pomlad ženski spol (-i …) das Frühjahr, der Frühling (pozna Spätfrühling, Nachfrühling, zgodnja Vorfrühling)
figurativno pomlad življenja der Frühling des Lebens, der Mai des Lebens, der Lebensfrühling
Praška pomlad Prager Frühling
… pomladi Frühlings-, Frühjahrs-
(napovedovalec der Frühlingsbote, začetek der Frühlingsanfang, der Frühjahrsbeginn)
kolekcija za pomlad die Frühjahrskollektion
figurativno ena lastovka še ne prinese pomladi eine Schwalbe macht noch keinen Sommer
Zadetki iskanja
- pomlád spring, springtime
v pomládi in spring
v zgodnji pomládi in early spring
ena lastovka še ne naredi pomládi one swallow does not make a summer - pomlád printemps moški spol ; (pesniško) renouveau moški spol
pomladi au printemps
pomlad življenja printemps de la vie, jeunesse ženski spol
ena lastovka še ne naredi pomladi (pregovor) une hirondelle ne fait pas le printemps - pomlád (-i) f
1. primavera
2. pren. (mladost) primavera
3. polit.
Praška pomlad primavera praghese, di Praga
4. (leto) primavera:
dekle z osemnajstimi pomladmi una fanciulla di diciotto primavere, diciottenne
PREGOVORI:
ena lastovka ne naredi pomladi una rondine non fa primavera - pomlád -i ž
1. proljeće: zgodnja pomlad
rano proljeće (-le-); na pomlad se vidimo
u proljeće se vidimo; pomlad narodov
proljeće naroda (1848)
2. godina: dekle osemnajstih -i - pomlád primavera f
začetek pomladi comienzo m de la primavera
štela je 20 pomladi (fig) era una muchacha de veinte abriles
ena lastovka še ne prinese pomladi una golondrina no hace verano - pomlád -i ž., весна́ -и́ ж.
- pomlád -i ž primăvară
- arabska pomlad stalna zveza
(upori leta 2011) ▸ arab tavasz - astronomska pomlad stalna zveza
astronomija (obdobje) ▸ csillagászati tavasz - Praška pomlad ženski spol der Prager Frühling
- astronomski pridevnik
1. (o opazovanju zvezd) ▸ csillagászati, asztronómiaiastronomski observatorij ▸ csillagászati obszervatóriumastronomska opazovalnica ▸ csillagvizsgálóastronomski teleskop ▸ csillagászati távcsőastronomski pojav ▸ csillagászati jelenségastronomski satelit ▸ csillagászati műholdastronomski instrument ▸ csillagászati műszerastronomske meritve ▸ asztronómiai mérésekastronomsko društvo ▸ csillagászati egyesületastronomsko opazovanje ▸ csillagászati megfigyelésDanes tudi vemo, da so različni astronomski dogodki že od nekdaj napovedovali spremembe na Zemlji. ▸ Ma már azt is tudjuk, hogy a különböző csillagászati események mindig is előre jelezték a Földön bekövetkező változásokat.
Daljnogled je uporabljal tudi Galileo Galilei pri svojih astronomskih opazovanjih. ▸ Galileo Galilei is távcsövet használt csillagászati megfigyeléseihez.
Schmidtova kamera, znana tudi kot Schmidtov teleskop, je katadioptrični astronomski teleskop, ki omogoča široko vidno polje z zmanjšano aberacijo. ▸ A Schmidt-kamera, más néven Schmidt-teleszkóp egy katadioptriás csillagászati távcső, amely széles látómezőt biztosít csökkentett aberrációval.
Zlata medalja Catherine Wolfe Bruce je znanstvena nagrada, ki jo vsako leto podeljuje Tihomorsko astronomsko društvo za izjemne življenjske dosežke na področju astronomije. ▸ A Catherine Wolfe Bruce Aranyérem a Csendes-óceáni Csillagászati Társaság által évente odaítélt tudományos díj a csillagászatban elért kiemelkedő életműért.
Povezane iztočnice: astronomska enota, astronomski koledar, astronomska jesen, astronomska pomlad, astronomska zima, astronomsko poletje, astronomska navigacija
2. (zelo visok) ▸ csillagászatiastronomska vsota ▸ csillagászati összegastronomski honorar ▸ csillagászati tiszteletdíjastronomski znesek ▸ csillagászati összegastronomska odškodnina ▸ csillagászati kártérítésastronomska odpravnina ▸ csillagászati végkielégítésastronomski zaslužek ▸ csillagászati keresetastronomska najemnina ▸ csillagászati bérleti díjastronomske cene ▸ csillagászati áraknaravnost astronomski ▸ csillagászati összegűPredvsem slovenski izdelki so dosegali astronomsko nizke cene. ▸ Különösen a szlovén termékek árai voltak rendkívül alacsonyak.
