Franja

stokrat [ó] hundertmal
stokrat toliko das Hundertfache
že stokrat sem ti rekel …: zum hundertsten Mal …

stókrat a hundred times

stókrat cent fois

stokrat (isto) reči répéter cent fois la même chose

stókrat adv. cento volte; pren. cento, mille volte:
pren. ne in stokrat ne no e poi no
stokrat prekleti koga stramaledire qcn.

stókrat pril. sto puta: sto in stokrat
sto i sto puta

stókrat cien veces

stokrat sem ti to rekel te lo he dicho mil veces

стократ stokrat

centiēns, mlajše centiēs, num. adv. (centum) stokrat: Pl., Plin., T., nisi idem dictum est centiens Ter., centiens (dostavi v mislih centena milia) = 10000000: nonne sestertium centiens et octogiens ex aerario tibi attributum? Ci. 18000000 sestercev, syngrapha sestertii centiens Ci. menica za 10000000 sestercev, centiens comesse Mart.

hundertmal stokrat

stópūt, stô pútā prisl. stokrat

Hundertfache, das, stokrat toliko

mīlliē(n)s in mīliē(n)s, adv. (mīlle, mīle)

1. tisočkrat: quinquies m. Plin., bis m. HS Val. Max., cur autem, si pecuniae modus statuendus fuit feminis, P. Crassi filia posset habere, si unica patri esset, aeris milliens salva lege, mea triciens non posset Ci.

2. sinekdoha tisočkrat = sl. stokrat = premnogokrat, neštetokrat: Cat., ex ipsa miliens audivi Ter., plus miliens audivi Ter. več kot tisočkrat, miliens meā villā fuerat Ci., non miliens perire est melius? Ci., agros nostros miliens depopulati sunt L.

stramaledire^* v. tr. (pres. stramaledico) pog. stokrat prekleti

boglónaj inter. (v kmečkem okolju; izraža hvaležnost) grazie, Dio te ne rimeriti:
stokrat boglonaj! mille grazie!
za boglonaj pa me še toži e in segno di gratitudine mi cita in tribunale
od samega boglonaj se ne da živeti di soli grazie non si vive

cent¹ [sɑ̃] adjectif; masculin sto (izraža tudi veliko, nedoločeno število)

il a cent fois raison stokrat ima prav
les Cents jours sto dni Napoleonove vlade po vrnitvi z Elbe
le cent (familier) stranišče na deželi, v gostilni
pour cent za vsoto sto frankov
(prêter) à cinq pour cent (posoditi) po 5% obrestih
cent pour cent (figuré) popolnoma, čisto, stoodstotno
les trois pour cent renta, ki donaša 3 franke na 100 frankov
en un mot comme en cent z eno besedo, skratka
je suis aux cent coups ne vem, kje se me glava drži; besen, ogorčen, nor sem
gagner des mille et des cents (familier) zaslužiti denarja ko smeti
je vous le donne en cent tega ne uganete; uganite!
il y a cent à parier contre un stavim 100 : 1
faire les cent pas hoditi sem in tja
il y a cent sept ans tega je že zelo dolgo
faire les cent, les quatre cents coups živeti neredno, nemirno, avanturistično, (otrok) biti nediscipliniran

cinquanta agg. petdeset:
te l'ho detto e ripetuto cinquanta volte sto in stokrat sem ti že povedal

fritto

A) agg.

1. ocvrt:
cose fritte e rifritte pren. stokrat premlete, pogrete stvari

2. pren. izgubljen, pečen:
se ci scoprono siamo bell'e fritti če nas odkrijejo, smo pečeni

B) m

1. vonj po ocvrtem

2. ocvrta jed

hundertst(e) stoti; zum hundetsten Mal stotič, že stokrat; vom Hundertsten ins Tausendste kommen govoriti o vsem mogočem

lajna samostalnik
1. (glasbilo) ▸ verkli, kintorna, sípládaLjudje imajo radi melodije, ki jih z vrtenjem ročice izvabljamo iz lajne. ▸ Az emberek szeretik azokat a dallamokat, amelyeket a kurbli forgatásával kicsalogatunk a verkliből.

2. lahko izraža negativen odnos (ponavljanje že znanega) ▸ lemezMogoče se komu zdi, da v medijih kot stara lajna vsako leto znova ponavljamo in opozarjamo na varnost otrok, a včasih je še stokrat ponovljena beseda premalo. ▸ Némelyeknek úgy tűnhet, hogy a médiában minden évben ugyanazt hajtogatva hívjuk fel a figyelmet a gyerekek biztonságára, de néha a százszor megismételt szó is kevés.
Naj kot lajna še enkrat ponovimo policijske nasvete! ▸ Kántáljuk el még egyszer a rendőrségi tanácsokat!
Kot na stari lajni iz dneva v dan poslušamo, da je kriza tudi priložnost in da bo Slovenija iz te krize izšla močnejša, kot je bila pred njo. ▸ Nap mint nap azt halljuk, mint egy régi lemezen, hogy a válság egyben lehetőség is, és hogy Szlovénia erősebben kerül ki a válságból, mint amilyen előtte volt.
Lajni o prometnih zagatah v Ljubljani ni konca. ▸ A ljubljanai közlekedési problémákról szóló lemeznek nincs vége.

lēctitō -āre -āvī -ātum (frequ. in intens. glag. lēctāre, ki je sam frequ. glag. legere)

1. prizadevno nabirati, zbirati: constat … eos … vagos litoribus conchulas et umbilicos lectitasse Val. Max., l. flores Arn.

2. metaf.
a) večkrat pozorno brati, čitati, prebirati, preučevati: Vop., lectitavisse Platonem studiose … dicitur Ci., libri conquisiti lectitatique T., quod (sc. armarium) non legendos libros, sed lectitandos capit Plin. iun. ki jih ne gre brati enkrat, ampak stokrat; abs.: in lectitando, scribendo, commentando Gell.

2. prebirati: orationes Plin. iun.