Franja

bleja|ti (-m) blöken, bähen

bléjati -īm, vel. bléji
1. beketati, meketati
2. ekspr. vezati otrobe
3. ekspr. zijati: blejati u nebo

blejati glagol
1. (o oglašanju ovc) ▸ bégetNa ograjenem pašniku bleja kar lepa tridesetglava čreda. ▸ A bekerített legelőn egy szép, harmincfős nyáj béget.

2. (o zvoku, podobnem ovčjemu) ▸ béget
Gledal je Marjory, ki je ponovno začela blejati od smeha. ▸ kontrastivno zanimivo Nézte Marjoryt, aki újra pukkadozni kezdett a nevetéstől.

3. izraža negativen odnos (govoriti; izražati) ▸ szajkóz
Nekateri člani vlade pa še kar blejajo neoliberalne floskule o nevmešavanju države v gospodarstvo. ▸ A kormány néhány tagja pedig egyre csak szajkózza a neoliberális frázisokat arról, hogy az állam nem avatkozik be a gazdaságba.
V resnici smo sužnji zaslona, ki bleja neumnosti. ▸ Valójában hülyeségeket szajkózó képernyőrabszolgák vagyunk.

bléjati bleketáti (o ovci) to bleat, to baa

bléjati, bleketáti bêler

bléjati (-am) imperf. belare; piangere (del vitello)

bléjati -am blejati: ovce, koze blejajo

bléjati (ovca) balar

bléjati -am nedov. a behăi

baa [ba:]

1. samostalnik
beketanje, blejanje

2. neprehodni glagol
beketati, blejati

bähen Schaf: blejati; Gebäck: opeči, sušiti

bečáti -im
1. rikati: jelen beči; srnjak beči
2. beketati, bekati, blejati: ovce bečijo

behăí *béhăie vi. blejati, meketati

belare

A) v. intr. (pres. bēlo)

1. beketati, blejati, meketati

2. pren. cmeriti se, vekati:
il bambino non smette di belare otrok se kar naprej cmeri; brbljati

B) v. tr. pren. jokavo, osladno, prisiljeno deklamirati

bêler [bɛle] verbe intransitif blejati, meketati; figuré (bedasto, omledno) tarnati; omledno peti

blatérer [blatere] verbe intransitif blejati (oven, kamela)

blaterō (blatterō) -āre -āvī -ātum (onomatop., prim. blandus, balbus, babulus, blacterāre)

1. (nav. v obl. blaterō) blebetati, čvekati, kvasiti, žlobudrati, kvantati; abs.: cum magno blateras clamore H., malus iste verbero blaterans Ap.; z acc.: incondita et vitiosa blaterare Ap.

2. (v obl. blatterō) blablakati (o velblodu): P. F., blejati, blekati (o ovnu): Suet. fr.

bleat¹ [bli:t]

1. neprehodni glagol
blejati, beketati; čenčati, blebetati, žlabudrati

2. prehodni glagol
izblebetati, izčenčati, izčeljustati

to bleat out izčenčati

blöken Schaf: blejati, Rind: beketati, mukati

mähen² Schaf: blejati