Franja

ph (-ja) f kem. pH:
ph vrednost pH

pH kratica latinsko kem.potentia Hydrogenii (potenziale idrogeno) pH

P.H. abbréviation Prix d'Honneur

Φ, φ (φεῖ, φῖ) enoindvajseta črka grškega alfabeta, kot številka φ' = 500, ˌφ = 500.000.

pH-Messung, die, merjenje pH

pH-Messungsgerät, das, pH meter

pH vrednost ženski spol kemija, agronomija in vrtnarstvo der pH-Wert
merjenje pH vrednosti die pH-Messung
naprava za merjenje pH vrednosti das pH-Messungsgerät

pH-Wert, der, pH vrednost

bazičen pridevnik
1. kemija (o kemijski sestavi) ▸ lúgos, bázikusObmočje pH za bazične raztopine je od 7 do 14. ▸ A lúgos oldatok pH-tartománya 7 és 14 között van.
Preveč kisla ali preveč bazična tla rastlinam otežujejo ali preprečujejo sprejemanje hranil. ▸ kontrastivno zanimivo A túl savas vagy túl lúgos talaj nehezíti vagy gátolja a növények tápanyagfelvételét.
Čeprav vino vsebuje le neznatne količine natrija, ta uravnava osmotski pritisk, skrbi za gospodarjenje z vodo v organizmu in vzdrževanje kislo-bazičnega ravnovesja. ▸ kontrastivno zanimivo Bár a bor csak elhanyagolható mennyiségű nátriumot tartalmaz, az szabályozza az ozmotikus nyomást, gondoskodik a test megfelelő vízgazdálkodásáról és a sav-bázis egyensúly fenntartásáról.
Povezane iztočnice: bazična hidroliza

2. (o učinku živil na telo) ▸ lúgosító, lúgos
3. (osnoven; temeljni) ▸ alapvető Bazično znanje, ki bo po internetu dostopno vsakomur, lahko revolucionira medicino. ▸ Az interneten mindenki számára elérhető, alapvető tudás forradalmasíthatja az orvostudományt.
Želel sem ohraniti pristen bazični zvok simfoničnega orkestra. ▸ Szerettem volna megőrizni a szimfonikus zenekari alaphangzást.
Povezane iztočnice: bazična industrija, bazična raziskava, bazična znanost, bazični šport

4. (o športni pripravljenosti) ▸ alapozó, alapvetőVsi igralci so kondicijsko dobro pripravljeni, zato jim naporne bazične priprave ne bodo povzročale težav. ▸ Az összes játékosnak jó az erőnléte, ezért a kemény alapozó felkészülés nem okoz gondot számukra .
Tehnika in bazična pripravljenost sta glavna cilja vadbe. ▸ A technika finomítása és az alapvető felkészültség a gyakorlatok fő célja.

contineō -ēre -tinuī -tentum (cum in tenēre)

I.

1. skupaj držati: regulas defigunt, quae lateres contineant C., fracturam manu c. Cels., sutura, si nimis rara est, non continet (sc. vulnus) Cels.; med. skupaj držati se = držati (intr.): membranas natura firmas fecit, ut continerentur Ci., agger altiore aquā (ob povodnji) contineri non posset C.; tako tudi act. (intr.): per hortum utroque commeatus continet Pl. se skupaj drži, je tesno zvezan.

2. skupaj držati = (s)hraniti: lacus (est) lacuna, ubi aqua contineri potest Varr., c. murenas in piscina Sen. ph.; pren.: privatā custodiā contineri Ci. (o spisih), Vestae custodiā contineri Ci., gens Aegyptiorum, quae plurimorum saeculorum … memoriam litteris continet Ci. hrani spomine.

