Franja

akademsk|i [é] (-a, -o) akademisch
akademska stopnja akademischer Grad
akademski slikar der Kunstmaler

akadémski akadémijski academic(al)

akadémsko leto academic year
on je akadémsko izobražen he has had a university education

akadémski académique; universitaire

akademsko izobražen de formation universitaire

akadémski (-a -o) adj.

1. di accademia; accademico:
akademski naslov titolo accademico

2. universitario

3. knjiž. scientifico

4. pejor. accademico

akadémski -a -o
1. akademski
2. naučni, znanstveni

akadémski académico ; (vseučiliščni) universitario

akademsko izobražen de formación universitaria

akadémski prid., академі́чний прикм.

akadémski -a -o prid. academic

akademski kipar stalna zveza
(umetnik) ▸ akadémiai szobrász, szobrászművész

akadémičen (-čna -o) adj. glej akademski

doktor znanosti stalna zveza
(akademski naziv) ▸ tudományok doktora

glasbenik samostalnik
(kdor se ukvarja z glasbo) ▸ zenész

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

kipar samostalnik
(umetnik) ▸ szobrászPovezane iztočnice: akademski kipar

naslòv dirección f ; señas f pl ; título m (knjige de un libro)

akademski naslov título m académico
napačen naslov dirección equivocada
zasilen naslov dirección fortuita
imeti naslov tener el título (de)
knjiga ima naslov el libro se titula
doseči naslov sacar un título
dati naslov čemu (in)titular a/c
napisati naslov na pismo poner la dirección en la carta
podeliti naslov conceder un título
priti, obrniti se na napačen naslov (fig) errar el tiro
braniti naslov (šp) defender el título

nazív (-a) m

1. titolo:
akademski nazivi titoli accademici
podeliti naziv doktorja znanosti conferire il titolo di DS
dobiti plemiški naziv ricevere il titolo nobiliare

2. nome, denominazione:
naziv podjetja nome dell'impresa

poklíc calling, vocation; occupation; profession; (obrt, rokodelstvo) trade

akademski poklíci the learned professions
rokodelski poklíci pl manual trades pl
kaj je njegov poklíc (po poklícu)? what is his profession?
po poklícu je učitelj he is a teacher by profession
avtomehanik je po poklícu he is a motor mechanic by trade
kakšen poklíc si bo izbral? what profession will he choose?
redni (postranski) poklíc full-time, regular (secondary) occupation
izbrati poklíc to choose a vocation
ne čutim poklíca za študij prava I have no vocation for legal studies, I feel no urge to take up the law
lotiti se poklíca to enter a profession, to take up (ali to go in for) a profession
opravljati svoj poklíc to attend to one's business
zgrešiti svoj poklíc to mistake one's vocation

senát (-a) m

1. jur. collegio:
sodni senat collegio giudicante

2. (zgornji dom parlamenta) senato, camera alta

3. hist. (pri starih Rimljanih) senato

4. šol. senato:
akademski senat senato accademico

slikar moški spol (-ja …) der Maler (dvorni Hofmaler, renesančni Renaissancemaler, akademski Kunstmaler, amaterski Laienmaler, dekoracij Dekorationsmaler, ikon Ikonenmaler, plakatov Plakatmaler, živali Tiermaler)

títel (-tla) m pog. (naslov) titolo:
akademski titel titolo accademico