Franja

pa|sati (-šem) passen
| ➞ → prijati, prileči se, prilegati se, spadati, (biti) všeč

pàsati -ām (it. passare) dial. pasirati, iti mimo, skozi: sve vidim, jer sve ovuda pasa; nemoj, sinko, mlijeka ti moga, pasaj se vraga i Turaka varuj se vraga in Turkov

pȁsati pȁšēm pasati, opasovati: pasati mač, sablju

pȁsati pȁšēm (n. passen) prilegati se: ovaj ti kaput ne paše, gl. tudi pasovati -ujem

pasáti pasátā m mn. , (edn. pàsāt -áta) (it. passare) geogr. pasati: pasati i antipasati

pásati (pášem) imperf. pog.

1. piacere; far bene; gradire

2. stare bene:
dolga obleka ji paše i vestiti lunghi le stanno bene

pásati -šem (nj. passen) nisko razg. pasati, pasovati, pristajati, dolikovati, odgovarati: obleka ji lepo paše; vse dopoldne spati, to ji paše

pásati se -šem se opasivati se: pasati se s pasom

sub-ligō -āre -āvī -ātum (sub in ligāre)

1. spodaj (pri)vezati (privezovati) na kaj, podvezati (podvezovati): M. idr., vites Ca., arma Val. Fl., lateri atque humeris … subligat ensem V., clipeumque ex aere sinistrae subligat V.

2. pesn. (pod)pasati, opasati (opasovati), prepasati (prepasovati), opremiti (opremljati) s predpasnikom: quem balteus subligat Val. Fl., subligat extrema patrium cervice tiaran Val. Fl., virgo subligata Mart.

pasat samostalnik
1. pogosto v množini, meteorologija (veter) ▸ passzátszélNajveč padavin prinaša jugovzhodni pasat na vzhodni del otoka. ▸ A legtöbb csapadékot a délkeleti passzátszelek hozzák a sziget keleti részére.

2. (avto) ▸ Passat
Danijel se rad vozi v očijevem pasatu ali v mamičini mazdi, ker so mu všeč avtomobili. ▸ Dániel szereti apukája Passatját vagy anyukája Mazdáját vezetni, mert kedveli az autókat.