3. occ.
a) množice skupaj držati, ne pustiti (puščati) jih narazen, zadrž(ev)ati jih; od tod tudi posameznike skupaj držati, ne pustiti (puščati) jih narazen. Z množinskimi obj.: maximos ferarum greges linea pennis distincta continet Ci., cum priores neque necessitate neque imperio continerentur C. Kje? naves … ibi C., milites in castris, intra castra, sub pellibus, manipulos apud signa, legiones uno loco C., ceteros in armis L., ventos carcere O. v ječi (skupaj) zaprte imeti; pogosto refl. in med. kje držati se, zadrževati se, muditi se, osta(ja)ti, tudi držati se česa: intra eas silvas hostes in occulto sese continebant C. so bili skriti, hostes se moenibus (za zidovjem) continuere O.; acies ad solis occasum continentur C. ostanejo na svojem mestu; pren.: quae vera audivi, taceo atque contineo optime Ter. dušim, c. Belgas in officio C. ali civitates in amicitia Hirt. ohraniti, obdrž(ev)ati, Hispanias in summa quiete Vell., suos silentio L., suas indignationes domi L. „doma držati“, skrivati, si sui iuris finibus matronas contineret pudor L., si … nec privata domus parietibus continere voces coniurationis tuae potest Ci.; tudi zase obdrž(ev)ati kaj: petimus ab Antonio, ut ea, quae continet …, explicet nobis Ci. kar zamolčuje, zatajuje; reliquos libros c. Ci. ep. ne izdati. S kolektivnim obj.: c. gregem voce Plin., exercitum castris C., quoad continuisset exercitum L., si Poenus (= Poeni) in angulo Alpium quietus se contineat L.; podobno: Caesar se (= suas copias) suo loco continuit C.; pren.: Galliam (= Gallos) in pace continere Hirt. Z edninskimi obj. (ob oslabljenem pomenu predloga) koga ali kaj kje držati, obdrž(ev)ati, zadrž(ev)ati, muditi: Pl., frigidus agricolam si quando continet imber V. če … zadržuje doma, c. aegrum lucido ali obscuro loco Cels., aliquem domi atque intra privatos parietes Q., quia me recens adhuc luctus limine contineret Plin. iun.; digitum ibi continere, donec … Cels., aeger manus sub multa veste continere debet Cels., c. sub lingua salem Plin., semper manum intra pallium Q., brachium veste Q., manūs paenulis Suet., aquam calidam ore Cels., oleum in ore Plin.; pogosto refl. in med. kje držati se, zadrž(ev)ati se, muditi se, osta(ja)ti, tudi držati se česa: homo … pauper … ruri fere se continebat Ter., se consulto domi c. Ci., alter consul se domi continet L., contineri tecto ac parietibus Ci. ali intra suum limen L.; pren.: c. eum in ea exercitatione Ci., c. se in suis perennibus studiis Ci. osta(ja)ti pri …, se suarum rerum finibus Ci., se in secundo gradu Cu. zadovoljiti se z …, c. aliquem sub tutela sua Sen. ph. imeti koga v varstvu, biti mu varuh; medic.: c. aliquem ieiunio Cels., qua ratione aeger continendus sit Cels. kako je treba ravnati z bolnikom.
b) (ločene stvari) (z)vezati, (z)družiti, združevati, spojiti (spajati), skleniti (sklepati): trabes artē C. tesno zvezati, oppidum Cenabum pons fluminis Ligeris continebat C. je vezal most … z nasprotnim bregom; večinoma pass.: omnium legionum hiberna milibus passuum centum continebantur C. so bila v dolžini 100.000 korakov (= 150 km) med seboj v zvezi, pars oppidi, … mari disiuncta angusto, ponte … continetur Ci. del mesta, … veže most z mestom, si … omnes eius (mundi) partes … ipsae per se atque inter se continentur Ci. če so … (med seboj) v stiku, eadem magni refert primordia cum quibus contineantur Lucr.; pren.: omnes artes … quasi cognatione quadam inter se continentur Ci., qui eius hospitio contineretur N. je bil z njim v gostinski zvezi, ut non beneficiis mutuis, sed communi odio … contineri viderentur N.

4. pren. (kako stanje) vzdrž(ev)ati, ohraniti (ohranjati), kaj v moči (veljavi) obdrž(ev)ati, ohraniti (ohranjati): haec ipsa virtus amicitiam et gignit et continet Ci., nec enim ulla res vehementius rem publicam continet quam fides Ci., haec, quae vitam continent omnem Ci., c. Romanis militarem disciplinam L., hostium imminens metus disciplinam veterem continebat Fl.; v pass.: id hominum genus, a quo uno … res publica … continetur Ci., augenda vis et multā exercitatione continenda est Q.

II.

