Franja

bližnj|i² moški spol (-ega …) der Nächste
ljubezen do bližnjega die Nächstenliebe
dolžnost do bližnjega die Nächstenpflicht
ljubi svojega bližnjega liebe deinen Nächsten

bližnj|i¹ (-a, -e) nah; krajevno: [nahegelegen] nahe gelegen; človeško: [nahestehend] nahe stehend; živalske vrste: sich [nahestehend] nahe stehend; časovno - prihajajoč: bevorstehend; Nah- (cilj das Nahziel, potres das Nahbeben, v bližnjem sorodstvu [nahverwandt] nah verwandt)
bližnja preteklost die jüngste Vergangenheit

blȉžnjī -ā -ē bližnji: ljubav prema -ima

bližnji pridevnik
1. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeliOgenj je popolnoma uničil dve hiši in se razširil na vsaj 14 bližnjih stavb. ▸ A tűz két házat teljesen elpusztított és legalább 14 közeli épületre terjedt át.
Živila kupujem v bližnji trgovini. ▸ Az élelmiszert a közeli boltban vásárolom.

2. (o časovni oddaljenosti) ▸ közelgő, közelVisoke prodajne rasti ni pričakovati tudi v bližnji prihodnosti. ▸ A közeljövőben sem várható az értékesítés nagymértékű növekedése.

3. (o povezanem izvoru) ▸ közeliNe, nobeden od mojih staršev niti bližnjih sorodnikov ni glasbenik. ▸ Nem, egyik szülőm vagy közeli rokonom sem zenész.
Cedre so predstavnice družine borovk in so v bližnjem sorodu z macesnom. ▸ A cédrusok a fenyőfélék családjába tartoznak és közeli rokonságban állnak a vörösfenyővel.

4. (o navezanosti, odnosu) ▸ közeliŠtevilko mobilnega telefona naj otroci posredujejo le družinskim članom in bližnjim prijateljem. ▸ A gyerekek csak a családtagoknak és a közeli barátoknak adják meg a mobiltelefonszámukat.
5. (o posnetku) ▸ közeli, közelKamere naredijo bližnje posnetke registrskih tablic vozil, ki vstopajo v območje. ▸ A kamerák közeli felvételeket készítenek a területre behajtó járművek rendszámtábláiról.Naprava je na Zemljo poslala prve bližnje fotografije Luninega površja. ▸ A berendezés visszaküldte a Földre a Hold felszínéről készített első közeli felvételeket.

bližnji samostalnik
ponavadi v množini (o osebi) ▸ közelálló, hozzátartozó, szeretett
Sodelovati morajo vsi, tudi sorodniki, sosedje, vsi bližnji ... ▸ Mindenkit be kell vonni, beleértve a rokonokat, szomszédokat, mindenkit, aki közel áll hozzád ...
Ko se ne moreš zanesti na svoje bližnje, lahko vedno računaš sam nase. ▸ Amikor nem számíthatsz a hozzád közelállókra, magadra mindig számíthatsz.
Nobena dieta ni preveč prijazna, tudi ta ne; brez volje, odrekanja in pomoči bližnjih ne bo nič. ▸ Egyetlen diéta sem túl kegyes, még ez sem; akaraterő, áldozatvállalás és a szeretteink segítsége nélkül semmi sem fog történni.
Včeraj zvečer se je v središču mesta zbralo nekaj tisoč ljudi, ki so se poklonili tragično preminulim in izrazili sožalje njihovim bližnjim. ▸ Több ezer ember gyűlt össze tegnap este a belvárosban, hogy lerója kegyeletét a tragikusan elhunytak előtt, és kifejezze részvétét a hozzátartozóiknak.

blížnji near; imminent; forthcoming; nearby (hiša house)

smo v blížnjem sorodstvu we are close relatives ali near relations

blížnji proche, voisin , (časovno) imminent

blížnji (-ega)

A) m prossimo:
ljubi svojega bližnjega kakor samega sebe ama il tuo prossimo come te stesso

B) blížnji (-a -e) adj. glej bližji

blížnji -a -e bliski: bližnji in daljni kraji; izlet v -o okolico; Bližnji vzhod; bližnji dogodki

blížnji -ega m bližnji, iskrnji: ljubezen do -ega
ljubav prema bližnjemu

blížnji cercano; vecino, convecino; próximo; contiguo; inminente

bližnji sorodnik pariente m cercauo
bližnja nevarnost peligro m inminente
ljubezen do bližnjega amor m al prójimo

blížnji prid., бли́жній прикм., навко́лишній прикм.

blížnji

I. -a -e prid. apropiat, vecin, proxim

II. m aproape, semen, seamăn

Bližnji vzhod the Near East

Bližnji vzhod stalna zveza
(geografsko območje) ▸ Közel-Kelet

Bližnji Vzhod moški spol Nahost ( der ), der Nahe Osten
na Bližnji Vzhod nach Nahost, in den Nahen Osten
z Bližnjega Vzhoda aus/von Nahost, aus dem Nahen Osten
na Bližnjem Vzhodu in Nahost, im Nahen Osten

adiacént -ă (-i, -e) adj.

