Franja

Zadetki iskanja

  • slavolok [ó] moški spol (-a …) der Triumphbogen, Siegesbogen; na zgradbah: die Ehrenpforte
  • slavolok samostalnik
    1. (spomenik) ▸ diadalív, diadalkapu
    rimski slavolok ▸ római diadalív
    antični slavolok ▸ antik diadalív
    mogočen slavolok ▸ óriási diadalkapu
    postaviti slavolok ▸ diadalívet állít
    kamnit slavolok ▸ fő diadalív
    Cesar Konstantin je leta 315 v čast zmage nad tekmecem dal zgraditi slavolok, okrašen z reliefi. ▸ 315-ben Constantinus császár domborművekkel díszített diadalívet építtetett a riválisa felett aratott győzelmének tiszteletére.

    2. (praznična konstrukcija) ▸ diadalív, diadalkapu, díszkapu
    veličasten slavolok ▸ fenséges diadalív
    postaviti slavolok ▸ díszkaput állít
    slavolok z napisom ▸ diadalkapu felirattal
    Pri Alenki je bilo veselo že v soboto, ko so okraševali njen dom z baloni in postavljali slavolok. ▸ Alenkánál már szombaton nagy volt a vigadalom, amikor lufikkal díszítették fel az otthonát és díszkaput állítottak.
    Dan pred poroko sovaščana spletajo venec iz listja bele omele, s katerim okrasijo slavolok. ▸ Egy falubéli esküvője előtt fagyöngylevélből koszorút fonnak, amellyel a díszkaput díszítik.

    3. (del cerkve) ▸ diadalív
    notranja stran slavoloka ▸ diadalív belső oldala
    lok slavoloka ▸ diadalív íve
    V loku slavoloka so najpogosteje upodobili Kristusov rodovnik. ▸ A diadalív ívében a legtöbbször Krisztus családfáját ábrázolták.
    slavolok v cerkvi ▸ diadalív a templomban
    Z deli v cerkvi bomo letos nadaljevali, saj je treba restavrirati poslikavo na steni slavoloka in v prezbiteriju. ▸ A templomban a munkálatok idén folytatódnak, hiszen restaurálni kell a diadalív és a kórus falfestéseit.

    4. (o obliki) ▸ diadalív
    Tudi balustrade je premišljeno razvrstil po mostu in dal postaviti topole ob mostu, ti naj bi oblikovali nekakšen slavolok pred vstopom v staro mesto. ▸ Gondosan elrendezte a mellvédeket is a hídon és nyárfákat állíttatott a híd mentén, hogy diadalívet alkossanak az óváros bejárata előtt.
    Za konec se nam je kot slavolok zarisala mavrica, oblaki so se razkadili, veter okrepil, Ahab je prevzel krmilo. ▸ Végül diadalívként szivárvány jelent meg az égen, a felhők szertefoszlottak, a szél felerősödött, és Ahab átvette a kormányt.
    Oznaka 800 metrov do cilja je bila na balonu v obliki slavoloka nad cesto. ▸ A „800 méter a célig” jelzés egy diadalív alakú légballonon volt az út felett.
  • slavolók triumphal arch
  • slavolók arc moški spol de triomphe (ali triomphal)
  • slavolók (-a) m arco di trionfo
  • slavolók m slavoluk: slavolok zmage
  • slavolók arco m triunfal (ali de triunfo)
  • slavolók -a m arc de triumf
  • Slavolok zmage stalna zveza
    (spomenik v Parizu) ▸ Diadalív
  • arch1 [a:č] samostalnik
    arhitektura obok, oblok, lok; slavolok

    arch supporters ortopedski vložki
    triumphal arch slavolok
  • arcus, st.lat. arquus, -ūs, m

    1. lok (za proženje puščic): Diana sinistra manu retinebat arcum Ci., humeris... suspenderat arcum venatrix V., cervos cohibere arca H., arcus Scythicus S. fr., arcum intendere Ci. ali adducere V. napeti; pren.: cum... intentus est arcus in me unum Ci. ko je meni edinemu pretila nevarnost; met.: arcus Haemonii (ozvezdje Strelca) O.

    2. mavrica: arcus ex nubibus efficitur quodammodo coloratis Ci., Frusinone arcus solem tenui linea amplexus est L., et bibit ingens arcus V., arc. pluvius H., imbrifer Tib., caelestis Plin., hibernus Val. Fl.

    3. obok, svod: (specus) efficiens humilem lapidum compagibus arcum O., pumice vivo... nativum duxerat arcum O., habitabat ad arcum veterem Petr. pri starih vratih; pren. slavolok (zmage): Plin. iun., Suet., arcus propter aedem Saturni ob recepta signa... dicatur T., arcus veteres Iuv.

