Franja

lat moški spol (-a …) rastlinstvo, botanika die Rispe

lat. (latinski) lingv. latino

lát botanika panicle; pogovorno tassel

lát botanika panicule ženski spol , spadice moški spol , épi moški spol

lát (-a) m bot.

1. tirso

2. pannocchia

lát -a i -ú
1. vlat m i ž: lat ovsa, prosa
2. kukuruzni klip, klas (sa zrnom): pastirji pečejo -e
3. metlica kukuruza

lát bot panícula f

širòk -ôka -o prid.
1. larg, lat
2. vast, amplu

zánka -e ž
1. laţ; juvăţ
2. ochi
3. ekspr. cursă

latvijski lats stalna zveza
nekdaj (valuta) ▸ lett lat [Lettország egykori pénzneme]

plečàt -áta -o prid. lat în spate, spătos

povprék prisl. în lat, de-a latul, curmeziş, transversal

cvéten (-tna -o) adj. di, del fiore; di fiori:
cvetna kita corona di fiori
bot. cvetni list petalo
cvetni prah polline
cvetna čaša, cvetni kelih calice
cvetna nožnica spata
cvetni kobul ombrella
cvetni košek capolino
cvetni lat infiorescenza a pannocchia
cvetni pecelj gambo, peduncolo
cvetni storžek strobilo in fiore
cvetni venec corolla
cvetno steblo gambo, stelo del fiore

cvetn|i (-a, -o) Blumen-, Blüten-
rastlinstvo, botanika cvetna čaša der Außenkelch, der Kelch
cvetna mačica das Blütenkätzchen
cvetni kelih der Blumenkelch
cvetni klas die Blütenähre
cvetni kobul die Blütendolde
cvetni košek das Blütenköpfchen
cvetni lat die Blütenrispe
cvetni list (venčni list) das Blumenblatt, die Blütenblatt
cvetni nastavek der Blütenansatz
cvetni pecelj der Blütenstiel
cvetni storžek der Blütenzapfen, die Zapfenblüte
cvetni venec die Blumenkrone, die Blütenkrone
cvetno odevalo die Blütenhülle
cvetno steblo der [Blütenstengel] Blütenstängel

državnik samostalnik
(predstavnik države) ▸ államférfi

láta lath; batten; (majhna) slat

obiti z láto to lath
sestavljen iz lát lathen, made of laths

malopridnež samostalnik
1. (kršitelj; storilec) ▸ tettes, elkövető, gazemberZa malopridnežem, ki je odnesel okoli poldrugi milijon vreden večji vrtalni stroj, policisti še poizvedujejo. ▸ A rendőrség még mindig keresi az elkövetőt, aki elvitt egy nagyméretű, mintegy 1,5 millió eurót érő fúrógépet.
Janez pogleda skozi okno in zagleda več malopridnežev, ki nosijo stvari iz njegove garaže. ▸ Janez kinéz az ablakon, és több gazembert lát, akik különböző dolgokat cipelnek ki a garázsából.

2. (ničvrednež; pokvarjenec) ▸ csirkefogó, gazfickó, gazember
Še vedno si prijetno dekle. Jaz pa sem še vedno malopridnež, ki se ga rad naceja in leta za ženskimi krili. ▸ Te még mindig kedves lány vagy. Én meg még mindig egy csirkefogó vagyok, aki szeret iszogatni, és a nők szoknyája után futkározni.

ov|es [ô] moški spol (-sa, ni množine) rastlinstvo, botanika der Hafer (navadni Saathafer, gluhi Flughafer, Windhafer, suhi Sandhafer, [Rauhhafer] Rauhafer, dlakavi Barthafer, jalovi Taubhafer, orientalski Fahnenhafer)
lat ovsa die Haferrispe

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

srp samostalnik
1. (žetveno orodje) ▸ sarlóŠe danes lahko opazujemo kmete, ki žanjejo s starimi srpi. ▸ Még ma is láthatunk régi sarlókkal arató gazdákat.
2. (o obliki nebesnega telesa) ▸ sarlóNa severni poluti je srp mlade lune vedno izbočen v desno, stare pa v levo. ▸ Az északi féltekén az újhold sarlója mindig jobbra, a fogyó holdé pedig balra domború.