1. obdajati, oklepati, obsegati: mundus, qui omnia complexu suo coërcet et continet Ci., ut (caro mollis) intestina non satis contineat Cels.; occ.
a) (kraje) obdajati, obsegati, omejevati: reliquum spatium mons continet Ci., Oceanus ponto quā continet orbem Tib.; večinoma pass. contineri aliqua re obdan biti, obkrožen biti, omejen biti: Aetolia medio Graeciae gremio continetur Ci., vicus positus in valle altissimis montibus undique continebatur C.; pren.: nec luctus muris urbis continebatur Cu. žalosti ni omejevalo zidovje = žalost je segala prek zidovja.
b) (sovražno, oviraje) obdajati, oklepati, koga v zaporu držati, zaprtega imeti: beluas immanes saeptis Ci., quam illum et honorate nec secure continet! Vell., c. catulos per diem catenis Col., aliquem vinculis Romae Suet., quos vincula continuerant, non castra Iust.; voj. obda(ja)ti, obkoliti (obkoljevati), obkrožiti (obkrožati), zaje(ma)ti: hostes superatos, equitatum Pompeianum ad Dyrhachium, Pompeium quam angustissime C., contineri munitionibus C.; pren.: hos omnes flumina continebant C.
c) držati = v sebi imeti, v sebi nositi, vsebovati, obsegati: cum praegnans hunc ipsum Dionysum alvo contineret Ci. ali spes illa, quam in alvo continebat Ci. je nosila pod srcem, ut omnia, quae alantur …, contineant in se vim caloris Ci., gelum, quod humor continet in se Lucr., quattuor aeternus genitalia corpora (prvine) mundus continet O., si membranae eum (humorem) continuerunt Cels., linea, quae centum continet pedes Q. ki meri; v pass. biti, nahajati se v čem: calor, qui aquis continetur Ci., sagittarii media continebantur acie C. so stali sredi bojne vrste; pren. (act.) v sebi imeti, v sebi nositi, (o)hraniti v čem: odium in omnes bonos conceptum iam diu continere Ci., c. a deo immissum dolorem Ci., omnium rerum, quae ad dicendum pertinent, fontes animo ac memoriā c. Ci.

2. pren. v sebi imeti, vsebovati, obsegati: tales res, quales hic liber continet Ci., primus (liber) continet res gestas regum populi Romani N., liber secreta civilium sacrorum continens Val. Max., tabellae senatus consultum continentes Val. Max., quod tabulae continent Q., litterae tuae partim laeta, partim tristia continent Plin. iun., simplex causa est, quae absolutam in se continet unam quaestionem Ci.; z ACI: tertia epistula continebat esse tibi redditam orationem pro Clario Plin. iun.; z odvisnim vprašanjem: quando ipsos loqui deceat, quartus liber continet Q.; v pass. biti, nahajati se, zajet biti v čem, sestajati iz česa: prima institutio et quasi disciplina illo libro continetur Ci., is liber, quo acceptae et expensae summae continebantur Val. Max., nonus liber, quo missa ad Achillem legatio continetur Q., tabulae, quibus centum talenta dedisse Thebanos continebatur Q., litteris insidiae continebantur Ci., epistulae ei redduntur, quibus bellum Aegidis in Graecia … continebatur Iust., facinus, in quo omnia varia contineri mihi atque inesse videntur Ci., noctis longitudo stupris et flagitiis continebatur Ci. dolga noč je sestajala iz …; occ. biti bistvo (jedro, pogoj, podstat) česa, čemu, biti vsebina (obseg) pojmu, biti glavna stvar (glavna točka) česa, pri čem, biti v bistveni zvezi s čim: quod rem continet ali quae rem continent Ci. tisto, za kar gre, bistveno, bistvo, totam causam, iudices, explicemus …; ita facillime, quae res totum iudicium contineat, … intellegetis Ci., quod hunc locum continet, de quo agimus Ci., videamus de summo bono, quod continet philosophiam Ci. ki je glavna točka filozofije, haec, quae vitam continent omnem Ci. kar bistveno zadeva življenje, kar je bistven pogoj za življenje, quae maxime rem continerent, erant L. glavne točke so bile; v pass. contineri (in) aliqua re bistveno stati v (na) čem, sestajati iz česa, opirati se na kaj: quo more eorum gravissima caerimonia continetur C., non enim venis et nervis et ossibus continetur (dii) Ci., vita corpore et spiritu continetur Ci., quasi terreno quae corpore contineantur Lucr., status rei publicae maxime iudicatis rebus continetur Ci., dolus malus in simulatione continetur Ci., artes, quae coniecturā continentur Ci., artis pars magna continetur imitatione Q., exemplis continetur Aesopi genus Ph. Romanum foedus, quo nostra omnia continentur L.; (o osebah) bistveno udeleževati se, (u)deležen biti česa: qui viri hoc sermone continentur Ci.

III.