Tu raste najboljši tobak na Kubi, znamenite cigare dosegajo astronomske cene. ▸ Itt terem Kuba legjobb dohánya, a híres szivarok csillagászati árakat érnek el.
Za različne stave je bilo v letu dni vplačanih astronomskih 500 milijard dolarjev. ▸ A különböző fogadásokra egy éven belül csillagászati 500 milliárd dollárt fizettek be.
Vse več lastnikov nepremičnin oddaja stanovanja turistom, cene za dolgoročne najemnike pa so astronomske. ▸ Egyre több bérbeadó ad ki lakásokat turistáknak, és a hosszú távú bérleti díjak csillagászati összegeket tesznek ki.
Sopomenke: oderuški - blízu
A) adv.
1. (izraža majhno razdaljo) vicino; appresso:
tu blizu ni nikogar qui vicino non c'è nessuno
pogledati od blizu guardare da vicino
priti blizu farsi vicino, venire vicino, appresso; avvicinarsi
ne dati komur blizu essere inavvicinabile
pren. ne moči komur blizu essere inattaccabile
priti od blizu in od daleč venire da ogni dove
2. (izraža majhno časovno oddaljenost) vicino (adv., adj.):
pomlad je blizu la primavera è vicina, si avvicina
3. (izraža prijazno razmerje, duhovno sorodnost) vicino (adj.), affine (adj.):
ta država nam je blizu in prijateljska un paese amico e a noi vicino
tisk, ki je blizu vladi la stampa vicina al governo
4. (skoraj) quasi; circa:
tehta blizu dve kili pesa quasi due chili
rod je blizu na tem, da izumre la famiglia sta per estinguersi, è prossima a estinguersi
B) prep.
1. (za izražanje majhne razdalje) vicino a, presso, verso:
vas blizu Kranja un villaggio presso, verso Kranj
2. (za izražanje majhne časovne oddaljenosti) verso; su; prossimo a:
blizu jutra verso il mattino
blizu osmih verso le otto
mož je blizu šestdesetih l'uomo è prossimo alla sessantina, sulla sessantina
načrt je blizu uresničenja il progetto sta per essere realizzato
3. (za izražanje približevanja določeni meri) su:
tehta blizu centa pesa sul quintale - čútiti (-im)
A) imperf. ➞ začutiti
1. (zaznavati s čutili) sentire:
čutil je, da ga duši si sentiva soffocare
2. (nagonsko dojemati, predvidevati, slutiti) sentire:
živali čutijo nevarnost gli animali sentono il pericolo
3. (z zavestjo ugotavljati) sentire, avvertire:
čutiti je potrebo po boljši organizaciji dela si avverte il bisogno di una migliore organizzazione del lavoro
v zraku je čutiti pomlad la primavera si sente nell'aria
4. (imeti čustva, občutke) sentire:
čutiti žalost sentire, provare dolore
čutiti kaj do koga sentire qcs. per qcn., amare qcn.
čutiti s kom (sočustvovati) sentire pietà, compassione per qcn., condividere il dolore di qcn.
5. (doživljati) sentire, provare, sperimentare:
begunci najbolj čutijo posledice vojne i profughi sentono più di tutti gli effetti della guerra
6. (skupaj z glagolskim samostalnikom) sentire, provare:
čutiti bolečino, lakoto, ljubezen, zadrego sentire, provare dolore, aver paura, provare affetto per; provare imbarazzo, sentirsi imbarazzato
B) čutíti se (-im se) imperf. refl.
1. sentirsi:
ne čutiti se krivega non sentirsi colpevole
čutiti se srečnega, užaljenega sentirsi felice, offeso
2. (imeti se za kaj) sentirsi, credersi, ritenersi:
ne čutim se poklicanega, da bi sodil non mi sento chiamato a giudicare - drúgi (-a -o)
A) num.
