Franja

góst, gósta, gósto espeso; denso

gost glavnik peine m fino
gosta juha sopa f espesa
gosti lasje pelo m tupido
gosta megla niebla f espesa
gosto sito tamiz m
gosto prebivalstvo populación f densa
gost promet tráfico m denso; circulación f densa

gosto [ó] s pridevnikom

1. dicht …, stark … (dlakav [dichtbehaart] dicht behaart, stark behaart, nagneten [dichtgedrängt] dicht gedrängt, naseljen [dichtbevölkert] dicht bevölkert, stark bevölkert, poseljen [dichtbesiedelt] dicht besiedelt, pozidan [dichtbebaut] dicht bebaut)

2. eng-, eng … (popisan [engbeschrieben] eng beschrieben, potiskan [engbedruckt] eng bedruckt, spleten engmaschig)

3.
gosto poraščen z drevesi: baumreich

gósto adv. densamente, fittamente, foltamente:
gosto naseljen kraj località densamente abitata
gosto porasti imboschirsi

gósto prisl., гу́сто присл.; компа́ктно присл.

nagosto, na gosto [ó] dicht, dicht beieinander

bláto (-a) n

1. fango, limo, melma:
gaziti blato sguazzare nel fango
oškropiti z blatom spruzzare, schizzare, imbrattare di fango

2. pren. fango:
valjati se v blatu sguazzare nel fango

3. fiziol. escrementi, feci; vulg. merda:
gosto, redko blato feci dure, liquide
iti na blato defecare, andare di corpo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
med. zdravilno blato fanghi (termali)
ekspr. izvleči se iz blata togliersi dai pasticci
ekspr. brskati po tujem blatu frugare nel fango altrui
ekspr. koga obmetavati z blatom coprire qcn. di fango, gettare fango su qcn.

cedilo samostalnik
(kuhinjski pripomoček) ▸ szita, szűrő, szűrőedénySkozi gosto cedilo precedimo in pretlačimo sadno kašo v skledo. ▸ A gyümölcskását sűrű szövésű szitán egy tálba passzírozzuk.
Testenine odlijte, oplaknite in na cedilu odcedite. ▸ A tésztát leszűrjük, leöblítjük és lecsepegtetjük.

cilija samostalnik
biologija (del celice) ▸ csillóNotranjost dihalne cevi je gosto posejana s cilijami, drobnimi laski, ki nenehno utripajo navzgor proti ustom. ▸ A légcső belsejében sűrűn kiemelkedő csillók helyezkednek el, ezek apró szálak, amelyek állandó, hullámszerű mozgása a száj felé irányul.

drevje samostalnik
(drevesa) ▸ fák, fa

gamaša samostalnik
1. ponavadi v množini (zaščita čez čevlje) ▸ kamásliPoleg dobre obutve in obleke potrebujete še palice, gamaše in male dereze. ▸ A jó lábbeli és öltözék mellé még botokra, kamáslira és kis hágóvasra van szüksége.
Gamaša popolnoma prekriva površino čevlja ter zagotavlja neprepustnost za vodo in izjemno prileganje nogi. ▸ A kamásli teljesen elfedi a cipő felületét, és biztosítja a vízállóságot, ezen kívül pedig teljesen illeszkedik a lábhoz.

2. ponavadi v množini (oblačilo) ▸ kamásli, lábszármelegítő, lábszárvédőH gamašam ali gosto pletenim nogavicam nataknite – sandale. ▸ A lábszármelegítőhöz vagy a sűrűn kötött zoknihoz húzzon – szandált!
Svetujem ti, da si omisliš tudi gamaše za aerobiko! ▸ Javaslom, hogy szerezz be egy lábszárvédőt aerobikhoz is.

gost² [ó] (-a, -o)