1. trdno držati, obdrž(ev)ati, zadrž(ev)ati, ustaviti (ustavljati): caput Pl., Cels., dextram obambulantis Suet., colem masculi sinistrā manu (namreč pri rezanju) Cels., aliquem (namreč pri operaciji) Cels., Auct. b. Afr., Cu. in od tod se continendum praebere Cu. dati se držati; naves minus commode copulis continebantur C., aquam operibus c. C. zaustaviti, c. deprensum hostem O., ora frenis spumantibus Ph., artis frenis equos Sen. tr., expeditius manus rapiunt quam continent Cu., difficile est continere, quod capere non possis Cu., c. animam in dicendo C. ali c. spiritum Cels., Plin. sapo zadrževati, spiritum rigor continuerat Cu. sapo je bila zaprla, c. lacrimas Pl., Aur., risum Ci., vocem ali linguam Ci. jezik za zobmi držati, jezik brzdati, petulans non linguam, non manum continet Sen. ph., unde manum iuventus metu deorum continuit? H., c. gradum V., non c. bilem Sen. rh.; medic. trdno držati: (fascia) impositum medicamentum contineat Cels., ferulae circumpositae ossa in sede sua continent Cels., nisi utrimque recti valentesque nervi collum contineant Cels.

2. (sprejeto) pri (v) sebi držati, obdrž(ev)ati, (o)hraniti: alvus arcet et continet, quod recipit Ci., alvus alias cibos non transmittit, alias non continet Plin., onerati mero non continent cibum vino redundante Sen. ph.; abs.: stomachus non continet ali parum continet Cels.; v pass.: si cibus non continetur ali non contineri potest (sc. alvo) Cels., quia, quod infusum est (= dristlja), alvo continetur Cels.; (o spominu): velox mihi memoria erat ad continenda, quae acceperam Sen. rh., nec disci audiendo possunt omnia nec memoriā contineri Lact.; (o drugih stvareh): mollis lana, quae humorem intus contineat Cels., lapides rotundi, qui et contineant humorem et transmittant Plin., arida continent odorem diutius Plin.

3. pren.
a) na uzdi imeti, uzdati, brzdati, (u)krotiti, strahovati, zadrž(ev)ati, vladati: neque enim potest exercitum is continere imperator, qui se ipse non continet Ci., huius adventus Mithridatem continuit Ci. je zadržal, c. omnem regionem C., reliquos Macedonas, nauticos in navibus L., severitas imperii eos continuit L., metum continuisse ad eam diem Hispanorum animos L., formido mortales continet omnes Lucr. S čim? z abl. instrumenti: si Belgae, … Aedui, … exercitibus continerentur C., c. Asiam modico exercitu Cu., proprio bello Tiburtes, Etruscos non tam armis quam iudiciorum terrore L., aequitate animi plebem C. z zadovoljstvom v redu (ob)držati, fide populares Cu. z zvestobo v pokorščini držati = v zvestobi vzdrž(ev)ati, quae pauca (oppida) magis metu quam fide continebantur L., c. dolorem, gaudium L. zadrž(ev)ati; za predhodno nikalnico s quin: qui (Bituriges) unius legionis hibernis contineri non potuerint, quin bellum pararent Hirt. se niso mogli (dali) zadržati, da ne bi …; occ. (strasti) (u)brzdati, (u)krotiti, pomiriti (pomirjati): omnes cupiditates Ci. ep., appetitiones ali appetitūs animi Ci., insolentiam suam modeste Ci., ut metu contineatur audacia Ci., quosdam continet metus Q., in Scaevola c. dicta Ci.; refl. se continere in med. contineri vzdrž(ev)ati se, mero si da(ja)ti: vix me contineo, quin involem in capillum Ter., continere se in aliqua libidine Ci., iam se male continet amens O., non continentes (sc. se), quin protinus adicerent Vell., contineri, quin complectar, non queo Pl.; v stiku abs.: equidem cupio (sc. reducere) et vix contineor (sc. quin reducam) Ter.
b) (z označenim izhodiščem) zadrž(ev)ati, odvrniti (odvračati) koga od česa, (u)braniti komu kaj, ovreti (ovirati) komu kaj, koga pri čem: omni ope milites ab seditione L., suos a proelio C., temeritatem ab omni lapsu Ci., animum a consueta lubidine S.; refl. se continere vzdrž(ev)ati se česa ali da ne (bi) …: qui de omnibus rebus contineat se ab adsentiendo Ci., a praesenti supplicio tuo continuit populus Romanus se et repressit Ci.; s finalnim stavkom: ut contineat milites, ne studio pugnandi longius progrediantur C., ut vix ab amicis, quominus occideret eum, contineretur Cu.; za predhodno (včasih retorično) nikalnico s quin: nec contineri Macedones poterant, quin cursu quoque ad hostem contenderent Cu., male me, quin vera faterer, continui O. — Od tod

A.

