Franja

doživ|eti [é] (-im) doživljati erleben (tudi figurativno); (izkusiti) erfahren; neko starost: es bringen auf (doživeti 100 let : es auf 100 Jahre bringen); živčni zlom, poraz, brodolom, izgube: erleiden (einen Nervenzusammenbruch, eine Niederlage, Schiffbruch, Verluste erleiden)
doživeti kolaps medicina kollabieren
doživeti neuspeh Schiffbruch erleiden (z mit), eine Bauchlandung machen
| ➞ → brodolom, ➞ → infarkt, ➞ → nesreča

doživeti glagol
1. (izkusiti) ▸ megél, átél, ér, szenvedPri opravljanju zahtevne naloge smo doživeli veliko kritik, pa tudi veliko pohval. ▸ A bonyolult feladat elvégzése közben számos kritika ért bennünket, de kaptunk sok dicséretet is.Že prvi dan prihoda je doživel velik šok, saj je ostal brez videokamere. ▸ Már a megérkezése első napján nagy sokk érte, hiszen a videókamerája nélkül maradt.Kot je znano, je lani doživel nesrečo in si zdrobil zapestje. ▸ Ahogy az köztudott, tavaly balesetet szenvedett és összezúzta a csuklóját.V letošnji sezoni so nanizali 12 zmag in le doživeli le štiri poraze. ▸ Az idei szezonban 12 győzelmet arattak és csak négy vereséget szenvedtek.
Tudi jaz sem doživel mnogo lepega in zabavnega. ▸ Én is sok szép és mulatságos dolgot megéltem.
Skupina je v 40 letih doživela tako vzpone kot padce. ▸ A zenekar 40 év alatt megélt sikereket és hullámvölgyeket is.

2. (o telesnih stanjih) ▸ kap, átélMed tuljenjem je mož nenadoma doživel srčni infarkt in je umrl. ▸ Üvöltözés közben a férfi hirtelen szívinfarktust kapott és meghalt.
3. (priti do česa) ▸ megél, élV prejšnjem stoletju smo doživeli razcvet antibiotikov. ▸ A múlt évszázadban az antibiotikumok virágkorát éltük.Film bo premiero doživel na filmskem festivalu v Cannesu. ▸ A film bemutatója a cannes-i filmfesztiválon lesz.
V minulih 50 letih je balinanje kot športna zvrst pri nas doživelo neverjeten razmah. ▸ Az utóbbi 50 évben a teke mint sportág hihetetlenül nagy fejlődésen ment keresztül.
Avtomobil je na salonu v Ženevi doživel svoj prodajni krst. ▸ Az autó a Genfi Autószalonon debütált.
Kot kaže, bo zgodba doživela epilog na sodišču. ▸ Úgy tűnik, a történet a bíróságon fog véget érni.

4. (o čustvih) ▸ megél
Te gostilne namreč ne moreš v polnosti doživeti z enim, naključnim obiskom. ▸ Ezt a vendéglőt egy egy véletlenszerű látogatás során nem tudod teljességében megélni.
Kako si ti doživel dosedanje rezultate na prvenstvu? ▸ Te hogy élted meg a bajnokság eddigi eredményeit?

5. (dočakati določeno starost) ▸ megél, elélKljub težavam je ostala vedrega značaja in doživela visoko starost. ▸ A nehézségek ellenére megmaradt vidám természetűnek és magas kort élt meg.
V povprečju lahko ženska pričakuje, da bo doživela 84 let, moški pa približno šest let manj. ▸ Általánosságban a nők várható élettartama 84 év, míg a férfiaké hat évvel kevesebb.
Jaguarji dožive starost do 20 let. ▸ A jaguárok a 20 éves kort is megélik.
Če človek doživi sto let, je to vzrok za veliko praznovanje. ▸ Ha valaki megéli a 100 évet, az nagy ünneplésre ad okot.

doživéti

doživéti kaj to have been through something, to live through; to experience; to live to see
bo doživel 100 let? will he live to be 100 years old?
on tega ni doživel he did not live to see it
knjiga je doživela 6 izdaj the book has reached its sixth edition
doživéti nezgodo to meet with an accident
marsikaj doživéti to go through many experiences
še hujše stvari sem doživel I have been through worse

doživéti voir, vivre, faire l'expérience de, éprouver, subir

knjiga je doživela 3. izdajo le livie est arrivé (ali parvenu) à sa troisième édition, le livre en est à sa 3^e édition
knjiga je doživela velik uspeh le livre a connu un grand succès
doživeti visoko starost atteindre un âge avancé
doživel je 80 let il est parvenu à l'âge de 80 ans

doživéti (-ím) | dožívljati (-am) perf., imperf.

