Franja

vitic|a ženski spol (-e …) rastlinstvo, botanika die Ranke
listna vitica die Blattranke
brez vitic rankenlos
vitice množina Ranken množina, das Rankenwerk

vìtica ž, vȉtica ž
1. koder: crne -e njene kose
2. kita: djevojka sa -om niz leđa
3. vitica: biljka se -ama hvata za pritku
4. gladek poročni prstan: vjenčana vitica
5. obroček kot nakit: žene objese po više vitica za svako uho

vitica samostalnik
1. pogosto v množini (del rastline) ▸ inda, kacs, kocsányFižol se s steblom ovija okoli opore, grah pa se opore oprime z viticami. ▸ A bab szárával felkúszik a támasztékra, míg a zöldborsó kacsokkal kapaszkodik.
Ribez operemo, osušimo in s pomočjo vilic z vitic potrgamo jagode. ▸ A ribizlit megmossuk, megszárítjuk, és villa segítségével eltávolítjuk a szemeket a fürtről.
Povezane iztočnice: stebelna vitica, listna vitica

2. pogosto v množini (o vzorcu) ▸ indaNa dvorišču, tlakovanem s podolgovatimi kamnitimi ploščami je stala ljubka fontana iz umetnega kamna, z izrezljanimi viticami. ▸ A hosszúkás kőlapokkal burkolt udvaron kecses, műkőből készült szökőkút állt, faragott indákkal.Tudi kopalniški elementi so lahko okrašeni z viticami. ▸ A fürdőelemeket is díszíthetik indák.
Čez blede ostanke izvirne antične ornamentike so pozneje z oljem doslikali vitice in rastlinje. ▸ Az eredeti antik díszítés halvány maradványai fölé később olajjal festettek indákat és növényeket.
Zlate inicialke, cvetlične vitice, miniature in drugi okraski so lepoto dragocenih kodeksov še povečevali. ▸ Az arany iniciálék, a virágindák, a miniatűrök és a többi díszítőelem csak tovább fokozták az érdékes kódexek szépségét.

vítica botanika (trte itd.) tendril

vítica botanika vrille ženski spol , cirr(h)e moški spol ; (vinske trte) sarment moški spol

vítica (-e) f viticcio, cirro, sarmento

vítica ž vitica, rašljika: ovijalka se vije, spenja z -ami na oporo

vítica bot zarcillo m ; (vinske trte) cirro m , tijereta f ; sarmiento m

vítica -e ž viţă

listna vitica stalna zveza
botanika (preobražen list) ▸ levélkacs

stebelna vitica stalna zveza
botanika (preobraženo steblo) ▸ ágkacs, szárkacs

bine [bain] samostalnik
botanika vitica; steblo ovijalke; ovijalka

Blattranke, die, Pflanzenkunde vitica

br̂k m, mest. na bŕku, mn. bȑkovi in br̂ci, rod. mn. brkóvā in bŕkā
1. brk, brki: potkresati brkove pristriči brke; skresati kome istinu u brk
2. vitica: brk loze
3. dial. rt, rtič
4. brk mu se smiješi, smeši samo mu se smeje; omastiti brk dobro se napapcati; gladiti brk kazati zadovoljnost; objesiti, opustiti brk postati žalosten; smijati se, smejati se ispod -a skrivaj se smejati

caulis, vulg. cōlis (cōlēs), -is, m (prim. lat. cavus, gr. καυλός steblo)

1. steblo, storž kake rastl.: Varr., Col., brassica latis foliis caule magno Ca., dictamnum... carpit ab Ida, puberibus caulem foliis... comantem V., c. fabarum Plin.; pri trti vitica, ovijalka: Plin.

2. poseb. pri zelju kocen in met. zelje, kapus: Varr., Col., Plin., (vites) etiam a caulibus... refugere dicuntur Ci., qui teneros caules alieni fregerit horti H., caule suburbano... dulcior H.

3. pren. o steblastih rečeh
a) moško spolovilo: Luc. ap. Non., Cels. (z obl. coles ali colis), Serv.
b) peresni tul: pinnarum caules omnium cavi Plin.
c) steblo volovskega repa: Plin.
č) ostna cevka kobilic: Plin.

cirr(h)e [sir] masculin, botanique vitica; zoologie resica

cirro m

1. meteor. cirus

2. zool. vitica

3. trtna vitica

4. knjižno koder

cirro moški spol vitica

cirros pl ovčice (oblaki)

cirrus množina cirri [sírəs, sírai] samostalnik
botanika, zoologija vitica; mrenasti oblak

clāvicula -ae, f (demin. clāvis, a pri Ci. kot demin. clāva)

I.

1. ključek: Hier.

2. čep: Vitr.

— II. vitica, ovijača, ročica, s katero se trta ovija okrog kola: Col., Plin., vitis claviculis suis, quidquid est nacta, complectitur Ci.