I. adj. pt. pr. continēns -entis, adv. continenter

1. „skupaj držeč“, pren. (o značaju) vzdržen, vzdržljiv, zmeren, v oblasti se držeč: puer Ci., Epaminondas erat continens, clemens N., non intemperanter concupiscere continentis debet duci N. se mora imeti v oblasti, ne continentior in vita hominum quam in pecunia fuisse videatur C., moderatissimi homines et continentissimi Ci., in ceteris partibus vitae continentissimum fuisse (Augustum) constat Suet., parce, continenter, severe, sobrie vivere Ci., continentissime vivere Aug.

2. „skupaj se držeč“, od tod
a) α) (krajevno) držeč se, dotikajoč se česa, meječ, stikajoč se, neposredno zvezan s čim; abs.: continentia tecta L. stikajoče se; večinoma z dat.: aër est continens mari Ci., qui fundus fundo eius antiquo continens esset Ci., continens ripae collis C.; redk. s cum: Cappadociae pars ea, quae cum Cilicia continens est Ci. ep. Kot subst. neutr. pl.: continentia usque Atho montem Plin. mejne pokrajine, continentia urbis Icti. predmestja. β) (časovno) neposredno sledeč za čim, naslednji: continentes his funeribus dies Ci., continentibus diebus C. γ) pren. o abstr.: motus sensui iunctus et continens Ci. neposredno in trdno zvezan s …, timori perpetuo ipsum malum continens fuit L. za … strahom je nastopilo.
b) (v sebi) zvezan, vezen α) (krajevno) nepretrgan, zdržema tekoč, zdržen, zaporeden: agmen migrantium, grex elephantorum, iugum, ruinae L., silvae, silvae ac paludes C., flamma Hirt. razsežen, aedificia Icti., ripa H. ali litus L. celinska obala, Gallia C. galska celina, c. terra Ci. fr., N. celina, kopno, kontinent. Pogosto kot subst. continēns -entis, abl. večinoma -ī, redk. -e (sc. terra), f celina, kopno, kontinent: c. proxima Plin., continentis regio L., a continenti L., in continentem legatos mittere C., quem in continenti reliquerat C., Labieno in continente relicto C., ex continenti traicere (sc. in insulam) Cu. Kot adv. v nepretrgani vrsti, nepretrgoma: continenter quod sedetis insulsi Cat., montes continenter … expositi Mel. β) (časovno) nepretrgan, neprekinjen, neprenehen, neprestan, trajajoč, zdržen: continens spiritus Ci., e continenti genere Ci. v nepretrganem zaporedju rodov, totius diei continens labor C., continenti impetu Ci. ali continenti cursu L. v enem zaletu, nezadržno, c. bella C., continens die ac nocte proelium, c. imber, c. itinera L., c. somnus, continentes febres sine intermissione Cels., biduo continenti Suet.; kot adv.: continenter ferri Ci., totā nocte c. ire C., cum iam amplius horis sex c. pugnaretur C., uno spiritu c. multa dicere Corn., in Albano monte biduum c. lapidibus pluit L.; kot subst. neutr.: ex continenti ali in continenti Icti. nemudoma, takoj. γ) pren., poseb. o abstr.: continentia tua scripta Ci. ep. tvoja skladna glavna zgodovinska dela, continentem orationem audire malo Ci. nepretrgan, neprekinjen, c. memoria L. skladna (pragmatična) zgodovina, continens imperium usque ad nos habebitis L. nepretrgano vladarstvo. —

II. subst. pt. pr. continēns -entis, n (ret.) oporišče, glavna točka, glavna stvar v zagovoru, bistvo: causa quoque et iudicatio et continens est in omni genere causarum Q. (III, 6, 104; cfr. Q. III, 11, 9); v pl.: continentia causarum Ci., ea continentia vocentur, quasi firmamenta (opirališča) defensionis Ci.