1. provare, sperimentare, vivere;
tega ni mogoče opisati, treba je doživeti è qualcosa che non si può descrivere ma che bisogna provare

2. (s čustvi dojeti) sentire

3. (živeti do določene dobe) giungere a, raggiungere:
doživeti visoko starost giungere a veneranda età

4. subire, avere, esser accolto:
doživeti dobro kritiko essere accolto con favore dalla critica, avere una buona critica
doživeti polom fallire, fare fiasco, subire una disfatta
doživeti več izdaj avere varie edizioni
doživeti čast, sramoto essere onorato, disonorato

5. morire

doživéti -im
1. doživjeti (-ve-): veliko doživeti na potovanju; doživeti pesem
2. dočekati: doživeti visoko starost; rad bi doživel vnuka
3. naići na: takšna politika je morala doživeti polom

doživéti glej tudi doživljati ; (izkusiti) experimentar

doživeti kaj (llegar a) ver a/c; vivir (lo bastante) para ver a/c
doživeti visoko starost llegar a edad avanzada
doživeti 70 let (llegar a) cumplir los 70
knjiga je doživela 10. izdajo el libro ha llegado a la 10.^a edición
tega ne bom več doživel no llegaré a verlo, eso no lo verán mis ojos
to sem često doživel con frecuencia he visto suceder estas cosas
doživeti nezgodo experimentar uu accidente
doživeti nesrečo (izgubo) sufrir una desgracia (una pérdida)
doživeti hud udarec sufrir un golpe duro

doživéti -ím dov., дожи́ти -живу́ док., пережи́ти -живу́ док.

doživéti -ím dov.
1. a atinge o vârstă, a trăi până la, a ajunge să vadă
2.
□ doživeti neuspeh a suferi/a păţi un eşec
□ doživeti uspeh a obţine un succes

doživeti hladen tuš frazem
(biti razočaran) ▸ hideg zuhanyként ér
Pa sem doživel hladen tuš, saj sprejemnih izpitov nisem naredil. ▸ Aztán hideg zuhanyként ért, hogy a felvételi vizsgáim nem sikerültek.
Sopomenke: doživeti hladno prho

doživeti hladno prho frazem
(biti razočaran) ▸ hideg zuhanyként ér
Od prvenstva sem sicer veliko pričakovala, a v soboto sem doživela hladno prho. ▸ Amúgy a bajnokságtól sokat vártam, de szombaton hideg zuhanyként ért a hír.
Sopomenke: doživeti hladen tuš

doživeti na lastni koži frazem
(izkusiti sam) ▸ saját bőrén megtapasztal, saját bőrén érez
Tisto, kar doživimo na lastni koži, kar preizkusimo, to si zapomnimo. ▸ Amit a saját bőrünkön tapasztalunk meg, amit kipróbálunk, azt megjegyezzük.
Sopomenke: doživeti na svoji koži

doživeti na svoji koži frazem
(izkusiti sam) ▸ saját bőrén megtapasztal, saját bőrén érez
To je Afrika, ki bi jo želeli doživeti na svoji koži. ▸ Ez az az Afrika, amit szeretnénk a saját bőrünkön megtapasztalni.
Sopomenke: doživeti na lastni koži

alcanzar [z/c] dohiteti, doseči, dobiti; razumeti; doživeti; moči; zadeti (s puško); zadevati, tikati se; zadostovati; pripasti; segati, imeti domet

alcanzar a u. en días koga preživeti
alcanzar a u. de razones koga z razlogi prepričati
si alcanza, no llega trda prede
quedar (ali salir) alcanzado ostati dolžnik
no se me alcanza ne gre mi v glavo

compleō -ēre -plēvī -plētum (cum in *plēre; prim. plēnus)