1. (ki v zaporedju ustreza številu 2) secondo, II:
Filip II. Filippo II
v drugi polovici leta nella seconda metà dell'anno
2. (po vrednosti za eno stopnjo nižji od najboljšega) secondo, B:
žel. voziti se v drugem razredu viaggiare in seconda classe
hotel druge kategorije albergo di seconda categoria
3. (glede na pomembnost za eno stopnjo višji od najnižjega) secondo:
oblastni organ druge stopnje organo di secondo grado
4. (izmed dveh bolj oddaljen) altro:
na drugem koncu vasi all'altro capo del villaggio
po drugi strani d'altra parte
5. (ki sledi prejšnjemu) dopo, seguente, prossimo:
en dan je imel vročino, drugi dan pa je bil že zdrav un giorno aveva la febbre, il giorno dopo era sano sanissimo
upamo, da bo druga pomlad bolj sončna speriamo che la primavera prossima ci sia più sole
6. pren. (tak kot prvi) secondo, altro, novello:
imajo ga za drugega Paganinija lo giudicano un secondo Paganini
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
on je moj drugi jaz è il mio alter ego
blago iz druge roke merce di seconda mano
pog. druga stran medalje l'altro verso della medaglia, un altro paio di maniche
evf. spraviti koga na drugi svet mandare qcn. all'altro mondo
pog. pren. igrati drugo violino fare la spalla a uno, avere un ruolo secondario
pri enem ušesu mu gre noter, pri drugem ven non ubbidisce, non ascolta
film. drugi plan secondo piano
sodišče II. stopnje tribunale di secondo grado
mat. na drugo potenco alla seconda potenza, al quadrato
drugi glas voce seconda
šola druge stopnje scuola di secondo grado, scuola media
šport. druga postava squadra di rincalzo
hist. druga fronta secondo fronte (in Normandia nella II guerra mondiale)
B) drúgi (-a -o) m, f, n
1. secondo (-a):
drugi je večji od prvega il secondo è più grande del primo
avt. žarg. voziti v drugi andare in seconda
2. eden ... drugi altro (-a):
eden poje, drugi pije, tretji vriska uno canta, un altro beve, un terzo strilla
eni se smejejo, drugi jokajo alcuni ridono, altri piangono; chi ride e chi piange
eni in drugi so bili jezni gli uni e gli altri erano furiosi
3. eden ... drug altro (-a):
bojita se eden drugega hanno paura l'uno dell'altro
hoditi eden za drugim camminare in fila indiana
padati eden za drugim cadere uno dopo l'altro - gŕd (-a -o) adj.
A)
1. brutto; stonato, stridulo (voce); cattivo, sgradevole (odore); ripugnante, schifoso; sporco:
grd kot smrtni greh, kot strašilo brutto come il peccato, come il demonio
2. (ki ima negativne lastnosti v moralnem pogledu) cattivo, brutto, sconcio:
grdi naklepi cattive intenzioni
grde navade brutte, cattive abitudini
grde besede parole sconce, sgarbate
imeti grd jezik esere una malalingua
evf. imeti grdo bolezen avere una malattia venerea
3. (slab) brutto, cattivo:
grda cesta una cattiva strada
grdo vreme brutto, cattivo tempo
grda pomlad primavera piovosa
4. (ki vzbuja neprijeten občutek) brutto:
grdi spomini brutti ricordi
5. pren. (hud) brutto, forte, acuto; madornale:
grda bolečina forte dolore
grda napaka errore madornale
grda rana brutta ferita
6. (poudarja pomen samostalnika, na katerega se veže)
grd lenuh un fannullone della più bell'acqua
grd skopuh spilorcio, avaraccio
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
grd jezik linguaccia
grd padec cascata, capitombolo
grda beseda parolaccia
grda navada andazzo, malvezzo
grda šala bidone, tiro
grda ženska megera
B) gŕdi (-a -o) m, f, n
grdi, grda brutto, brutta
grdo il brutto
tudi grdo ima v umetnosti svoje mesto anche il brutto ha un suo posto nell'arte
spreti se do grdega avere un forte diverbio
hoditi ven v grdem uscire (di casa) col brutto tempo - národ (-a) m
1. nazione; popolo; popolazione:
pravica narodov do samoodločbe diritto delle nazioni all'autodeterminazione
pomorski narod popolo di marinai
nomadski, pastirski narodi popoli nomadi, di pastori
hist. preseljevanje narodov migrazione dei popoli, invasioni barbariche
2. popolo, popolino; gente:
poglej, koliko naroda je prišlo guarda quanta gente è venuta
3. publ. Paese
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
Organizacija združenih narodov (OZN) Organizzazione delle Nazioni Unite (ONU)
Društvo narodov Lega delle Nazioni
antr. hamitski, semitski narodi popolazioni camitiche, semite
staro Avstrijo so imenovali ječo narodov la vecchia Austria fu detta la prigione dei popoli
hist. pomlad narodov la primavera dei popoli - Oven samostalnik
1. astronomija (ozvezdje) ▸ Kosozvezdje Ovna ▸ Kos csillagképeozvezdje Oven ▸ Kos csillagképDanes zvečer stopa Sonce v ozvezdje Ovna in začenja se astronomska oziroma koledarska pomlad. ▸ A Nap ma este lép be a Kos csillagképébe, és megkezdődik a csillagászati, illetve a naptári tavasz.
