Franja

lažje adverb (laže) ➞ → lahko

lážje

A) adv. più facilmente; più leggermente; meno gravemente:
složni bomo lažje zmagali concordi vinceremo più facilmente
pri padcu se je lažje poškodoval nella caduta ha riscontrato lievi lesioni
lažje biti pri srcu (komu) sentirsi meglio

B) lážje (-ega) n
nič lažjega kot to più facile di così si muore
načelo od lažjega k težjemu il principio (pedagogico) di andare dal più facile al più difficile

lážje i láže pril. lakše: v avtomobilski nesreči je bil lažje ranjen, se je lažje poškodoval; zdaj je lažje za denar
danas se lakše zarade pare; zdaj mu je lažje pri srcu
odlanulo mu je, lakše se osjeća (-se-)

lážje prisl., ле́гше присл.

citus 3 (adj. pt. pf. glag. ciēre) pognan, pospešen, od tod nagel, hiter, uren. Prvotni deležniški značaj se kaže v zvezah z abl.: naves citae remis T. poganjane = hitre, citus equo Numida T., potem v predik. zvezah, kjer uporabljamo v sl. adv. hitro, urno: equites parent citi Pl., citi ad aedes venimus Circae Naev. fr., citi solvite vela V. hitro odvežite jadra, citus haec subscribe libello H., cita mors venit H., si citi advenissent T. Čisto adj.: citus modo, modo tardus incessus S. zdaj hiter, zdaj počasen, citae horae O. kratke urice, cito pede labitur aetas O., iambus pes citus H., classe citā reparavit oras H. (ker je bila Kleopatra na begu), c. quadrigae V., eques c. L. hitri sel na konju, kurir, cito sermone homo T. ne v zadregi za odgovor; occ. o hitrem marširanju vojaških čet: citum agmen L., Cu., T. s pospešeno hojo, v hitrem pohodu (se pomikajoč), citi equites, citae legiones Cu., prim.: viā citā regionem transgressus L. K temu adv. abl. sg. neutr. citŏ (skrajšano nam. citō), komp. citius, superl. citissimē

1. naglo, hitro, urno, ročno: quae lege vel cito absolvi vel tarde condemnari licebat Ci., cito discere Ci., nec terras citius passibus peragrari potuisse, quam tuis victoriis lustratae sunt Ci., inde se citissime recipere consueverant C., dicto citius V., H., L. hitreje, kakor se da reči, citius quam dixi Ci., serius aut citius O. prej ali slej.

2. pren. komp. prej, lažje: tempus, hercule, te citius quam oratio deficiet Ci., quod ni esset patefactum paullo citius, quam vellem Ci.; poseb.: citius dixerim iactasse se aliquos Ci., citius diceres, quam... L.

ле́гше присл., lážje prisl.

полегче lažje; bolj potihoma

alleggerire

A) v. tr. (pres. alleggerisco) olajšati; pren. razbremeniti, ublažiti:
alleggerire un carico razbremeniti, zmanjšati tovor
alleggerire un dolore ublažiti bolečino
l'alleggerì del mantenimento dei genitori razbremenil ga je vzdrževanja staršev
alleggerire uno dei quattrini šalj. olajšati koga za denar, koga okrasti

B) ➞ alleggerirsi v. rifl. (pres. mi alleggerisco) lažje se obleči

expectorant² [ikspéktərənt] samostalnik
medicina sredstvo za lažje izkašljevanje

expectorant, e [ɛkspɛktɔrɑ̃, t] adjectif ki pospešuje odkašljanje; masculin sredstvo za lažje odkašljanje

olàknuti òlaknē postati lažje: sad mi je olaknulo

olàkšati -ām
I.
1. olajšati: olakšati komu teret
2. lažje postati: olakšalo mi je srce
II. olakšati se olajšati se

ramasse-monnaie [-mɔnɛ] masculin, invariable naprava (krožnik ipd.) na pultu, pri okencu za lažje pobiranje in štetje denarja (kovancev)

rinfrescante

A) agg. osvežilen:
bibita rinfrescante osvežilna pijača

B) m farm. pog. zdravilo zoper lažje vnetje, antiflogistik

scoprire^*

A) v. tr. (pres. scōpro)

