Franja

Zadetki iskanja

  • breña(s) ženski spol (množina) trnovo grmičje; pečevje
  • ecce homo [ɛkseɔmo] masculin, invariable Kristus s trnovo krono (slika, kip)
  • eccehomo moški spol Kristus s trnovo krono

    estar hecho un eccehomo bedno izgledati
  • Ecce Homo [eksihóumou] samostalnik
    Kristus s trnovo krono na glavi
  • espinar moški spol trnovec, trnovo goščavje
  • Rhamnūs -ūntis, f (Ῥαμνοῦς) Ramnúnt = „Trnovo“, najsevernejši trg v Atiki, sloveč po starem svetišču in kipu boginje Nemezis: Plin., Lucan., Val. Max., Don. Od tod
    a) Rhamnūsis -idis, f (Ῥαμνουσίς) Ramnúzida = ramnúntska boginja = Nemezis: O.
    b) Rhamnūsius (Ῥαμνούσιος) ramnúntski, iz Ramnúnta, ramnúzijski: Ter.; zlasti vzdevek boginje Nemezis: Rhamnusia virgo Cat.; tudi samo Rhamnūsia O. ramnuntska boginja.
  • senticētum -ī, n (sentis) trnje, trnovje, trnovo grmovje (grmičje, grmičevje): meras rupinas et senticeta miseri colunt AP.; v besedni igri: non es in senticeto, eo non sentis PL.
  • spīnētum -ī, n (spīna) bot. tŕnje, tŕnovje, trnína, trnova (trnasta, trnata) ograja ali živa meja, trnovo (trnasto) grmje (grmovje): Ap., Char., nunc virides etiam occultant spineta lacertos V., quid, si miretur spineta sentesque non utili aliqua fruge compleri? Sen. ph., spinetis enim se scabendi causa atterens nidos eius dissipat Plin.; pren.: nec Aristotelis spineta conquirimus Hier.
  • tr̀nīšte s trnje, trnovo grmovje, trnov grm
  • tŕniti tr̂nīm
    1. s trnovo metlo čistiti omlaceno žito; ja ču ovde žito bacati, a Jela će metlom trniti
    2. još led mi noge trni mraz me spreletava po nogah; bolno mi trni ruka zagrižena lancima roka, ki so se vanjo zajedle verige, mi premira
  • tŕnjēnje s
    1. čiščenje omlačenega žita s trnovo metlo
    2. ograjevanje s trnjem
  • trnòmetiti -īm čistiti s trnovo metlo: trnometiti žito
  • veprētum -ī, n (veprēs) trnovo grmovje, trnovje, trnje, trnova ograja, trnova živica: Col.
  • corōnō -āre -āvī -ātum (corōna)

    1. venčati, ovenč(ev)ati, (z vencem, z venci) (o)krasiti, (o)dičiti, (na)kititi: cratera (vina) coronant V., c. locum fronde funerea V., templa O., marino rore deos fragilique myrto H., victimas Plin., ille, qui spinis coronatus est Aug. (o Kristusu); med.: hederā coronantur Bacchico ritu Macr. Pogosto pt. pf. corōnātus 3: Varr., Val. Fl. idr., sedebat in rostris … coronatus Ci., epulae, quas inibant propinqui coronati Ci., coronatus laureā coronā, decemviri coronati laureā L., coronata frons, coronati capilli, coronata puppis, coronatae lintres O., c. arae, carinae, c. phaselus Pr., c. aselli, equi, iuvenci Pr., O., postes lauro coronati Q., coronatus spinis (s trnovo krono) Lact.; z grškim acc.: coronatus nitentes mallobathro Syrio capillos H.; kot subst. corōnātī -ōrum, m ljudje z venci (s kronami), ovenčanci, okronanci: volgum autem tam chlamydatos quam coronatos voco Sen. ph.; occ.
    a) zmagovalca v tekmovalnem boju (v tekmi) (o)venčati (častna nagrada je bila oljkov ali lovorov venec): coronare victores oleā ali oleastro Olympiae Plin., victores lauro Delphis Plin., coronari utroque certamine Q., cum pugili coronato carmen … scripsisset Suet., sunt eo modo multi coronati (poëtae) Q., Homerus laudatus et coronatus Min., de oratoribus coronatus Suet. iz kroga govornikov ovenčan, comoediam de sententia iudicum coronare Suet. komediji častno nagrado priznati, coronari novo nomine Plin. biti okrašen z novim imenom kot nagrado zmagovalca; od tod z notranjim obj.: magna coronari Olympia (gr. στεφανοῦσϑαι Ὀλύμπια μεγάλα) H. pri velikih olimpijskih igrah prejeti (oljkov) venec kot zmagovalec.
    b) vēnīre coronatum (= sub corona vēnīre, gl. corōna) ovenčan = kot vojni ujetnik proda(ja)ti se: Ca. fr.

    2. pren. ovenč(ev)ati = obda(ja)ti, obkrožiti (obkrožati), obkoliti (obkoljevati): quae (pluma columbarum) sita cervices circum collumque coronat Lucr., silva coronat aquas O., coronant myrteta summum lacum O. obdajajo zgoraj jezerski rob, suggestā castra coronat humo Pr., densāque nemus statione coronant Stat., c. solem itineribus Vitr. (o zvezdah), simplex aetheris dorsum sacratā amoenitate lucis Ap. (o zvezdah), sol circa domum patris eius fulgido ambitu coronatus Lamp., papillae parvis orbibus coronatae Lact., regem illum mundi coronamus Lact. obdajamo v krogu; pesn.: omnem abitum custode coronant V. postavijo okoli.
  • espinal hrbteničen

    espinal m (Am) trnovec, trnovo goščavje
    médula espinal hrbtenični mozeg
  • opustošenost samostalnik
    1. (o uničenem območju) ▸ lepusztultság, lecsupaszítottság, letaroltság
    povojna opustošenost ▸ háború utáni lepusztultság
    opustošenost nahajališčakontrastivno zanimivo lelőhely kizsigereltsége, kontrastivno zanimivo lelőhely kimerültsége
    Do golega obsekana drevesa govorijo o veliki opustošenosti pokrajine, o tem, da gozda tako rekoč ni več bilo. ▸ A tarvágás után a táj végtelenül csupasz volt, az erdő gyakorlatilag eltűnt.
    Kljub opustošenosti nahajališča smo našli skalo iz samih ostankov koral, ki pričajo o nekem davnem morju, v katerem so nastali skladi apnenca Trnovskega gozda. ▸ A hely lepusztultsága ellenére találtunk egy csak korallmaradványokból álló sziklát, ami egy ősi tengerről tanúskodik, amelyben kialakultak a Trnovo-erdő mészkőágyai.

    2. (o spreminjanju na slabše) ▸ sivárság, lepusztulás
    intelektualna opustošenost ▸ intellektuális sivárság
    duhovna opustošenost ▸ szellemi sivárság
    Na Japonskem se lahko zaradi starajočega prebivalstva še zaostrita družbena zaprtost in intelektualna opustošenost. ▸ Japánban az elöregedő lakosság miatt súlyosbodhat a társadalmi bezárkózás és a szellemi sivárság.
    Zrenjanin je nekdanje industrijsko središče Vojvodine, ki se zadnja tri desetletja spopada z ekonomsko opustošenostjo in visoko brezposelnostjo. ▸ Zrenjanin, a Vajdaság egykori ipari központja az elmúlt három évtizedben a gazdaság lepusztulásával és magas munkanélküliségi rátával küzdött.
Število zadetkov: 16