Franja

agon [ó] moški spol (-a …) (jeraj, gavun) živalstvo, zoologija der Ährenfisch

àgōn -óna m (gr. agon) agon, tekmovanje: agon utjelesnim vježbama

agón (-a) m hist. agone

agón m (gr. agon) agon, borba, natjecanje, natecanje

agōn -ōnis, acc. sg. -ōna, acc. pl. -ōnas, m (gr. ἀγών) bojna igra, tekmovalni boj, tekmovanje v raznih panogah pri gr. slavnostih, od Neronovega časa običajno tudi v Rimu (čisto lat. certamen): Plin. iun., Suet.; pren. preg.: nunc demum agon est Suet. šele velja.

ἀγών, ῶνος, ὁ (ἄγω) 1. a) zborišče, borišče, bojišče; ἀγῶνος ἔξω zunaj bojišča (preko cilja); b) skupščina, zbor (θεῶν), νεῶν ladjin tabor. 2. (tekmovalni) boj, tekma, bojna igra (τιθέναι; καθιστάναι, ἄγειν, ποιεῖν = prirejati); ἀ. γυμνικός gimnastična tekma, javna telovadba a) borba, prepir (ὅπλων, λόγων); b) pravda, tožba; c) napor, trud, stiska, nevarnost; περί ψυχῆς boj na življenje in smrt.

ἀγων-άρχης, ου, ὁ = ἀγωνοθέτης.

προ-άγων, ωνος, ὁ (ἀγών) prvi boj, predigra, priprava na kaj τινός.

agone¹ m

1. hist. tekmovališče, agon; tekma, tekmovanje

2. knjižno tekma, tekmovanje, boj:
agone poetico pesniško tekmovanje
gettarsi nell'agone vreči se v boj

3. knjižno bojišče

gavun moški spol (-a …) živalstvo, zoologija družina, rod: der Ährenfisch; vrsta: (agon) Großer Ährenfisch
bibavični gavun Gezeiten-Ährenfisch
kalifornijski gavun Jacksmelt-Ährenfisch
potočni gavun Bach-Ährenfisch

gen samostalnik
1. biologija (nosilec dednega zapisa) ▸ génPovezane iztočnice: recesivni gen

2. (o lastnosti ali nagnjenju) ▸ génČeprav nima "šampionskih genov", je postal nosilec olimpijskega zlata. ▸ Jóllehet nem rendelkezik „bajnoki génekkel", mégis olimpiai aranyérmes lett.S ploščo dokazujejo, da imajo fantje dobre gene za številne glasbene zvrsti. ▸ A fiúk lemeze bizonyítja, hogy számos zenei műfajhoz van tehetségük.
Po mami imam dobre gene, nemške. ▸ Anyai ágon jófajta német géneket örököltem.Motocikli z dirkaškimi geni pri Kawasakiju nosijo ime Ninja. ▸ A Kawasakinál a versenygénekkel rendelkező motorkerékpárokat Nindzsának hívják.Ljudem je ljubezen do igre zapisana v genih. ▸ A játék szeretete az emberek vérében van.Svobodo imamo ljudje zapisano v genih. ▸ Nekünk, embereknek a szabadságszeretet a génjeinkben van kódolva.Narodna pripadnost se ne prenaša po genih, ampak je stvar odločitve. ▸ A nemzetiségi hovatartozás nem a génekkel öröklődik, hanem elhatározás kérdése.
Janičarji so v Bosni zasejali slovenske gene. ▸ Boszniában a janicsárok elterjesztették a szláv géneket.
In kako vemo, ali smo podedovali gene za debelost? ▸ És azt honnan tudhatjuk, hogy kövérségre hajlamosító géneket örököltünk-e?
Mitsubishi ima športnost zapisano v genih. ▸ A Mitsubishinek a vérében van a sportosság.
Približno 60 odstotkov zdravja je v genih, torej je 40 odstotkov zbir različnih drugih vplivov. ▸ Az egészségi állapotunknak körülbelül 60 százaléka a génjeinkben van kódolva, tehát a maradék 40 százalékot a különböző egyéb hatások teszik ki.
Športni talent sta imela že v genih, saj sta bila oče in mati aktivna športnika. ▸ A sporttehetség már a vérükben volt, hiszen az édesapjuk és az édesanyjuk is aktív sportoló volt.

germanski pridevnik
1. v zgodovinskem kontekstu (o Germanih) ▸ germán
2. (o območju) ▸ germánPrevladovali so gostje z germanskih trgov, Češke in domači gostje. ▸ A germán piacról érkező, a cseh és a hazai vendégek voltak túlsúlyban.

3. (o jezikovni skupini) ▸ germánIme Karel je po izvoru germansko. ▸ A Károly germán eredetű név.
Povezane iztočnice: germanski jeziki

4. (o lastnosti) ▸ germánV sebi imam germansko natančnost po mami in seveda južnjaško, bosansko sentimentalno dušo po očetu. ▸ Anyai ágon a germán pontosság, apai ágon meg persze a déli, szentimentális bosnyák lélek jellemző rám.

gímničen (-čna -o) adj. hist., šport.
gimnični agon agone

gymnicus 3 (gr. γυμνικός) = gymnasticus: certamen (tekma) CI., SEN. PH., SUET., ludi CI. (enako tudi samo gymnicī telovadne igre HYG., ISID.), agon PLIN. IUN., HIER., COD. TH., ludiis ISID.; subst. gymnicī -ōrum, m telovadci: VOP.

mūsicus 3 (izpos. gr. μουσικός iz Μοῦσα) muzičen, muzinski, Muz (gen.); occ.