    4. pren.
    a) vijuga, krivina, zavoj: arcus aquarum O., (anguis) sinuatur in arcus O., sinus Haemoniae curvos falcatus in arcus O., portus curvatur in arcum V., arcus sellae T.; mat. (krogov) lok: Col., Sen. ph., via quinque per arcus O. skozi petero pasov (na obnebju).
    b) zatič, zapiralna kljuka: hic ponite... arcūs oppositus foribus minaces H. (Carm. III, 26, 7; po drugih: arcūs = lok in puščice).

    Opomba: Star. gen. sg. arquī: Lucr. in Arcī (mavrice): Ci.(De nat. deor. III, 20, 51); star. nom. pl. arcī: Varr. ap. Non.; dat. in abl. pl. ni pri klas. avtorjih, šele poklas. abl. pl. arquīs: Tert. in arcubus (da se loči od arcibus: arx): Veg., Serv., Sid., Vulg.; Arcus kot f: Enn. ap. Prisc.
  • Ehrenpforte, die, Baukunst, Architektur slavolok
  • fornix -icis, m (prim. fīrmus, ferē, frētus)

    1. oblok, svod, lok, pri pesnikih v tem splošnem pomenu: fornices caeli Enn. ap. Varr. nebesni oblok (svod), alti fornices saxi V. oblokana duplina (špilja); sicer večinoma kot zidarski t. t.: f. parietis Ci., camera lapideis fornicibus vincta S. kamenit svod, pilis pontis fornices imponere L. mostne obloke, „okna“, fornices aedificiorum Plin.

    2. occ.
    a) svodni oblok, obokan dohod: duos fornices in foro boario fecit L.
    b) slavolok: Verris fornix in foro Syracusis est Ci., Fabium (Fabianum, Fabii) ad fornicem Ci. pri Fabijevem slavoloku (gl. Fabius 10).
    c) krita pot: L. (44, 11, 5 in 8).
    č) obokana vrata za udar na sovražnika: fornices in muro erant apti ad excurrendum L.
    d) podzemeljska votlina kot javna hiša (hotnišnica), kletna beznica: H., Sen. ph., Petr., Iuv., Mart., Isid.; metaf. o moškem, ki se predaja v nečistovanje: Suet.
  • slȁvolūk m slavolok: slavoluk Pobjede
  • Triumphbogen, der, Baukunst, Architektur slavolok (tudi v cerkvi)
  • Siegesbogen, der, slavolok zmage
  • arc [ark] masculin lok; oblok, svod

    arc de triomphe slavolok
    arc de cercle (géometrie) krožni lok
    arc de 45° lok 45°
    arc en ogive, ogival koničast, gotski lok
    arc des sourcils obrvni lok, obrvnik
    lampe féminin à arc obločnica
    avoir plusieurs cordes, plus d'une corde à son arc (figuré) imeti več želez v ognju
    bander l'arc napeti lok
    tirer à l'arc streljati z lokom
    tireur masculin à l'arc lokostrelec
    tirer des flèches avec un arc streljati puščice z lokom
  • arc -uri n

    1. lok
    arc de triumf slavolok

    2. obok

    3. vzmet
  • arco m (pl. -chi)

    1. lok:
    tendere l'arco napeti lok: pren. meriti v kaj
    stare con l'arco teso pren. biti zelo pozoren, previden, oprezovati
    PREGOVORI: l'arco sempre teso si spezza preg. lok, ki je vedno napet, poči

    2. mat. lok

    3. arhit. lok, obok:
    arco a tutto sesto polkrožni lok
    arco a sesto acuto šilasti lok
    arco rampante oporni lok

    4.
    arco del cielo, arco celeste nebesni svod, obok
    arco delle sopracciglia lok obrvi
    arco trionfale slavolok

    5. elektr.
    arco voltaico, elettrico električni oblok
    saldatura ad arco obločno varjenje
    lampada ad arco obločnica

    6.
    l'arco della vita življenjski krog, ciklus, življenjska doba
    nell'arco di quattro secoli quella civiltà si sviluppò e decadde v štirih stoletjih je ta civilizacija doživela razcvet in propad

    7. glasba lok:
    strumento ad arco godalo
    gli archi godala
    concerto per archi godalni koncert
    quartetto d'arco godalni kvartet
  • arco moški spol lok, obok, obroč, svod

    arco ciliar obrvi
    arco de iglesia (fig) trd oreh
    arco iris, arco celeste, arco de San Martino mavrica
    arco ojival, arco gótico gotski obok
    arco triunfal, arco de triunfo slavolok
    arco voltaico obločnica