1. dicht

2. tekočine: dick, dickflüssig, omaka: sämig

3. pisava: eng, v gostih vrsticah: engzeilig; sito, pletivo ipd.: engmaschig, feinmaschig
|
gosti sadni sok der Obstdicksaft
tehnika gosta izplaka die Dickspülung
gosta tekočina der Dickstoff
črpalka za goste tekočine die Dickstoffpumpe
gost dim tehnika der Schmauch, pekoč: der Qualm
| ➞ → gosto

góst gosta, gosto dense; compact; (juha, lasje) thick; (dlaka) bushy; (pisava, vrste, tkivo) close

góst, gosta, gosto gozd dense forest
góst, gosta, gostoa množica dense crowd
v góst, gosta, gostoi megli in a dense fog
góst, gosta, gostoo obljuden densely populated
góst, gosta, gostoo tkan closely woven
postati góst, gosta, gosto to thicken

góst, -a, -o dense, épais, compact, dru, serré

gost glavnik peigne moški spol fin
gosta juha soupe ženski spol épaisse
gosta megla brouillard moški spol épais (ali dense)
gosto prebivalstvo population ženski spol dense
gost promet trafic moški spol (ali circulation ženski spol) dense

gózdnat woody; wooded

gosto gózdnat densely wooded
gózdnato gorovje wooded (ali woody) mountains pl
gózdnata pokrajina woodland

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

lasišče samostalnik
1. (del glave) ▸ fejbőrGlavni znak ušivosti je srbenje lasišča, ki se pogosto pojavi prvi teden po okužbi. ▸ A tetvesség fő jele a fejbőr viszketése, amely gyakran a fertőzést követő első héten jelentkezik.

2. (lasje) ▸ hajzat, hajZa mizo je brezbrižno sedel starejši moški črnega bujnega lasišča, prepredenega s sivimi lasmi in z ravno takšnimi brki. ▸ Közömbösen ült az asztalnál egy ősz hajszálakkal tarkított, dús, fekete hajzatú és hasonló bajuszt viselő idős férfi.

nabosti glagol
1. (natakniti; napičiti) ▸ felnyársal, felszúrSlanino zložite in jo izmenično z mesom in zelenjavo nabodite na nabodala. ▸ kontrastivno zanimivo A szalonnát a hússal és a zöldségekkel váltakozva tűzdelje fel a nyársra!
Na lesene palčke nabodite meso, gobe, mlado čebulo, ananas in papriko. ▸ A fapálcikára szúrja fel a hús, gombát, újhagymát, ananászt és paprikát!
45-letnik je padel in preden se je uspel pobrati, ga je bik že nabodel na roge. ▸ A 45 éves férfi elesett, és mielőtt sikerült volna feltápászkodnia, a bika már felnyársalta a szarvával.
Mož je padel v luknjo v zemlji in se nabodel na kole. ▸ kontrastivno zanimivo A férfi a földben lévő lyukba zuhant, és felnyársalták a karókba.

2. (narediti več vbodov) ▸ megszúrkálTesto nekajkrat nabodemo z vilicami ali zobotrebcem, da se med peko ne bo dvigovalo. ▸ A tésztát néhányszor villával vagy fogpiszkálóval megszúrkáljuk, hogy sütés közben ne emelkedjen meg.

3. (zapičiti; vstaviti) ▸ megtűzdel, megspékel
Za čudovit praznični vonj bodo poskrbele pomaranče, v katere bomo na gosto nabodli nageljnove žbice. ▸ A csodálatos ünnepi illatokról a szegfűszeggel sűrűn megtűzdelt narancsok gondoskodnak.
Piščančje prsi nabodemo z narezanimi suhimi slivami in začinimo. ▸ A csirkemellet szárított szilvával tűzdeljük meg, és fűszerezzük.

naseljen [é] (-a, -o) besiedelt, bevölkert (gosto [dichtbesiedelt] dicht besiedelt, [dichtbevölkert] dicht bevölkert, starkbevölkert, redko [dünnbesiedelt] dünn besiedelt, menschenarm, [schwachbesiedelt] schwach besiedelt)
stalno naseljen [seßhaft] sesshaft
gosto naseljeno območje der Verdichtungsraum, das Ballungsgebiet
živalstvo, zoologija biti naseljen siedeln, ptica: nisten

naséljen inhabited; populated

redko naséljen sparsely inhabited
gosto naséljen densely (ali thickly) populated; populous

naséljen peuplé; domicilié, établi , (v tujini) résident

gosto naseljen (krajevno) fortement peuplé, très peuplé, populeux
redko naseljen peu (ali faiblement) peuplé