B. adj. pt. pf. contentus 3, adv. -ē, le pren. v svojih željah omejen = zadovoljujoč se s tistim, kar kdo ima, zadovoljen, contentum esse tudi zadovoljiti (zadovoljevati) se s čim; z abl.: Pl., Ter., Sen. rh., Plin. iun. idr., suo contentus Enn. fr., eā condicione contentus est Ci., contentum esse parvo ali suis rebus Ci., domo eādem fuit contentus, qua Eurysthenes fuerat usus N., eo utrique quod statuit (Caesar) contenti fuerunt C., decies centena dedisses huic parco parvo contento H., ut nemo … illā (sorte) contentus vivat H., contentus eo, quod mi ipse parasset H., solā contenta Dianā V. zadovoljna z lovom samim, quae tua nequitia est, non his contenta fuisset O.; poleg abl. še s kakim drugim določilom: hoc fore contentam multos iurabit in annos O., virtutem ad beate vivendum se ipsā contentam esse Ci., quibus ego a tali viro (pri možu tolikšnega ugleda) contentus eram Ci. ep.; redk. z abl. gerundivi ali gerundii: nec iam possidendis agris publicis contentos esse L., ut contentus sim referendo paucarum morem regionum Macr.; v pozni lat. z gen.: contentus victoriae Tert., ut contentus esset partis dimidiae dotis Dig.; s kavzalnim stavkom: Vop., non fuit eo contentus, quod ei praeter spem acciderat, ut illam … terram umquam attingeret Ci., rex … contentus, quod per hostem moram fieri (ali tudi fuisse) pugnae scirent L.; z ne ali ut: ne intersimus armis, contentum ait se esse L., contentus hoc erat, ut manus iactaret Suet.; s kondicionalnim stavkom: neque eo potest esse contentus (populus Romanus), si condemnatus sit is, qui adesse noluerit Ci., eo ipso non contenti, si pro tribunis illos haberetis L.; pesn. in poklas. z inf.: tu face nescio quos esto contentus amores instigare (dobi se tudi indagare in inritare) tuā O., contenta est oculis hominum mea forma probari O., iam fugere contentus, contentus non lacessi, contentus iussisse, barbari hostem depulisse contenti Cu., hoc quoque notare contentus sum Q., Roma minanti impar Fidenae contentaque crescere asylo Sil., nec tantum … me fatigare contenta Ap.; poklas. tudi z ACI: Sen. ph., quod … enthymema tantum intenta intellegi contentum sit Q., non contenti … vires sibi duplicatas (esse) Iust.; abs.: Q., Plin. iun., Vop., dii deaeque contentiores mage erunt Pl. bolj z malim zadovoljni, cum … ipsum audires sine comparatione, non modo contentus esses, sed … Ci.; kot adv.: aliquem arte contenteque habere Pl. koga na tesnem in na uzdi imeti.

disociirati glagol
1. kemija (o razpadu molekul) ▸ disszociálMočne baze popolnoma disociirajo in imajo visoke pH vrednosti. ▸ Az erős bázisok tökéletesen disszociálnak, és magas a pH-értékük.
Le nekatere kisline in baze z vodo popolnoma ionizirajo ali disociirajo. ▸ Csak néhány sav és bázis ionizálódik vagy disszociál maradéktalanul vízzel.

2. psihologija (o umskem procesu) ▸ disszociál, disszociálódik [pri povratni rabi]
Ko Louise izve resnico, spet disociira. Nič ne občuti. Spet zbeži od vezi, ki jih je že spletla. ▸ Amikor Louise megtudja az igazságot, ismét disszociál. Nem érez semmit. Újra elmenekül a kötelékei elől.
Ne čuti ne bolečine ne strahu – telesno otopi, se disociira, kar je nezavedni odraz obrambe pred grozo zlorabe. ▸ Nem érez sem fájdalmat, sem félelmet – fizikailag elzsibbad, disszociálódik, ami a bántalmazás borzalma elleni védekezés öntudatlan leképződése.

F, f šesta črka lat. abecede, glasovno = gr. φ (prim. fama = φήμη, Fabius = Φάβιος). Kot kratica je F = Filius, a tudi, poseb. na nagrobnih spomenikih, = Fecit, npr. V. F. (= vivus fecit); od tod F F. = Fecerunt; potem = Fidelis ali Felix kot ime legij (F. F. = Flavia Fidelis). — F. C. = Faciundum Curavit. — F. I. = Fieri Iussit. — F. L. = Flavius, Flaviā tribū. — FL. P. = Flamen Perpetuus. — FR. ali FRU. = Frumentum, Frumentarius.

M, m dvanajsta črka latinske abecede. Kot kratica M. = Marcus, M.' = Manius. Kot številčno znamenje M (nastalo iz CI , gr. Φ) = mille.

