., quantum ignes animaeque (namreč Vulkanovega meha) valent V.; occ.
a) zrak: aqua, terra, anima, sol Varr., tenuis an. Ci., (animus) si anima est, fortasse dissipabitur Ci., magnum per inane coacta semina terrarumque animaeque marisque... et liquidi simul ignis V., tudi kje zaprti zrak: Phrygios per ossa cantus liquida canit animā Varr. ap. Non., plena animae vesicula parva saepe ita dat sonitum displosa repente Lucr., motione vero vectium vehementiore spiritus... influit et replet anima canales Vitr.
b) sapa = dih, dihanje: animam recipe Ter. odsopi, oddahni si, animam comprimere Ter. ali continere Cl. ali tenere O. sapo zadrž(ev)ati, animam ducere Ci. ali trahere Plin., qui non modo animum integrum, sed ne animam quidem puram conservare potuisset Ci., animā interclusā exspirare L., interclusā animā creditus est mortalitatem explevisse T. ker mu je sapa zastala; angues inspirant graves animas O. strupen dih, vipeream spirans animam V. gadjo (strupeno) besnost, anima foetida ali redolens Kom., Sen. rh. smrdeča (zoprna) sapa, anima deficit Cels. človek omedli, animae gravitas Plin. težko dihanje; pesn. = duh, vonj: anima amphorae Ph. vinski duh.

2. (dih kot znamenje ali bistvo življenja =) duša, življenjska moč, življenje (anima je počelo fizičnega, animus umskega, duševnega življenja): Lucr., S., Cu. idr., sapimus animo, fruimur animā; sine animo anima est debilis Acc. ap. Non., neque in homine inesse animum vel animam nec in bestia Ci. breztelesna... telesna duša; prvotni pomen „sapa“, „dih“ se kaže v evfem. zvezah, kakršne so npr.: animam efflare Ci. ali exhalare, exspirare O. ali emittere N. = dušo izdihniti, pustiti, animam edere Ci. ali dare V. ali effundere, finire O. ali deponere N. = umreti, animam agere Ci., L. idr. dušo puščati, umirati; abstr.: animā se privare Enn., anima corpus liquit Acc. fr., animam relinquam potius Ter., alterum anima reliquit N., animam abstulit hosti V., quin animam eripis? O., animam ducere L. medleti, giniti, animam trahere L., T. životariti, dum anima est Ci. dokler diha (živi); pesn. = kri (v kateri je življenje): purpuream vomit ille animam V. škrlatni sok življenja; preg.: animam debere Ter. življenje dolgovati (o zelo zadolženih).

3. occ.
a) duša umrlega, večinoma v pl. duše umrlih, duhovi, sence, mani: animamque sepulcro condimus V., cineres animaeque paternae V., tu pias laetis animas reponis sedibus H. (o Merkurju), cruor in fossam confusus, ut inde manes elicerent, animas responsa daturas H., indefletaeque vagantur natarum matrumque animae O., nigrantisque domos animarum intrasse silentium Pr.
b) met. bitje, ki ima dušo, živo bitje: ova parire solet genus pennis condecoratum, non animam Enn. ap. Varr., hi fibris animaque litant Stat., animae rationis expertes Lact.; od tod o umnih živih bitjih kot ljubkovalna ali grajalna beseda = dušica, duša: vos, meae carissimae animae Ci. ep., egregias animas... decorate supremis muneribus V., Plotius et Varius... Vergiliusque..., animae, quales neque candidiores terra tulit neque... H., imbelles animae Lucan. mevžaste duše, bebe, vos Treviri et ceterae servientium animae T. suženjske duše.

4. (redko = animus) duh, um, miselnost: anima rationis consiliique particeps Ci., ingenii facinora sicut anima immortalia sunt S., morte carent animae O.

Opomba: Arh. gen. sg. animāī: Enn., Lucr.; dat. in abl. pl. pravilno animis, pri poznih piscih, poseb. pri Eccl. tudi animābus.

ȁpa ž (romun. vapa) dial. vonj, duh, smrad

aroma [əróumə] samostalnik
vonj(ava); dišava; vinski duh

aroma moški spol (prijeten) vonj, duh, aroma

arómă -e f vonj, aroma

aura [ɔ́:rə] samostalnik
aroma, vonj, emanacija, sapica, pihljaj
figurativno fluid
medicina avra, znanilec božjastnega ali histeričnega napada

aura -ae (pesn. tudi v st.lat. obliki aurāī V.), f (gr. αὔρα; prim. ventus)

1. sapa, sapica, pih: ventus et aura O., venti et aurae cient (mare) L., me nunc omnes terrent aurae V., aurarum et silvae metus H., aura fluminis L. ali maris Cu. ugoden vetrič z reke, z morja.

