Franja

izbruhn|iti (-em) zum Ausbruch kommen, losbrechen; zum Durchbruch kommen; (planiti iz) hervorbrechen aus

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

izbrúhniti (ogenj, vojna) to break out; to vomit, to throw up

izbrúhniti kletvico to utter a curse
vojna je izbruhnila the war broke out

izbrúhniti vomir, éclater, exploser , (ogenj) se déclarer; commencer

izbrúhniti (-em)

A) perf. tr.

1. vomitare

2. eruttare

3. pejor. vomitare (bestemmie e sim.)

B) perf. intr.

1. erompere, prorompere; pren. scoppiare:
izbruhniti v jok, v smeh scoppiare a piangere, in pianto; scoppiare a ridere

2. (pojaviti se, začeti se) scoppiare (malattia, epidemia, guerra)

izbrúhniti -em
1. izbaciti: bolnik je izbruhnil kri; izbruhniti jed; ognjenik izbruhne lavo
2. izbiti, buknuti: izbruhnila je vojna, epidemija

izbrúhniti (požar, vojna) estallar ; (kriza) producirse ; (bolezen) declararse ; (vulkan) entrar en erupción

izbrúhniti -em dov., ви́бухнути -ну док.

izbrúhniti -nem dov. a izbucni, a irupe, a se stârni, a ţâşni

ausbrechen^*

1. lomiti, odlomiti, izlomiti (intransitiv se), ein Fenster, eine Tür (durchbrechen) prebiti Früchte: pobirati, Triebe: odstranjevati, Rüben: ruvati

2. den Mageninhalt, ein Vulkan Lava: izbruhati, bruhati (zu ... beginnen) izbruhniti, Vulkan: začeti bruhati in Gelächter, Tränen: bruhniti v (smeh, jok)

3. ein Felsen: odtrgati se

4. aus einem Gefängnis: pobegniti; Gase: uhajati

5. (verlassen) aus einer Gemeinschaft, Koalition: zapustiti (skupnost, koalicijo)

break forth neprehodni glagol
izbruhniti

break out neprehodni glagol
izbruhniti; zbežati

break out of bound prekoračiti dopustno mejo

búknuti bûknēm
1. zaruliti, zarukati: buknu vo
2. zavpiti, zarjuti: Bojan je prvi buknuo
3. zagrmeti: u dnu bezdna buknu prasak bombe
4. vzkipeti, razjeziti se: buknuti gnjevom
5. vzplameneti: buknula je vatra
6. ekspr. zardeti: zaplakano joj lice buknulo
7. izbruhniti: buknuo je rat, ustanak
8. razvedeti se: po selu je buknuo glas

burst^*1 [bə:st]

1. neprehodni glagol (with zaradi)
počiti, razpočiti se (with s)
biti prenapolnjen (into v)
vlomiti, vlamljati; izbruhniti; nenadoma se prikazati
sleng bankrotirati, propasti

2. prehodni glagol
nasilno odpreti; (z)lomiti, zadreti, predreti; prenapolniti; uničiti
sleng denar zapravljati

to burst into blossom razcvesti se
to burst into flame vzplamteti
to burst into laughter zakrohotati se
to burst into tears razjokati se
to burst into view prikazati se
to burst into the room planiti v sobo
to burst one's way through the crowd preriniti se skozi gnečo
to burst open razpočiti se, naglo se odpreti
to burst one's sides with laughter počiti od smeha
to be bursting komaj čakati
to burst upon s.th. naleteti na kaj
it burst upon my ear nenadoma sem zaslišal
it burst upon my eye nenadoma sem zagledal
ready to burst skrajno razburjen
to burst with s.th. razpočiti se od česa
to burst one's buttons with food preobjesti se
the river burst its banks voda je stopila čez bregove

burst out neprehodni glagol
izbruhniti, nepričakovano se prikazati

burst out laughing zakrohotati se
burst out with zagovoriti se, izblekniti

conflagrare v. intr. (pres. conflagro)

1. knjižno zagoreti, vzplameneti

2. pren. izbruhniti

coorior -īrī -ortus sum

1. (le o množinskih in kolekt. pojmih) skupno (hkrati) vzdigniti se, nastopiti, navaliti, zagnati se: montani ad pugnam coorti L., Volscos summa vi ad bellum coortos L., coorti et undique effusi trudunt adversos T., coortae in nos … Sueborum gentes T.; (tudi o političnem boju): coortis ad legem perferendam tribunis, omnibus in eum tribunis plebis coortis L., quod adeo atroces in has rogationes nostras coorti sunt (patres) L., adversus quos infestior coorta optimatium acies L., adeo infensa erat coorta plebs, ut … L.

2. pren. (skupno, hkrati) dvigniti (dvigati) se, vzdigniti (vzdigati) se, vsta(ja)ti, nasta(ja)ti, izbruhniti, počiti, zače(nja)ti se, prikaz(ov)ati se, pojaviti (pojavljati) se; (najprej o množinah): dolores cooriuntur Pl., coortis doloribus L., tum tempestates coortae sunt maximae Ci., tempestatibus procellisque subito coortis Cu., ubi se ventis admiserat unda coortis O., ut ex ea parte truces venti cooriantur Plin., quod pluribus simul locis ignes coorti essent L., fumi e turre coorti O., risus omnium cum hilaritate coortus est N. nastal je splošen vesel smeh, vsi so izbruhnili v vesel smeh, libero conquestu coortae voces sunt L. od vseh strani so se dvignili glasovi, cooriuntur portenta mira facie membrisque Lucr., ubi materiaï ex infinito sunt corpora plura coorta Lucr., naufragiis magnis multisque coortis Lucr.; (potem o edninskih pojmih): ubi cui febris bili superante coorta est Lucr., pestilentia coorta L., subito coorta tempestas, atrox cum vento tempestas coorta L., si cooriatur procella Plin., ventus coortus arenam humo excitavit S., maximo coorto vento C., tanta violentia ventorum coorta est, ut … Fl., magno coorto imbre C. ko se je ulila huda ploha, subito coortus imber Val. Max., subitum bellum in Gallia coortum est C. ali acrius de integro coortum est bellum L. je izbruhnila, se je vnela, inde foedum certamen coortum a satis miti principio L., est statim vis (nasilje) coorta, seditio intestina maiore mole coorta, seditio tum inter Antiates Latinosque coorta L., magno in populo cum saepe coorta est seditio V.

Opomba: Impf. cj. po 3. konjugaciji: donec insidiae coorerentur T.

dash¹ [dæš]

1. prehodni glagol
treščiti, vreči, metati; (po)škropiti; zbegati, (z)mešati; (raz)redčiti, primešati; načrtati; suniti
sleng preklinjati; uničiti, razbiti

2. neprehodni glagol
izbruhniti, počiti, brizgniti, pljuskniti

to s.o.'s hope razočarati koga
to dash one's spirits užalostiti, pobiti
to dash through thick and thin iti čez drn in strn
to dash to pieces razbiti
dash it!, dash you! vraga!, presneto!

deflagrare v. intr. (pres. deflagro)

1. kem. naglo izgoreti (razstrelivo)

2. vzplameneti, eksplodirati; izbruhniti

descargar [g/gu] raztovoriti, razbremeniti; izstreliti; zadati (udarec); opravičiti, oprostiti; izbruhniti

descargar la conciencia olajšati si vest, spovedati se, pokoro delati
descargar la mano sobre alg. kaznovati koga, tepsti
descargarse sprožiti se; izprazniti se; opravičiti se; znebiti se
descargarse en el inocente planiti po nedolžnem