Franja

mojstric|a [ó] ženski spol (-e …) die Meisterin ➞ → mojster; za vajenke: die Lehrmeisterin, Lehrherrin; šport šahovska: die Schachmeisterin

mójstrica mójstrovka mistress (of some art or craft)

mójstrica maîtresse ženski spol , patronne ženski spol

mójstrica (-e) f maestra

mójstrica ž
1. majstorica, majstorica: frizerska mojstrica
2. majstorova žena

slikopleskarska mojstrica stalna zveza
(poklicna kvalifikacija) ▸ szobafestő mester, szobafestő, mázoló mester

artifex -ficis (ars in facere)

I. adj.

1. vešč, priučen čemu, izurjen, spreten v čem, umet(el)en; abs.: servos artifices... cum haberet domi Ci., excitat artificem Morphea O. umet(el)no snujočega, artifices manūs O., Pr., Gell., Vulg., artifex equus O. = ujahan konj, artifex, ut ita dicam, stilus Ci., vir tam artificis ingenii Plin., art. os (usta) Iuv.; z gen.: consuetudo tam artifex suavitatis Ci., homines talis negotii artifices S., quidam... tam artifices saltationis Suet.; redkeje s praep. ali z inf.: mobilitas ignea artifex ad formanda corpora Plin., art. in seria et iocos Iust., in tornando Ap., venter negatas artifex sequi voces Pers.

2. pren. pass. (= arte factus) umet(el)no izdelan (narejen), veleumeten: quattuor artifices boves Pr., art. voltus Pers., complexus, dimicatio, argutiae Plin., motus Q.

II. subst. masc., fem.

1. umetnik, umetnica, delavec: artifex Cupidinem fecit Ci. kipar, artifices omnes, caelatores et vascularios convocari iubet Ci., ut aiunt in Graecis artificibus (glasbeniki) eos auloedos esse, qui citharoedi fieri non potuerint Ci., athletae ceterique artifices N. in drugi umetniki tekmeci, artificumque manūs inter se operumque laborem miratur V., post hos... artifices cum fidibus sui generis ibant Cu., artifices ceteri, quos cultus domesticus desiderant N. rokodelci, quia reponendarum (tegularum) nemo artifex inire rationem potuerit L.; z atributivnim subst.: art. medicus Ap., art. faber Vulg. tesarski mojster, art. palaestritae Amm.; z atributivnim adj.: artifices scaenici Ci. idr., ali scaenarii Amm., tudi samo artifices Pl., L., O., Suet. (gledališki) igralci, artifices improbi L. mazači, vračuhi, art. rhetoricus Gell., carpentarius Lamp., aerarius, lignarius Vulg.; z gen. v čemer je kdo umetnik: artifex mundi Ci. umetelni stvarnik, Graeci dicendi artifices Ci., art. talium operum (tormentorum) L., art. statuarum Q.; nekoliko drugače: artifex morbi Pr. zdravnik, art. formae Pr. umetnik v lepotičenju; pren.: natura non artificiosa, sed plane artifex Ci. popolna umetnica, natura omnium artifex Plin.

2. pren.
a) mojster, mojstrica v čem; z gen.: Pyrrhus unicus pugnandi artifex L., deligitur artifex talium vocabulo Locusta T.; redko s praep.: artifices ad corrumpendum iudicium Ci., mirus artifex in sagittis Aur. v lokostrelstvu.
b) pren. α) osnovatelj(ica), povzročitelj(ica): caedis, necis O., sceleris, scelerum Sen. tr., monstrorum Plin. grozodejstev; v besedni igri: summus artifex partium in re publica tam quam in scaena Ci. β) mojster v pretvarjanju, zavijun, lopov, slepar, spletkar, prekanjenec, zvitež: Ter., Iuv., artificem mediis inmittam Terea flammis O., artificis scelus V. (Aen. II, 125) sleparja, (Aen. XI, 407) zavijuna in lopova.

Lehrherrin, die, eines Lehrlings: mojstrica

Lehrmeisterin, die, mojstrica; figurativ učiteljica

majstòrica ž, mâjstorica ž mojstrica

Meisterin, die, (-, -nen) mojstrica; Sport prvakinja; Schach: mojster

mȅštrica ž, mȅštrinja ž dial. mojstrica

mistress [místris] samostalnik
gospodarica, gospodinja, mojstrica, vladarica; gospa (Mrs.)
britanska angleščina učiteljica; ljubica

she is mistress of berself zna se obvladati
britanska angleščina Mistress of the Robe prva komornica angleške kraljice

мастерица f mojstrica, kvalificirana delavka; prsd delavka

lāni-pendia -ae, f (lāna in pendere) odtehtavalka volne (preje), nadzornica predic, predilska mojstrica, ki je predočim deklam odtehtavala vsakdanjo nalogo (pensum): Pomp. (Dig.).

Schachmeisterin, die, šahovska mojstrica

cesarica samostalnik
1. (vladarka) ▸ császárnőDovoljenje za ustanovitev samostana je dala cesarica Marija Terezija leta 1759. ▸ A zárda alapítását Mária Terézia császárnő engedélyezte 1759-ben.

2. (vladarjeva žena) ▸ császárné
Po navedbah cesarske tiskovne službe sta tudi cesar in cesarica zelo srečna. ▸ A császári sajtószolgálat jelentése szerint a császár és a császárné is nagyon boldog.
Cesar Ferdinand I. in cesarica Ana sta bila deležna velikega slavja. ▸ I. Ferdinánd császárt és Anna császárnét hatalmas ünneplésben részesítették.

3. (mojstrica; virtuozinja) ▸ királynő, mesternő, császárnő
Z veseljem sem se lotila dela, saj je bila Ondina zame cesarica petja že v šolskih časih. ▸ Örömmel láttam hozzá a munkához, hisz számomra Ondina már az iskolában is az éneklés királynője volt.

citre samostalnik
1. (brenkalo) ▸ citeraPovezane iztočnice: altovske citre, diskantne citre, koncertne citre, violinske citre

2. (igranje citer) ▸ citera

cucito

A) agg. zašit, šivan:
stare cucito a qcn. pren. prilepiti se komu za pete
avere le labbra cucite pren. držati jezik za zobmi, trmasto molčati
avere gli occhi cuciti pren. ne videti ničesar; zatiskati si oči
essere cucito a filo doppio con qcn. pren. biti s kom tesno povezan

B) m šivanje:
maestra di cucito šiviljska mojstrica

čipkarstvo samostalnik
(dejavnost) ▸ csipkeverés, csipkekészítésNesporna zibelka čipkarstva na Slovenskem je Idrija. ▸ Szlovéniában egyértelműen Idrija a csipkeverés bölcsője.