Palamēdes -is, ali -ī, acc. -en: Q., m (Παλαμήδης) Palaméd, sin evbojskega kralja Navplija, iznajditelj tehtnice, mere, šaha, kock, svetilnikov, diska, grških črk ϑ, ξ, Φ, Χ (po drugih črk Δ in Υ), usmrčen pred Trojo (za njegovo smrt si je prizadeval Odisej): Varr., Ci., O., V., Plin., Corn., Hyg., Palamedis avis Mart. = žerjav. — Od tod adj. Palamēdiacus 3 (Παλαμηδιακός) Palamédov, palamédski: calculi Cass. Palamēdicus 3 (Παλαμηδικός) Palamédov, palamédski: haec crucis effigies Palamedica porrigitur Aus.

plašč samostalnik
1. (oblačilo) ▸ kabát, palástPrevidno si je slekla plašč in ga naravnala na obešalnik. ▸ Óvatosan levette és a fogasra igazította a kabátját.
Delajo v belih delovnih plaščih. ▸ Fehér munkaköpenyben dolgoznak.
Povezane iztočnice: dežni plašč

2. (prekrivna plast) ▸ köpenyMilo ima visoko pH vrednost, ki načenja zaščitni kislinski plašč na koži. ▸ A szappan magas pH-értékkel rendelkezik, amely kikezdi a bőr savköpenyét.Korito tenko premažemo z raztopljenim kravjekom, tako se bo hitreje obdalo s plaščem iz alg in mahu. ▸ Vékonyan kenje be a vályút feloldott tehéntrágyával, hogy gyorsabban bevonja az alga- és moharéteg.Peč obdaja jeklen plašč. ▸ A kemencét acélköpeny borítja.
Povezane iztočnice: zaščitni plašč, fasadni plašč, varovalni plašč

3. (pri kolesu) ▸ abroncsČe je plašč gume izrabljen, ga zamenjajte. ▸ Ha a gumiabroncs kopott, cserélje le.
Ko sedemo na kolo, se smeta plašča le malo podati. ▸ Amikor felülünk a kerékpárra, az abroncsoknak csak egy kicsit szabad ellaposodniuk.
Vsem svetujem, da preverijo zračnice in plašče ter zavorni in pogonski mehanizem. ▸ Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ellenőrizze a belsőket és a gumiabroncsokat, valamint a fékeket és a meghajtásokat.
Povezane iztočnice: avtomobilski plašč

4. geometrija (ploskev) ▸ palástPravokotnik, ki ima stranici dolgi 18 cm in 8 cm, je plašč valja. ▸ A 18 és 8 cm hosszú oldalú négyszög a henger palástja.
5. (o krinki) ▸ lepelLe nekajkrat na leto mirni in tihi Norvežani odvržejo plašč severnjaške zadržanosti. ▸ A nyugodt és csendes norvégok évente csak néhányszor dobják le magukról az északi visszafogottság leplét.Jasno je, da se vsa manipulacija okrog orožja skriva pod plaščem embarga. ▸ Világos, hogy a teljes fegyvermanipuláció az embargó leple alatt rejtőzik.
Izvor Majev je še vedno odet v plašč skrivnosti. ▸ A maják eredetét még mindig a titok leple lengi be.
Izvajali so narodno politiko pod plaščem ideologije liberalizma in razsvetljenstva. ▸ A nemzetpolitikát a liberalizmus és a felvilágosodás leple alatt alakították ki.

6. (o zavetju) ▸ lepelNeznani cenzor je še vedno varno zavit v plašč anonimnosti. ▸ Az ismeretlen cenzor még mindig a névtelenség leple mögött rejtőzik.Lahko se zavijete v dušeč plašč samopomilovanja. ▸ Az önsajnálat fojtogató köpenyébe burkolózhat.
Že naše babice so vedele, da ima noč svojo moč, in so določene stvari najraje počele pod plaščem noči. ▸ Már nagyanyáink is tudták, hogy az éjszakának hatalma van, és voltak bizonyos dolgok, amelyeket a legszívesebben az éjszaka leple alatt tettek.
Pomlad je razgrnila svoj mehki zeleni plašč čez hribe in doline. ▸ A tavasz felfedte lágy zöld leplét a dombokon és a völgyekben.

7. geologija (plast v notranjosti planeta) ▸ földköpeny
Plašč sega do globine okoli 2900 km in predstavlja največji del Zemlje. ▸ A földköpeny közel 2.900 kilométeres mélységig nyúlik, és a Föld legnagyobb részét teszi ki.
Povezane iztočnice: Zemljin plašč

8. zoologija (pri mehkužcih) ▸ köpeny, redőzet
Glavonožcem sem meril dolžino plašča, ribam pa celotno telesno dolžino. ▸ A fejlábúak esetében a köpenyhosszt, míg a halak esetében a teljes testhosszt mértem.
Vsakič, ko polž prileze iz hišice, se obe gubi plašča raztegneta in pokrijeta vso hišico. ▸ Ahányszor a csiga kibújik a házából, a köpeny két redője úgy nyúlik meg, hogy az egész házat befedi.