1. izpolniti (izpolnjevati), napolniti (napolnjevati): Lucr., Pr., Col., Auct. b. Hisp., Q., Sil., ea (aula = olla) saepe deciens complebatur in dies Pl., c. paginam Ci. popisati, referto foro completisque templis Ci. prenapolnjena, hostes … fossam complent C., c. naves longas C. (o plimi), metu, ne complerentur navigia L. da se ladje ne bi prenapolnile, complentur valles V. se polnijo (z grozdjem), parvam quod non bene compleat urnam O., c. vestibulum Cu. (o oboroženih možeh); z abl. instrumenti: Tib., Lucan. idr., corpora telis Pl. obsipati, multo cibo et potione completi Ci., c. se conchis Ci. nažreti se, Dianam coronis et floribus Ci. Dianin kip obsipati, bogato okrasiti, meministis corporibus civium Tiberim compleri Ci., armis, cadaveribus, cruore … omnia compleri S., complere circum bestiis L., fossas sarmentis et virgultis, fossam aquā C., naves fluctibus complentur C., c. exercitum omnium rerum copiā C. obilno založiti, cupas sevo, pice Hirt., amphoras plumbo, statuas aëneas pecuniā N., litora coetu, ripas agmine V., munus Apolline dignum (= bibliothecam) libris H., atria turbā O., ora et exitus specuum sarmentis virgultisque T.; redk. (kot adj. plēnus) z gen.: Pl., Lucr., cum completus iam mercatorum carcer esset Ci. polna, convivium vicinorum cotidie compleo Ci. vsak dan imam v gosteh mnogo sosedov.

2. occ.
a) c. aliquam nabrenkati, nosečo narediti: quem propter corpus suom stupri compleverit Pl. ki se je spečala z njim, alias alii complent magis Lucr., de semine Iovis compleri Arn. zanositi.
b) voj. α) kak prostor ali kraj z ljudmi ali vojaki napolniti (napolnjevati), poseliti, docela zasesti: oppida multitudine, Italiam coloniis Ci., totum montem hominibus compleri iussit C., c. turrim militibus, scaphas longarum navium militibus, naves colonis pastoribusque C., naves bis denas seu plures V., classem sociis navalibus L. ali milite armato Sen. ph.; (o vojakih samih): milites murum celeriter complerunt C., ripam equi virique compleverant Cu. β) številčno popolniti, dopolniti (dopolnjevati): Sil., cum legionibus, quas in itinere compleverat C., armatorum decem milia completa sunt N. število oborožencev se je popolnilo na 10.000, neque est ea summa completa Ci. ni polnoštevilna, cohortīs pro numero militum complet S.

3. pren.
a) s čim napolniti (napolnjevati), polniti: ut … ipse Sol mundum omnem sua luce compleat Ci., lunae se cornua lumine complent V., orbem complet luna Tib., omnia … vini, unguenti, corporis odore c. Ci., aures meas complet sonus dulcis Ci., c. forum plangore et lamentatione Ci., clamore et fletu omnia C., omnia clamoribus, locum vagitu, nemus querelis assiduis Lucr., moenia clamore V., caelum clamore Sen. tr., aethera ululatibus V., maria terrasque inani sonitu verborum L., nondum spissa nimis c. sedilia flatu H. (o piščali), timendā voce complesti nemus H., c. atria fremitu, ululatu O., aequora fremitu Pr., vox horrenda Troum Rutulorumque agmina complet V. preleti čete, speluncas complent venti Lucr., spatium antri vox complet Lucan., caede incendioque cuncta c. L., cuncta fugā complentur L.; poseb. koga s kakim čustvom napolniti (napolnjevati) = navda(ja)ti: quoniam gaudio compleretur Ci., c. milites bona spe C., cuncta pavore, omnia fugā et terrore L., urbem luctu Cu., luctu compleri omnia S.; tudi z gen.: aliquem flagitii et formidinis c. Pl.; z ACI: completi sunt animi auresque vestrae me … legi et commodis vestris obsistere Ci. da nasprotujem zakonu in …
b) čas izpolniti, dopolniti, doživeti, preživeti, klas. le v zvezi z annos in glavnim števnikom: Gorgias centum et septem complevit annos Ci., cum septem et septuaginta annos complesset N.; pozneje tudi z annum in vrstilnim števnikom: centesimum annum complevisse Val. Max.; pesn.: genitor sua fata complerat O. je bil dopolnil leta svojega življenja, hic sua (fata) complevit O., c. tempora debita Parcae V., rerum humanarum sorte completā Cu., infans … materna tempora complet O. prebije čas materine nosečnosti.
c) kaj iz(po)polniti (iz[po]polnjevati), (iz)vršiti (izvrševati), dokončati: annuus exactis completur mensibus orbis V., nocturnum erat sacrum, ita ut ante mediam noctem compleretur L., his rebus completis (drugi pišejo confectis, comparatis) C., imperatis sine mora completis Amm. ko se je izvršilo, kar je bilo ukazano; illi enim corporis commodis compleri vitam beatam putant Ci., quo (genere) vita beata compleatur Ci. se izpopolni. — Od tod adj. pt. pf. complētus 3 popoln, dovršen: completus et perfectus verborum ambitus Ci.; komp. complētius Gell.

