Franja

bek|a [é] ženski spol (-e …) rastlinstvo, botanika die Korb-Weide, die Hanf-Weide, Flecht-Weide

bȅka ž beketanje: beka ovaca

béka ž, bêka ž žival bele barve, ovca, koza, svinja, junica

béka m, bêka m slabš. prismoda, gumpec: pa to je jedan običan beka

béka ž, bêka ž slabš. slabo žganje

béka ž, bȅka ž slabš. nožič, nož: što si donio ovu -u, daj mi bolji nož

béka ž bot. beka, Salix viminalis

béka (-e) f bot. salice da vimini

béka ž bot. bjekva, Salix viminalis

bjȅkva ž bot. beka, Salix viminalis

brillo² m bot. beka (Salix purpurea)

Flechtweide, die, Pflanzenkunde beka

Korbweide, die, Pflanzenkunde beka

pòpletnica ž bot. beka

krastača samostalnik
(dvoživka) ▸ varangy, varangyos békaNekatere vrste krastač s kožo izločajo strup. ▸ Néhány varangyfaj bőre méreganyagokat termel.
Povezane iztočnice: evropska krastača, navadna krastača, zelena krastača

modrikavost samostalnik
1. medicina (bolezensko stanje) ▸ szederjesség
Sopomenke: cianoza

2. (o obarvanosti) ▸ kékesség
Vendar takšne spremembe v barvi ne dosežejo vse žabe – modrikavost je le domena samcev. ▸ Azonban nem minden béka mutat ilyen színváltozást – a kékesség a hímek kiváltsága.
Modrikavost lesa po njegovem mnenju pomeni od 15 do 20 evrov na m3 manjšo vrednost lesa. ▸ Véleménye szerint a fa kékessége köbméterenként 15–20 euróval csökkenti az értékét.

salice m bot. vrba (Salix alba)
salice piangente vrba žalujka (Salix babylonica)
salice rosso (brillo) beka (Salix purpurea)
salice da vimini bekvar (Salix viminalis)

saule [sol] masculin, botanique vrba

saule pleureur vrba žalujka
saule marsault bela vrba
saule des vanniers vezika, beka

vieō -ēre, (—), viētum (indoev. baza *u̯ei̯H- viti, upogibati; prim. skr. vyáyati vije, zavija, váyati tke, plete, vītāḥ zavit, ovit, navit, vīṭikā vez, obveza; prim. gr. ἴτυς, eol. Ƒίτυς obod kolesa, rob ščita, ἰτέα vrba, οἶσος beka, lat. vitus, vitex, vitta, vitium, vītis, vimen, vīmentum, vīminētum, viēscō, viētus, sl. viti, vitica, svitek, zvit, vitel, lit. výti sukati, stvnem. wid vrv, wīda vrba, stvnem. wintan = nem. winden, stvnem. wandjan, nem. wenden, got. biwindan ovi(ja)ti) vezati, plesti, splesti (spletati): Don. idr., ibant malaci viere Veneriam corollam Enn. ap. Varr., Enn. ap. Fest., Enn. ap. Non., quod ex viminibus vietur Varr., vimina, unde viendo quid facias Varr.; metaf.: viere versūs Varr. (Isid. piše, ko navaja to mesto: viere carmina).

vīmineus 3 (vīmen) iz šibja (šibovja) spleten, iz vrbja spleten, iz protja spleten: viminea tegimenta C., loricula Hirt., crates V. robat pleter iz protja (kot nekaka brana), salix Plin. beka, canistrum Hier., plutei Amm.