Franja

antagonist [æntǽgənist] samostalnik
nasprotnik, sovražnik, -nica; tekmec, tekmica
anatomija mišica, ki deluje v nasprotno smer od druge

antagonist moški spol (-a …) der Antagonist; der Gegenspieler

antagonist samostalnik
1. uprizoritvene umetnosti, književnost (o liku) ▸ szereplő, antagonistaZnamenje pametnega scenarija se mi zdi, da je Sheridan tridimenzionalen lik, kar filmski antagonisti pogosto niso. ▸ Szerintem a forgatókönyv színvonalát mutatja, hogy Sheridan háromdimenziós szereplő, ami az antagonistákra ritkán jellemző.

2. (nasprotnik; nasprotujoč dejavnik) ▸ antagonista, ellenfél, ellenlábas
Ko listamo časopise iz tistih časov, se zdi, da sta bila glavna antagonista Kučan in Janša. ▸ Az akkori újságokat lapozva úgy tűnik, hogy a fő ellenlábasok Kučan és Janša voltak.
Glavni antagonist spora je italijanski testeninski mogotec Guido Barilla, sicer predsednik in solastnik istoimenskega podjetja. ▸ A fő ellenfél a vitában Guido Barilla olasz tésztamágnás, az azonos nevű cég elnöke és társtulajdonosa.
V mnogih argumentacijah je bila tehnologija predstavljena kot antagonist, ki spreminja strukturo človeštva. ▸ Számos érv szerint a technológiát az emberiség szerkezetét megváltoztató ellenfél.
Leta 1985 so se Združenim državam tresle hlače le pred enim pravim antagonistom – Rusijo. ▸ 1985-ben az Egyesült Államok csak egy igazi ellenféltől rettegett – Oroszországtól.

3. biokemija (o snovi) ▸ antagonistaMaščobe so antagonist insulinu. ▸ A zsírok inzulin-antagonisták.

4. (o mišici) ▸ antagonista izom

Antagonist, der, (-en, -en) antagonist

antagoníst antagoniste moški spol , adversaire moški spol , ennemi moški spol

antagoníst (-a) m

1. (nasprotnik, tekmec) antagonista, avversario, rivale

2. gled. antagonista

antagoníst m (gr. antagonistes) antagonist(a)

antagoníst antagonista m

antagoníst -a m., антагоні́ст -а ч.

антагоні́ст -а ч., antagoníst -a m.

antagonista

A) agg. antagonističen, nasproten

B) m, f (m pl. -ti)

1. nasprotnik, nasprotnica, tekmec, tekmica

2. gled. antagonist, protiigralec

3. anat. antagonistična mišica

antagònist(a) m (gr. antagonistes) antagonist, nasprotnik

antagoniste [-nist] adjectif antagonističen, nasproten; masculin antagonist, nasprotnik, tekmec; médecine protisredstvo

partis masculin pluriel antagonistes nasprotne si strani

antagoníst(ka) antagonist; opponent

Gegenspieler, der, nasprotni igralec, protiigralec; (Gegner) nasprotnik; Medizin, Biologie antagonist

nasprótnik -ica adversary, antagonist; opponent, opposer; (sovražnik) enemy

nasprótnik -a m (-ica -e ž) adversar; concurent; rival; antagonist (-ă); inamic

protívnik adversary; antagonist