Opomba: Kontr. oblike iz perfektove osnove: complēstī (= complēvistī), complērunt (= complēvērunt), complērint (= complēverint), complērant, complēsse(m) idr.: Ci. idr.

connaître* [kɔnɛtr] verbe transitif poznati, spoznati, znati; doživeti; razumeti; zavedati se (quelque chose česa), biti seznanjen (quelque chose s čim)

connaître de quelque chose (juridique) presoditi, odločiti o čem; razsoditi, biti kompetenten za presojo
connaître de nom, de vue, de réputation poznati po imenu, po videzu, po slovesu
connaître le numéro de quelqu'un (familier) dobro koga poznati
je ne le connais ni d'Eve ni d'Adam popolnoma neznan mi je
j'ai connu des temps meilleurs videl sem, imel sem boljše čase
cette comédie a connu un grand succès ta komedija je doživela velik uspeh
je connais mon monde (familier) poznam svoje ljudi
je ne connais que ça (familier) to je (zame) najboljše
connaître bien son métier dobro se razumeti na svoj posel
connaître sur le bout des doigts, comme le fond de sa poche temeljito poznati
la connaître (populaire) spoznati se
ne plus connaître quelqu'un ignorirati koga
faire connaître sporočiti, javiti, obvestiti
je vous le ferai connaître seznanil vas bom z njim
se faire connaître povedati svoje ime; narediti si ime, zasloveti
il ne se connaît plus ne obvlada se več, ves besen je
se connaître à, en; s'y connaître razumeti se na, spoznati se na kaj, biti kompetenten o
ne pas s'y connaître ničesar o čem ne razumeti

dòčekati -ām
I.
1. dočakati: tko čeka, taj dočeka
2. sprejeti: dočekati gosta dobrodošlieom, neprijatelja vatrom
3. prestreči: dočekati loptu rukama
4. pričakati, počakati: dočekati koga iz zasjede
5. dočakati, doživeti: što smo sve dočekali
II. dočekati se ujeti se: mačka se pri padu dočekala na noge

dočekívati -čèkujēm
1. pričakovati, večkrat pričakati, dočakati: u ovoj sobici on je dočekivao krasna letna jutra
2. doživeti, doživljati: želim da još mnoga ljeta u zdravlju dočekujete
3. dočakati: mnogo godina dočekivali današnji dan u veselju!
4. sprejemati: svakoga gosta dočekuje raskriljenih ruku

dòstarjeti -rīm (ijek.), dòstareti -rīm (ek.) dial. doživeti, dočakati leta, starost: u Bosni se preporučuje da se ne pusti da kokot dostari do devet godina

dosúkati dòsūčēm
1. priti, prispeti: lađa je dosukala do pod selo; četa dosuka na planinu; dosukati do prosjačkog štapa
2. doseči: dosukati granu
3. doživeti, doseči: dosukao si osamdeset godina