Ozvezdje Oven - Aries je pri nas zvečer vidno od septembra do februarja. ▸ A Kos–Aries csillagkép nálunk szeptembertől februárig látható esténként az égbolton.
2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ KosLuna v Ovnu ▸ Hold a KosbanSonce v Ovnu ▸ Nap a Kosbanplaneti v Ovnu ▸ bolygók a Kosbanv znamenju Ovna ▸ Kos jegyébenLuna v Ovnu prinaša ogromno nove energije in navdušenja. ▸ A Hold a Kosban rengeteg új energiát és lelkesedést hoz.
Planeti v Ovnu vas bodo napolnili z navdušenjem in veseljem. ▸ A Kosban járó bolygók lelkesedéssel és örömmel fogják eltölteni.
Sonce, Merkur in Venera v znamenju Ovna skrbijo za dotok novih življenjskih moči. ▸ A Kos jegyében járó Nap, Merkúr és Vénusz gondoskodnak az új életerő beáramlásáról. - plašč samostalnik
1. (oblačilo) ▸ kabát, palástkrznen plašč ▸ szőrmekabát, szőrmepalástusnjen plašč ▸ bőrkabátponošen plašč ▸ kopott kabátobleči plašč ▸ kabátot húz, kabátot felveszogrniti plašč ▸ kabátot terít magáranositi plašč ▸ kabátot hord, kabátot viseloblečen v plašč ▸ kabátba öltözöttzavit v plašč ▸ kabátba burkolózik, palástba burkolózikrokav plašča ▸ kabátujjžep plašča ▸ kabátzsebplašč s kapuco ▸ kapucnis kabátPrevidno si je slekla plašč in ga naravnala na obešalnik. ▸ Óvatosan levette és a fogasra igazította a kabátját.
Delajo v belih delovnih plaščih. ▸ Fehér munkaköpenyben dolgoznak.
Povezane iztočnice: dežni plašč
2. (prekrivna plast) ▸ köpenykislinski plašč ▸ savköpenyMilo ima visoko pH vrednost, ki načenja zaščitni kislinski plašč na koži. ▸ A szappan magas pH-értékkel rendelkezik, amely kikezdi a bőr savköpenyét.obdati s plaščem ▸ köpennyel bevonKorito tenko premažemo z raztopljenim kravjekom, tako se bo hitreje obdalo s plaščem iz alg in mahu. ▸ Vékonyan kenje be a vályút feloldott tehéntrágyával, hogy gyorsabban bevonja az alga- és moharéteg.jeklen plašč ▸ acélköpenyPeč obdaja jeklen plašč. ▸ A kemencét acélköpeny borítja.
Povezane iztočnice: zaščitni plašč, fasadni plašč, varovalni plašč
3. (pri kolesu) ▸ abroncsplašč kolesa ▸ gumiabroncsČe je plašč gume izrabljen, ga zamenjajte. ▸ Ha a gumiabroncs kopott, cserélje le.
Ko sedemo na kolo, se smeta plašča le malo podati. ▸ Amikor felülünk a kerékpárra, az abroncsoknak csak egy kicsit szabad ellaposodniuk.
Vsem svetujem, da preverijo zračnice in plašče ter zavorni in pogonski mehanizem. ▸ Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ellenőrizze a belsőket és a gumiabroncsokat, valamint a fékeket és a meghajtásokat.
Povezane iztočnice: avtomobilski plašč
4. geometrija (ploskev) ▸ palástplašč stožca ▸ kúp palástjaplašč valja ▸ henger palástjaPravokotnik, ki ima stranici dolgi 18 cm in 8 cm, je plašč valja. ▸ A 18 és 8 cm hosszú oldalú négyszög a henger palástja.ploščina plašča ▸ palást területe
5. (o krinki) ▸ lepelnadeti si plašč česa ▸ valami leple alattodvreči plašč česa ▸ eldobja valami leplét, leveti magáról valami leplétLe nekajkrat na leto mirni in tihi Norvežani odvržejo plašč severnjaške zadržanosti. ▸ A nyugodt és csendes norvégok évente csak néhányszor dobják le magukról az északi visszafogottság leplét.skrivati se pod plaščem česa ▸ valami leple mögé bújikJasno je, da se vsa manipulacija okrog orožja skriva pod plaščem embarga. ▸ Világos, hogy a teljes fegyvermanipuláció az embargó leple alatt rejtőzik.