1. odkriti; razkriti, razgaliti:
scoprirsi il capo odkriti se

2. kazati, pokazati

3. odkrivati; spoznavati:
scoprire l'America, l'acqua calda, il filo per tagliare il burro pren. iron. odkriti Ameriko

4. ugotoviti, ugotavljati identičnost

B) ➞ scoprirsi v. rifl. (pres. mi scōpro)

1. odkriti se; lažje se obleči

2. odkriti se (komu)

agilen pridevnik
1. (prizadeven; aktiven) ▸ agilis, kitartó, erőszakos, rámenősGostje so bili po prejetem zadetku nekoliko bolj agilni, dokončno pa so se prebudili v zadnji tretjini prvega polčasa. ▸ A kapott gól után a vendégcsapat játékosai valamelyest rámenősebben játszottak, de csak az első félidő utolsó harmadára lendültek újra formába.
Moja starša sta agilna, sodelujeta ob dnevu odprtih vrat in nama obema z bratom pomagata. ▸ A szüleim igen agilisak, aktívan részt vesznek a nyílt napon, és a bátyámnak meg nekem is segítenek.
Nervozen je in negotov, ni več tako mentalno agilen, kot je bil nekoč. ▸ Ideges és tétova, mentálisan már nem olyan kitartó, mint régen.
Menim, da so tudi šole dostikrat premalo agilne pri preprečevanju nasilja. ▸ Véleményem szerint gyakran az iskolák sem lépnek fel elég határozottan az erőszak megelőzése érdekében.

2. (o telesni lastnosti) ▸ agilis, mozgékony
Čeprav veljajo mačke za agilne živali, se pogosto zgodi, da padejo z okenske police in se pri tem poškodujejo ali celo poginejo. ▸ Jóllehet a macskákat mozgékony állatoknak tartják, gyakran megesik, hogy lezuhannak az ablakpárkányról, és megsérülnek vagy akár el is pusztulnak.
Pri tej vadbi je poudarek na gradnji funkcionalnega, atletskega, agilnega, hitrega in močnega telesa, uporabnega pri vsakodnevnih naporih. ▸ Ennél a gyakorlatnál a hangsúly a funkcionális, atletikus, mozgékony, gyors és erős test fejlesztésén van, hogy kibírja a mindennapi erőfeszítéseket.

3. (o avtu) ▸ agilis, mozgékony, lendületes
Avtomobil gre skozi zavoje zares odlično, je zelo agilen, stabilen in predvidljiv. ▸ Az autó valóban minden gond nélkül veszi be a kanyarokat, igen kitartó, stabil és kiszámítható.
Volanski mehanizem je natančen, podvozje agilno, a hkrati z zadostno mero udobja. ▸ Pontos kormányszerkezet, teherbíró alváz, valamint megfelelő szintű kényelem jellemzi.

4. ekonomija (o načinu vodenja) ▸ agilis, ambiciózus Agilne organizacije se bodo lažje znašle v situacijah sprememb, hkrati pa bodo bolj pripravljene na rast. ▸ Az erős szervezetek könnyebben föltalálják magukat a változékony helyzetekben, és ugyanakkor a növekedésre is jobban fel lesznek készülve.

aperiō -īre, aperuī, apertum

I.