2. occ.
a) (ugoden ali hud) veter: nocturna C., aspirant aurae in noctem V., facilis, levis, secunda, rapida, tumens, grandior aura, ventosae aurae O., nivales aurae H., ventosi ceciderunt murmuris aurae V., aurae vela vocant ali vocat iam carbasus auras V., colligere auras velis Lucan.
b) duh, vonj, hlap: quae (naturae) mittat naribus auram Lucr., dulcis compositis spiravit crinibus aura V., notas odor attulit auras V.
c) (b)lesk, sij(aj): auri per ramos aura refulsit (aliteracija!) V., quae se tollunt in luminis auras V.
č) tok toplote: simul ac longuido corpori solis calidior visa est aura Varr. ap. Non.
d) (od)jek, odmev: illi nomen ab extremis fontibus aura refert Pr., si modo damnatum revocaverit aura puellae Pr.

3. sinekdoha vzduh, zrak, v pl. vzdušje, ozračje: aura mixta vapore Lucr., follibus auras accipiunt redduntque V., in auras aëraque humor abit V.; pogosto aëris aurae Lucr. ali aëriae aurae Lucr., O., Tib., aërias telum contorsit in auras V. v nebesno ozračje. Poseb. zrak, ki ga dihamo: aetherias vitales suscipere auras, vesci vitalibus auris, reducere naribus auras Lucr., captare naribus auras V. sopihati, auras vitales carpis V. dihaš življenjski zrak = živiš, si vescitur aurā aetheriā nec occubat umbris V., trahere auras Sen. tr., haurire auram communem Q.

4. met.
a) višina, nebo: cursum per auras dirigere, Fama se attollit in auras V., assurgere in auras, se agere ad auras, tendere ad auras V., fluctus sub auras erigere V. kvišku, proti nebu, stat ferrea turris ad auras V. kipi proti nebu, fugere in auras Sen. tr.
b) (gornji) svet: superas venire (evadere) ad auras V., superas educere ad auras O., ut dolor increvit seque ipsum pondus in auras expulit O. in je prisililo breme (materinega telesa) samo na svet.
c) svet = javnost, (beli) dan: illos (Danaos) patefactus ad auras reddit equus V. da iz sebe na plano, auras aegra fugit V. se izogne belemu dnevu, fas omnia ferre sub auras V. na dan (na svetlo) spraviti.

5. pren. lahna, begljiva, begotna, (zares ali le na videz) ugodna, vabljiva sapa, sapica; v podobah, vzetih iz mornarskega življenja: neque periculi tempestas neque honoris aura potuit eum de suo cursu demovere Ci. vihra... lahno vejanje, dum flavit velis aura secunda meis O.; parva aura rumoris Ci., tenuis famae aura V., levis aura spei obicitur L. iskrica, libertatis auram captare L. gnati se za vsako sapico (= upanjem) svobode, aura favoris popularis L.; poseb. pogosto populāris aura nezanesljiva ljudska naklonjenost (blagovoljnost): Q., aurae popularis captator Ci., aurae popularis homo L., arbitrio popularis aurae H.; v istem pomenu tudi pl.: gaudere popularibus auris V., popularibus auris inpelli Lucan.; tudi samo aura: iam aura, non consilio ferri L. dati se unesti sapi ljudske naklonjenosti; pesn. o ljubezni: tua ne retardet aura maritos H. tvoja ljubeznivost, nescius aurae fallacis H. varljive naklonjenosti; prim.: incerta Cupidinis aura O.

breath [breɵ] samostalnik
dih, dihanje, sapa; sapica, pihljanje, pihljaj; vonj
figurativno življenje; odmor
figurativno sled; namig; šepet(anje); mrmranje

above one's breath polglasno, komaj slišno
to catch (ali bate, hold) one's breath zadržati dih
breath analysis alkotest
to gasp for breath sapo loviti
to draw breath dihati, živeti
to draw the first breath roditi se, priti na svet
to draw one's last breath izdihniti, umreti
to knock out s.o.'s breath presenetiti, osupiti koga
with bated breath napeto (poslušati)
out of breath brez sape, zasopel
pogovorno keep your breath to cool your porridge prihrani nasvete zase
that knocks the breath out of me (ali takes my breath away) nad tem mi zastane sapa
to spend one's breath in vain zaman se truditi
below (ali under) one's breath tiho, šepetaje
the breath of one's nostrils najljubši; nujno potreben
in the same breath v isti sapi, hkrati
to save one's breath ne zapravljati energije
shortness of breath težko dihanje, sopihanje