Izvor Majev je še vedno odet v plašč skrivnosti. ▸ A maják eredetét még mindig a titok leple lengi be.
Izvajali so narodno politiko pod plaščem ideologije liberalizma in razsvetljenstva. ▸ A nemzetpolitikát a liberalizmus és a felvilágosodás leple alatt alakították ki.
6. (o zavetju) ▸ lepelplašč anonimnosti ▸ névtelenség lepleNeznani cenzor je še vedno varno zavit v plašč anonimnosti. ▸ Az ismeretlen cenzor még mindig a névtelenség leple mögött rejtőzik.zaviti se v plašč česa ▸ valami leple mögé bújikLahko se zavijete v dušeč plašč samopomilovanja. ▸ Az önsajnálat fojtogató köpenyébe burkolózhat.
Že naše babice so vedele, da ima noč svojo moč, in so določene stvari najraje počele pod plaščem noči. ▸ Már nagyanyáink is tudták, hogy az éjszakának hatalma van, és voltak bizonyos dolgok, amelyeket a legszívesebben az éjszaka leple alatt tettek.
Pomlad je razgrnila svoj mehki zeleni plašč čez hribe in doline. ▸ A tavasz felfedte lágy zöld leplét a dombokon és a völgyekben.
7. geologija (plast v notranjosti planeta) ▸ földköpeny
Plašč sega do globine okoli 2900 km in predstavlja največji del Zemlje. ▸ A földköpeny közel 2.900 kilométeres mélységig nyúlik, és a Föld legnagyobb részét teszi ki.
Povezane iztočnice: Zemljin plašč
8. zoologija (pri mehkužcih) ▸ köpeny, redőzet
Glavonožcem sem meril dolžino plašča, ribam pa celotno telesno dolžino. ▸ A fejlábúak esetében a köpenyhosszt, míg a halak esetében a teljes testhosszt mértem.
Vsakič, ko polž prileze iz hišice, se obe gubi plašča raztegneta in pokrijeta vso hišico. ▸ Ahányszor a csiga kibújik a házából, a köpeny két redője úgy nyúlik meg, hogy az egész házat befedi. - pokríti (-kríjem) | pokrívati (-am)
A) perf., imperf.
1. coprire:
pokriti lonec coprire la pentola
pokrivati streho coprire la casa, il tetto
oblak je pokril sonce una nube coprì il sole
knjige pokriva prah i libri sono coperti dalla polvere
pokriti s čepico imberrettare
pokriti s kapuco incappucciare
pokriti s plaščem ammantellare
pokriti s podsedelno odejo ingualdrappare (il cavallo)
pokriti s perjem impiumare
pokriti z deskami tavolare
pokriti z dlakami impelare
2. (pojaviti se na površju) ammantare, vestire, coprire; avvolgere:
sneg je pokril gore la neve ha ammantato i monti
pomlad je deželo pokrila z zelenjem la primavera ha vestito di verde la campagna
megla je pokrivala dolino la nebbia avvolgeva la valle
3. (zagotoviti izplačilo) coprire:
pokriti stroške coprire le spese
pokrivati potrebe coprire il fabbisogno
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
šport. pokrivati nasprotnega igralca marcare il giocatore avversario
hidr. pokriti potok tombinare il torrente
že nekaj let ga pokriva zemlja è morto da parecchi anni
rad. radijski, televizijski oddajnik pokriva vse področje il trasmettitore radio, televisivo copre l'intera zona
B) pokríti se (-kríjem se) | pokrívati se (-am se) perf., imperf. refl.
1. coprirsi
2. pren. quadrare:
izdatki se morajo pokriti s prejemki le uscite devono quadrare con le entrate
3. pren. (biti hkraten, biti povsem enak) coincidere, collimare, corrispondere
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pokriti se s skorjo aggrumarsi
pokriti se s tančico velarsi
pokriti se z lasuljo imparruccarsi, mettersi la parrucca
pokriti se z vinskim kamnom aggrommare, aggrommarsi