1. odpreti (odpirati) (naspr. operire, claudere): fores Ter., Cu., portam C., portas Ci., ianuam O., fenestram Cels. (pren.: hanc fenestram Suet. to pot ubrati), oculos Ci., Cu., epistulam, litteras Ci. ali testamentum Suet. odpečatiti, razpečatiti, razvezati, murum cavis L. ali cutem, vulnus Cels. predreti, fundamenta templi L. ali cavernas ali specūs subterraneos T. odkriti, razkriti, izkopati, viam L. utiriti, krčiti, fontium lacūs Varr. fr. ali fontes maximos Corn. ali puteum, novas venas (aquarum) Icti. razkriti = izkopati kaj, omogočiti iztok (iztekanje); pren.: ap. fontes philosophiae Ci. ali eloquentiae Q.; refl.: valvae clausae repagulis subito se ipsae aperuerunt Ci., flos numquam se aperit nisi vento spirante Plin.; medic. (o gnojnih razjedah) predreti (predirati) se: donec ea suppurent et per se aperiantur Cels.

2. pren. odpreti (odpirati), odkri(va)ti, utirati (pot), krčiti (gozd, pot), kaj dostopno (dohodno) narediti: ferro iter S., ventus aperuit incendio viam L., mare quoque novum in Pamphyliam iter aperuerat Cu., ap. saltum L. ali saltum caedendo Cu., populus Rom. aperuit... Pontum naturā vallatum Ci. je odprl (za promet), quod pace omnis Italia erat aperta L. je bila odprta za svoboden promet, incognitum famae orbem terrarum armis aperire L., ver aperit navigantibus maria Plin., ap. Asiam regi Cu., reges et gentes T., si mors Germanici Suriam aperuisset T. ko bi mu... odprla varno vrnitev v Surijo, ap. ludum (šolo) Ci., ludum dicendi, scholam Suet., locum... asylum L. kraj kot zavetišče; z abstraktnim obj.: mihi meae pristinae vitae consuetudinem... interclusam aperuisti Ci., ap. alicui reditum ad suos Ci., locum suspicioni aut crimini Ci. ali occasionem ad invadendum L. ali insidiantibus casum T. priložnost da(ja)ti, nuditi, toreuticen Plin. ugladiti (uglajati) ji pot;
a) (čas, leto) zače(nja)ti: α) pesn.: aperit cum annum taurus V. ko Bik začne leto (ko stopi Sonce v ozvezdje Bika, se začne za kmeta novo leto). β) za cesarjev o tistih, ki so prevzeli konzulstvo prvi dan januarja, da se je leto imenovalo po njih: Plin. iun., Stat.; ap. alicui vacuos honoris menses T. nuditi komu proste mesece časti = nuditi mu proste mesece, v katere lahko vstopi kot konzul.
b) na razpolago dati (kako vsoto): quod DCCC (= 800000 sestercijev) aperuisti Ci. ep.

II.

1. na vidno mesto postaviti, (po)kazati, prikaz(ov)ati, odkri(va)ti, razkri(va)ti, razgaliti (razgaljati) (naspr. operire, tegere, contegere): aperit ramum, qui veste latebat V., unda dehiscens aperit terram (dno) V., luce aperiente aciem Cu., liquidior lux aperit hostem Cu., dies faciem victoriae latius aperuit T., cum incalescente sole dispulsa nebula aperuisset diem L., ap. corporis partes quasdam Ci., homo misericors caput aperuit Ci. se je odkril, ap. caput alicui S. fr. odkriti se komu, aperto pectore O., apertae pectora matres O.; refl. in med. prikaz(ov)ati se, pojaviti (pojavljati) se: stellae se aperiunt Ci., multa mirabiliter efficiens (stella Saturni)... tum vespertinis temporibus delitescendo, tum matutinis rursum se aperiendo Ci., quia tum occultantur, tum rursus aperiuntur (stellae) Ci., aperientur maiorum imagines Ci., aperitur Apollo (Apolonovo svetišče) V.