1. glasben, muzičen, muzikal(ič)en, godben: aula resonat crepitu musico Pac. fr., leges Ci. pravila, musicus citharae sonus Ph., ars Plin. glasba, pedes Plin., agon, certamen Suet. glasbena tekma; subst.
a) mūsica -ae, f (sc. ars) ali (kot tuj.) mūsicē -ēs, f (sc. τέχνη) glasba, muzika (h kateri spadata po pojmovanju starodavnikov tudi pesništvo in orkestika): ad quandam quasi militaris musicae disciplinam Gell., musicam tractare Ci., musicen docere Q., musicam (musicen) scire Vitr.
b) mūsicus -ī, m glasbenik: Q., Plin., in fidibus musicorum aures minima sentiunt Ci.
c) mūsica -ōrum, n glasba, muzika, godba: Ter., dedere se musicis Ci., musicorum perstudiosus Ci.

2. pesništva se tičoč, pesniški: ars ali studium Ter. pesništvo; subst.
a) mūsica -ae, f pesništvo: m. socci et cothurni Aus. komično in tragično pesništvo.
b) mūsicus -ī, m pesnik: Aus.
c) učenosti se tičoč, učen, učenjaški, znanstven: ludus Gell. — Adv. mūsicē (gr. μουσικῶς) skladno, urejeno, ubrano, harmonično, dostojno: musice hercle agitis aetatem ita ut vos decet: vino et victu, piscatu probo electili vitam … colitis Pl., et hinc fieri ut musice mundus et canore moveatur Ap.

ἄγω [Et.: lat. ago, ere; ženem, delam. – Obl. fut. ἄξω, -ομαι (tudi s pas. pomenom); aor. ἤγαγον, ep. ἦξα, ἄξετε, inf. ἀξέμεν(αι), ἄξασθε, ἄξαντο, pf. ἦχα, pass. ἦγμαι, aor. pass. ἤχθην, pf. act. tudi ἀγήοχα]. I. act.: 1. o živih bitjih: a) gonim, vodim, peljem, ravnam, vladam, do-, pri-, odvedem (živino in ljudi), (βοῦν, ἵππον naprezam, vprezam); b) στράτευμα o vojskovodji: vodim, načelujem; πολιτείαν, πόλιν, δήμους upravljam, vladam; λαόν, στρατόν (tudi brez subst.), hodim, korakam; NT ἄγωμεν pojdimo; c) o bogovih, usodi in strasteh: gonim, ženem, ὁ θεός οὕτω ἄγει bog hoče tako; θεῶν ἀγόντων po navdihnjenju, pod vodstvom bogov; d) vodim duševno: vzgajam (gl. παιδαγωγός). 2. o stvareh: napeljujem (ὕδωρ), gradim, kopljem (τάφρον), zidam (τεῖχος); prinašam (ἄποινα, δῶρα); darujem prvence (ἀπαρχάς); gonim, nosim, vozim (νῆες, ἵππος); ὁδός ἄγει pot drži kam. 3. prinašam, vodim s seboj (ἑταίρους, λαίλαπα), dovažam (ἀγώγιμα). 4. vzamem (s silo) s seboj, ugrabim, odpeljem; ἄγω καί φέρω plenim in robim, oropam (slečem) do golega (τινά), zasužnim. 5. tiram pred sodnijo, zatožim (εἰς δίκας, εἰς ἀγῶνα); peljem na morišče (ἐπί θανάτῳ). 6. spoštujem, cenim περὶ πλείστου, ὡς παρ' οὐδέν (prav malo); razširjam (κλέος), prenašam (ὄνειδος), kos sem čemu, morem prenašati (ἄχθος λύπης). 7. različne zveze ἑορτήν, μυστήρια praznujem, obhajam; ἡμέραν: prebijem, preživim, NT ἄγει τρίτην ἡμέραν tretji dan je; σχολήν imam čas; ἡσυχίαν, εἰρήνην mirujem, πόλεμον vojskujem se, γέλωτα krohotam se, ὕπνον uspavam. 8. pt. ἄγων v zvezi z glagoli premikanja se navadno prevaja s predlogom "z". II. med.: ἄγομαι γυναῖκα oženim se, τῷ υἱῷ privedem sinu ženo, μῦθον διὰ στόμα vedno govorim o čem, στράτευμα εἰς χεῖρας prevzemam nadpoveljstvo.

ἀγωνία, ἡ (ἀγών) 1. tekmovalna borba, boj, pravda, napor, trud. 2. strah, bojazen; NT tesnoba, smrtna groza.

ἀγωνίζομαι (ἀγών) d. m. [fut. ἀγωνιοῦμαι; aor. ἠγωνισάμην, pf. ἠγώνισμαι, aor. pass. ἠγωνίσθην; ion. pf. 3. pl. ἀγωνίδαται; ἀγωνιστέος] 1. tekmujem, bojujem se, borim se, πρός τινα ali τινί: s kom, (περί τινος za kaj); στάδιον: tekmujem v teku za stavo. 2. a) branim se, zagovarjam se, pravdam se; b) govorim javno, razgovarjam se (o znanstvenem predmetu); trudim se za, težim na kaj (ποός τι). – pass. πολλοὶ ἀγῶνες ἀγωνίδαται so se dobojevali.

ἀγώνιος 2 (ἀγών) poet. kar (kdor) spada k boju; Ζεὺς ἀγ. sodnik v boju, zaščitnik boja; σχολή počitek po (dolgem) boju.

ἀγωνο-θέτης, ου, ὁ (ἀγών, τίθημι) 1. bojni reditelj. 2. bojni (raz)sodnik; sploh: sodnik.