1. bližnji, soseden

2. mat. priležen
□ unghiuri adiacente priležni koti

adiacēnte agg.

1. bližnji, soseden:
gli edifici adiacenti sosedne stavbe

2. mat. priležen (kot)

ambiente bližnji

ambiente m ambient, okolje, milieu

appōnō (adpōnō) -ere -posuī -positum

I. (ad s pomenom dodajanja) doda(ja)ti, prida(ja)ti, priložiti (prilagati): aetas... illi, quos tibi dempserit, adponet annos H., postulare id gratiae adponi sibi Ter. da se mu to šteje v uslužnost, quem fors dierum cunque dabit, lucro adpone H. štej (imej) za dobiček, vitiis app. modum Ci.; aqua et igni interdictum reo adpositumque, ut teneretur insulā T. in dodalo se je (= dodan je bil ukaz), naj...

— II. (ad s krajevnim pomenom)

1. položiti (polagati) kaj kam (tja, sem), postaviti (postavljati) kaj (k) čemu: at tu appone (sc. onus) Pl., appone hic mensulam Pl., app. rastros, appositum mensā lumen Ter., scalis appositis L., columnae machinā appositā deiectae Ci., gladium propter appositum e vagina eduxit Ci.; z dat.: Lucr., Sen. ph., app. cucumam foco Petr., candelam valvis Iuv.; s praep.: puerum ante ianuam Ter., dum ego haec appono ad Volcani violentiam Pl., dominum lavit... captiva cruentum, adpositum flavis in Simoënta vadis Pr.; occ.
a) (jedi, pijačo) postaviti (postavljati) pred koga, na mizo prinesti (prinašati, nositi), (po)streči komu s čim: quamquam adpositum est ampliter Pl., pueri, mensam (jedi) adponite Pl., cena dubia adponitur Ter., iis apposuit, quod satis esset Ci., appositā secundā mensā Ci., alicui exta app. L., pabula plenis adpone canistris V., ne panis adustus adponatur H., app. aliquid vasis fictilibus Ci., cenam in argento puro Plin. iun., aprum in epulis Plin., alicui liberos epulandos Sen. ph., appositi pisces et volucres Amm., vina adposita H., adposito Lyaeo O.; tudi o postavljanju posode na mizo: argentum ille... purum apposuerat Ci., apposuit patellam Ci., pocula adp. O.
b) (mrliča) v krsto položiti, shraniti: obiit appositusque est ad populum suum Vulg.
c) pismeno kaj kam postaviti (postavljati), kaj čemu pristaviti (pristavljati): notam epistulis Ci. ep. ali ad malum versum Ci., syllabis apicem Q., versum Naevi Gell.

2. (osebe) komu prida(ja)ti, prideliti (prideljevati), privrstiti (privrščati): custodem assiduum Ioni apposuit virgini Acc. ap. Prisc., vereor,... ne... praevaricatorem mihi apposuisse videar Ci., appositi erant custodes N., adpositi custodes T., aliquem (kot poveljnika) custodiae ad. T.; z dvojnim acc.: „custodem“, inquit, „Tullio me apponite“ Ci., eo magis adducor, ut credam Larcium... moderatorem et magistrum consulibus appositum L.; pogosto v slabem pomenu = koga napelj(ev)ati, nagovoriti (nagovarjati), k čemu, da bi kaj storil, naje(ma)ti koga: iudicem Luc., illicitatorem, mancipem Ci., calumniatores ex sinu suo (ob svoji mošnji) Ci., apponit de suis canibus quendam, qui dicat Ci., appositus erat ab isto... quidam, qui emeret Ci.; s predikatnim določilom: accusator apponitur civis Romanus Ci. — Od tod adj. pt. pf. appositus (adpositus) 3, adv. -ē

1. blizu (česa) ležeč (stoječ), bližnji: adpositi nemoris latebrae O., adposita crepido Cu. vštric nasuta; z dat.: statio, quae portae apposita erat L., regio urbi (petrae) adposita Cu. sosednja, castellum Lupiae flumini adpositum T., gentes Thraciae adpositae T. sosednja.

2. klas. le pren.
a) bližnji, blizu: audacia (fidentiae) non contrarium, sed appositum est Ci., iudicis natura noscenda est, iuri magis an aequo sit appositus Q. se nagiba bolj k strogemu pravu ali k pravičnosti; subst. (gram. in ret.) appositum -ī, n pridevnik, adjektiv, pridevek, epitet: Q.; pl. apposita -ōrum, n približevalno: Q.
b) priležen, primeren, pripraven, uporaben, sposoben: homo bene appositus ad istius audaciam Ci., adpositior ad ferenda quam ad auferenda signa Ci., cetera apposite tibi mandabo Ci. ep., dicere apposite ad persuasionem Ci. ali ad persuadendum Q., apposite scribere Gell.

Opomba: Pf. apposīvī: Pl., apposīvērunt: Ap. ap. Prisc.