2. pren. na dan spraviti (spravljati), razkri(va)ti, razode(va)ti, (po)kazati, naznaniti (naznanjati) (naspr. occulere, occultare, tegere): ap. occulta quaedam et quasi involuta Ci., sententiam suam Ci., frontes hominum Ci., dementiam, suos sensus N., consilium suum, causam consilii sui, coniurationem, socios sceleris S., futura V., T., casus futuros O., errorem L., fugae causam Cu., ap. quae compererat Cu. izdati, illud maleficium non modo non occultari, sed etiam aperiri debet Ci., tota via eius aperiebatur Ci., nec uspiam ruris aperitur ille Ap. ga niso izsledili; refl. in med.: coacti necessario se aperiunt Ter. se pokažejo prav taki, kakršni so, dum se res ipsa aperiret N. bi prišla sama na dan, tum sumus incauti studioque aperimur in ipso O. Z de: si de clementia... nostra, qua in alios usi sumus, aperiemus Corn.; z odvisnim vprašanjem: quid agatur, aperiam Ci., ne se ipse aperiret, quis esset L. da se sam ne bi izdal, qualis esset, aperuit in bello N.; z ACI: cum... directae in se prorae hostes appropinquare aperuissent L., aperiens se... hominibus solere esse amicum N.; z inf.: aperuisse videbatur omnia in sua potestate esse velle N. — Od tod pt. pf. apertus 3, adv. -ē

I.

1. odprt, razkrit, nepokrit, nezakrit, nezaslonjen, gol (naspr. opertus, tectus): caput Kom., Varr. fr., Sen. ph. gola, lectica Ci., naves Ci., L. idr. „odprte“ = brez krova, latus, humerus C. ali corpora Romanorum L. ne zaslonjena, ne pokrita (s ščitom, oklepom); pesn.: aether, caelum V. jasno, vedro.

2. pren.
a) očiten, razviden, jasen: iracundiae occultae, blanditiae apertae Ci., simultates partim obscurae, partim apertae Ci., habeo rem non dubiam, sed apertam atque manifestam Ci., quid rem parvam et apertam magnam et suspectam facimus? L., aperti clamores L., quis apertior in iudicium adductus est? Ci. kot očitnejši zločinec, z očitnejšo krivdo; adv. apertē očitno, javno, vsem na očeh: dic, audacter et aperte Ci., ap. rem petere, hostem videre, adulari, mentiri Ci., resistere S., amare O., eum dolorem tulit paulo apertius Ci. je preveč kazal, facit apertissime contra legem Ci., apertissime empta praetura Ci.; apertum est z ACI očitno je, jasno je ko beli dan, gotovo je: ap. est esse aliquod numen praestantissimae mentis Ci., fuit apertum... Agesilaum Asiam Tauro tenus regi fuisse erepturum N.; subst. neutr.sg. aliquid in aperto est očitno, jasno je kaj: pauca supra repetam, quo ad cognoscendum omnia illustria magis magisque in aperto sint S., ceterum invidia in occulto, adulatio in aperto erat T.
b) (o govoru in govorniku) razločen, razumljiv, jasen: narratio Ci., Q., sit (periodus) aperta, ut intellegi possit Q., Cicero... apertus est satis Q., apertius ius populi atque legum Ci., apertis (apertissimis) verbis Ci., Gell., aperta professione Iust., aperte palamque dicere Ci., dicam apertius Ci., apertissime studium suum profiteri Ci.
c) (o mišljenju) odkrit(osrčen), ne prikrit, prostodušen (naspr. obscurus): homo, animus Ci., aperior in dicendo Ci., aperte loqui, narrare Ter., aperte scribere Ci.; v slabem pomenu = nesramno predrzen, grob, surov, robat, neprijeten, zarobljen: quid apertius? Iuv., ille, ut semper fuit apertissimus, non se purgavit Ci., apertus in corripiendis pecuniis Ci., tam aperte fallere Ter., aliquem aperte insimulare Ci. —

II.

