Franja

Zadetki iskanja

  • sram|ovati se (-ujem se) česa sich schämen (einer Sache, für etwas, wegen etwas)
  • sramováti se to be (ali to feel) ashamed (česa of something)

    ni se sramoval reči... he was not ashamed to say
    sramujte se! you ought to be ashamed of yourself!
  • sramováti se (-újem se) imperf. refl. vergognarsi; avere, provare vergogna:
    sramovati se zaradi česa vergognarsi di qcs.
    sramovati se pred kom vergognarsi di fronte a qcn.
  • sramováti se -ujem se sramiti se, sramovati se, stidjeti se: sramovati se koga, nečastnega dejanja, v dno duše
  • sramováti se tener vergüenza, avergonzarse (česa de a/c)

    sramuj se! ¡avergüénzate!; debieras avergonzarte
  • sramováti se -újem se nedov., цура́тися -ра́юся недок., стида́тися -да́юся недок., соро́митися -млюся недок.
  • sramováti se -mújem se nedov. a se ruşina, a-i fi ruşine
  • dúša soul; (duh) spirit; ghost; figurativno mind

    600 dúš (prebivalcev) 600 souls
    dobra dúša a good soul, a good fellow
    pokojna dúša departed soul
    sorodna dúša congenial soul, kindred spirit
    neumrljivost dúše religija immortality of the soul
    rešitev dúše religija salvation of the soul
    preseljevanje dúš transmigration of souls, metempsychosis
    z dúšo in telesom with all one's heart and soul, wholeheartedly
    iz vse dúše, z vso dúšo with all one's heart
    (vseh) vernih dúš dan religija All Souls' Day
    iz globine moje dúše from the depths of my soul
    pri moji dúši! (up)on my soul!, by my soul
    iz (do) dna svoje dúše from (to) the bottom of one's heart
    v globini moje dúše in my heart of hearts
    dúša in srcé česa the life and soul of something
    v dnu svoje dúše in one's innermost soul
    biti eno srce in ena dúša to be of one heart and mind
    on je plemenita dúša he is a generous soul, he is a noble-minded person
    biti komu vdan z dúšo in telesom to be devoted body and soul to someone
    on je prava dúša podjetja he is the very soul of the enterprise
    žive dúše ni bilo tam not a living soul was there
    žive dúše ni na ulici there is not a soul in the street
    on je dobra dúša he is a good old soul
    dúša me boli it grieves me to the very heart
    nekaj imam, nekaj mi leži na dúši something preys upon my mind
    izdihniti dúšo to give up, to yield up the ghost, to draw one's last breath
    sramovati se v dno svoje dúše to be deeply ashamed (of)
    to mi teži dúšo that weighs heavily upon me
    vso svojo dúšo vložiti v delo to put one's whole heart into one's work
    žive dúše ne vidim I do not see a single soul
    žive dúše ni bilo videti there wasn't a soul to be seen
    povedati, kar nam leži na dúši pogovorno to say one's piece
  • preteklost samostalnik
    1. neštevno (pretekli čas) ▸ múlt
    izkušnja iz preteklosti ▸ múlt tapasztalata, kontrastivno zanimivo múltbéli tapasztalat
    napaka iz preteklosti ▸ hiba a múltból, kontrastivno zanimivo múltbéli hiba
    izvirati iz preteklosti ▸ múltból ered
    Je sploh mogoče ubežati odgovornosti, ki izvira iz preteklosti? ▸ Meg lehet-e egyáltalán szabadulni a múltból fakadó felelősségtől?
    dediščina preteklosti ▸ múlt öröksége
    raziskovanje preteklosti ▸ múlt felfedezése
    daljna preteklost ▸ régmúlt, távoli múlt
    V daljni preteklosti je veljalo, da je voznik tisti, ki odloča. ▸ A távoli múltban a járművezetőt tekintették a döntéshozónak.
    bližnja preteklost ▸ közelmúlt
    v preteklosti ▸ a múltban
    ozreti se v preteklost ▸ múltba visszatekint
    Če bi se ozrli v preteklost, kaj bi spremenili na svoji igralski poti? ▸ Ha visszatekinthetne a múltba, mit változtatna a színészi pályafutásán?
    vračati se v preteklost ▸ visszatér a múltba
    oklepati se preteklosti ▸ ragaszkodik a múlthoz
    Ker se oklepate preteklosti, to ovira ljubezensko sedanjost. ▸ Ragaszkodik a múlthoz, és ez akadályt jelent a mostani szerelmében.
    spominjati se preteklosti ▸ a múltra emlékezik
    soočiti se s preteklostjo ▸ a múlttal szembenéz

    2. ponavadi v ednini (pretekla dejanja ali stvari) ▸ múlt, előélet
    preteklost kraja ▸ település múltja
    govoriti o preteklosti ▸ múltról beszél
    razčistiti s preteklostjo ▸ múltat tisztáz
    obračunati s preteklostjo ▸ múlttal leszámol
    soočiti se s preteklostjo ▸ múlttal szembenéz
    sramovati se preteklosti ▸ múltat szégyell
    spominjati se preteklosti ▸ visszaemlékezik a múltra
    povezan s preteklostjo ▸ múlttal kapcsolatos
    Enkrat za vselej boste morali razčistiti nesporazume, povezane z vašo preteklostjo. ▸ Egyszer s mindenkorra tisztáznia kell a múltjával kapcsolatos félreértéseket.
    brskati po preteklosti ▸ múltban kutat
    raziskovati preteklost ▸ múltat kutat
    pozabiti preteklost ▸ múltat elfelejt
    komunistična preteklost ▸ kommunista múlt
    slavna preteklost ▸ dicső múlt
    kriminalna preteklost ▸ bűnözői múlt
    bogata preteklost ▸ gazdag múlt
    Portugalska je dežela z bogato preteklostjo, v zadnjih letih se hitro razvija. ▸ Portugália egy gazdag múlttal rendelkező, az utóbbi években gyorsan fejlődő ország.
    Ljudje so imeli različne preteklosti in izkušnje. ▸ Az emberek különböző múlttal és tapasztalatokkal rendelkeztek.

    3. neštevno (kar je zastarelo) ▸ múlt
    del preteklosti ▸ a múlté
    Antibiotiki v živalski krmi bodo kmalu le še del preteklosti. ▸ A takarmányban lévő antibiotikumok hamarosan a múlté lesznek.
    stvar preteklosti ▸ a múlté
    pripadati preteklosti ▸ a múlté
    Osnovna šola brez razvite in bogate pedagogike jezikov pripada preteklosti. ▸ A fejlett és gazdag nyelvpedagógia nélküli általános iskolák elavultak.
    Če boste vztrajni, bo težava kmalu postala preteklost. ▸ Ha kitart, a probléma hamarosan a múlté lesz.
  • zard|eti [é] (-im) zardevati človek od sramu: erröten; koža, nebo: sich röten, rot werden, erglühen
    zardeti do ušes (sramovati se) rote Ohren bekommen
    zardeti kot kuhan rak rot wie eine Tomate werden
Število zadetkov: 10