ἀμ ep. poet. = ἀνά pred β, μ, π, φ, ψ.

ἀφ-ίημι, ion. ἀπ-ίημι [impf. ἠφίειν in ἀφίειν, fut. ἀφήσω, aor. ἀφῆκα, ep. ἀφέηκα in ἀφέτην, cj. ἀφῶ, 3. sg. ep. ἀφέῃ in ἀφήῃ, pf. ἀφεῖκα, aor. pass. ἀφείθην; med. fut. ἀφήσομαι, aor. ἀφείμην, impf. ἀφοῦ, ἄφεσθε; ion. π mesto φ (ἀπίει, ἀπήσω, ἀπῆκα, ἄπες, ἀπείθην, ἀπείμην); NT tudi ἀφίω, impf. ἤφιον, 3 pl. pf. pass. ἀφέωνται] I. act. 1. trans. a) proč pošljem, odpošljem, odpustim, vržem, mečem, izstrelim κεραυνόν, βέλη, παλτόν; ἔπος izgovorim, izustim; vržem se na kaj ἐμαυτὸν ἐπί, εἴς τι; γυναῖκα ločim se od, zapodim; δάκρυα prelivam, θυμόν, ὀργὴν εἴς τινα znosim se nad kom; odpodim, proč podim, proč vržem, izgubim ἄνθος; preženem, ugasim δίψαν, izgubim μένος, izdahnem τὴν ψυχήν; b) izpuščam, nazaj dajem, osvobodim, dajem prostost, oprostim, spoznam za nedolžnega, odpuščam (dolg, grehe), izpregledam komu kaj τινός, τινί τι, τὴν κλῆσιν odstopim od tožbe, τινὰ τῆς ἀρχῆς odstavljam; c) opuščam, zanemarjam kaj, preskočim, ne omenjam; d) dopuščam, dovoljujem παιδεύειν, ne brigam se za kaj τί, καιρόν, prepuščam, izročam komu kaj, ἀπίει ἀπάγεσθαι dal jo je odpeljati. 2. intr. a) storim, da ladja odpluje, odplujem, odjadram ἐς τὸ πέλαγος; b) izpustim (konju uzde), neham, prestanem delati s pt. II. med. 1. oprostim se česa, odletim, odneham, popustim kaj τινός, uidem διά τινος. 2. izpustim (iz rok) πήχεε δειρῆς; τέκνων ἀφοῦ loči se od otrok; σπινθῆρες iskre odletavajo, se krešejo. 3. odplujem, odjadram, odrinem.

κάπ = κατά pred π in φ.

κρύπτω [Et. iz κρυ-φ- (podaljš. z -φ-), slov. kriti (strslov. kryti iz qrū-). – Obl. fut. κρύψω, aor. ἔκρυψα, pf. κέκρυφα, pass. pf. κέκρυμμαι, aor. ἐκρύφθην, adi. verb. κρυπτέον; ep. impf. iter. κρύπτασκε, poet. aor. pass. 3 pl. ἔκρυφθεν, aor. 2 pass. ἐκρύφην; NT aor. pass. ἐκρύβην]. I. act. 1. trans. a) skrivam, prikrivam, zagrinjam τί, τινά, τί τινα kaj pred kom, τινί s čim, κατά τι v čem; b) pokrivam, branim τινὰ σάκεϊ; c) pokopavam νεκρὸν γῇ, χθονί, κατὰ χθονός, τάφῳ; ἀργύριον zakopavam; d) zakrivam, tajim, zamolčim τί τινα, τὶ πρός τινα; pass. κεκρυμμένος skrit, skriven, samoten νάπη. 2. intr. skrivam se, sem (ostanem) skrit, mirujem Διὸς κεραυνοί. II. med. 1. skrivam, zakrivam sebi (svoje), κάρα καλύμμασιν zagrnem si glavo. 2. skrivam pri sebi, zamolčim τἀληθές.

σπαράσσω, at. -ττω in med. [Et. podaljš. kor. sperēg-, od s(ph)er(e)-, razklati, razdrobiti. – Obl. aor. ἐσπάραξα, aor. pass. ἐσπαράχθην]. 1. doli vlečem, vlačim, (raz)trgam, (raz)mesarim τὶ ἀπό τινος. 2. dražim, mučim, grdim.