1. odprt, nezaklenjen (naspr. opertus, clausus): apertam curiam vidit post Caesaris mortem Ci., aperto ostio dormire Ci. pri odprtih vratih; preg.: nisi, ut dicitur, apertum pectus videas Ci. odkritosrčen; odprt, prost, plan, pristopen, dostopen, dohoden: regio N., locus Ca., ante aedem Cereris in aperto ac propatulo loco Ci., loca aperta, apertiora C., campus apertus V., aperti campi O., apertissimi campi C., campi ad dimicandum aperti L., via patens apertaque L., per apertum limitem T., iter tutum apertumque Cu., vastum atque apertum mare, vastissimus atque apertissimus Oceanus C., caelum ex omni parte patens atque apertum Ci., huius domus est nostris hominibus apertissimus Ci., ne nuda apertaque Romanis Africa ab Sicilia esset L., Peloponnesus... nulli apertior quam navali bello L. Pogosto subst. apertum -ī, n plano, odprto polje, poljana, planjava: in aperto castra locare, communire L., ex aperto... vim per angustias facturas L., per apertum fugientes cervos iaculari H., apertum petere Sen. ph., ex aperto et abdito... aquarum fiet eruptio Sen. ph. s površja in iz globine; pl.: in aperta prodire Plin., naves disicere in aperta Oceani T. v morske daljave, širine.

2. met. kar se dogaja na planem (odprtem) polju: acies, proelium L. = pesn. Mars O.

3. pren. odprt, pristopen, izpostavljen čemu: aditus in templum est apertus nemini Ci., aperta beate vivendi via Ci., nihil se tam clausum... posse habere, quod non istius cupiditati apertissimum... esset Ci., parum aperti ad percipiendum animi (puerorum) Q. premalo dojemljiv duh, prim.: apertum ingenium Lact. odprta = bistra glava; haec apertiora sunt ad reprehendendum Ci. graji bolj izpostavljeno (podvrženo); (poklas.) in aperto est lahko izvedljiv(o) je, lahko je, ni treba nobenega premišljevanja niti velikega truda: vota virtusque in aperto T., in ap. deinde curatio est Cels.; z inf.: cum... hostes aggredi in ap. foret T., agere memoratu digna magis in ap. erat T. je bilo lažje.

Opomba: Star. fut. I. aperībō: Pl., Pomp. fr.

baron samostalnik
1. (plemiški naziv) ▸ báró Baron se izkaže kot pravi kavalir in reši svojo izvoljenko, baronica pa trepeta za njegovo življenje. ▸ A báró valódi úriembernek bizonyul, és megmenti kiválasztottját, a báróné pedig a báró életéért retteg.
Leta 1872 je dobil naziv barona. ▸ 1872-ben kapta meg a bárói címet.

2. (mogotec) ▸ báróSedemindvajsetmetrska jadrnica je v lasti enega italijanskih gradbenih "baronov". ▸ A 27 méteres vitorlás az egyik olasz építőipari "báró" tulajdonában van.
Z dvigom cene nafte na svetovnem trgu bodo ameriški naftni baroni lažje zadihali. ▸ Az olaj világpiaci árának növekedésével az amerikai olajbárók fellélegezhetnek.

bolni samostalnik
pogosto v množini (bolan človek) ▸ beteg
To velja tudi za bolne, ki želijo glasovati na domu. ▸ Ez vonatkozik azokra is, akik betegek, és otthon kívánnak szavazni.
Začeli so skrbeti za bolne in uboge. ▸ Egyébként a betegekről és a szegényekről gondoskodtak.
Pomagala jim bo do spoznanja, da se morajo bolni aktivno vključiti v svoje zdravljenje. ▸ Segít nekik felismerni, hogy a betegeknek aktívan részt kell venniük saját kezelésükben.
Pa tudi pomoč sprejema bolni lažje od tistega, ki jo je tudi že sam potreboval. ▸ A segítséget pedig a betegek könnyebben elfogadják attól, akinek magának már szintén szüksége volt rá.