Franja

š inter. ssh

š s neskl. petindvajseta črka latinične abecede, trideseta cirilske ter devetindvajseta glagolske azbuke; malo š; veliko Š

š m nepromj. ili promj. še šeja, dvadeseto slovo abecede, mali š, veliki Š

n. š. (našega štetja) dopo Cristo, d. C.

p. n. š. (pred našim štetjem) avanti Cristo, a. C.

po n. š. (po našem štetju) dopo Cristo, d. C.

s. š. geogr. (severna širina) lat. N, latitudine nord

š | Š m

1. lettera š (equivalente della palatale italiana di scemo, scimmia)

2. (suono) š (fricativa postalveolare)

разъём ш razstavljanje, demontaža

stréšica ž
1. krović: nadzidna strešica
2. akcenatski znak za otvoreno o i e; dijakritički znak kod slova č, ž, š

cakavìzam -zma m lingv. cakavizem, izgovarjanje glasu c namesto č ter z nam. ž in s nam. š: cinit, cudo, zena, suma nam. činit, čudo, žena, šuma v nekaterih istrskih in srednjedalm. čakavskih govorih

chuintement [šɥɛ̃təmɑ̃] masculin sikanje, žvižganje; (pogrešno) izgovarjanje soglasnika s kot š

kȕsati -ām šešljati, pri govorjenju zamenjavati s i š, z in ž

lisp [lisp]

1. samostalnik
šešljanje
poetično šepetanje, šumenje (vode), šuštenje (dreves)

2. neprehodni glagol & prehodni glagol
šešljati, slabo izgovarjati črko š, jecljati

šešljáti -am šušljetati, vrskati, izgovarati glas š mjesto glasa s

štékati -am štekati, govoriti s protezom š ispred t,
na primjer štukaj
mjesto tukaj

исхлёстывать,исхлестать (iz)šibati, z bičem pretepati, pretepsti; uničiti š pretepanjem (palico)

шепелявить sesljati, izgovarjati š, ž namesto s, z

artikulacija samostalnik
1. (o mislih, stališčih) ▸ artikulálás, artikulációProtestniki so imeli težave z artikulacijo tega, kaj zahtevajo. ▸ A tüntetőknek gondja volt a követeléseik artikulálásával.

2. jezikoslovje, glasba (tvorjenje glasov ali zvokov) ▸ artikuláció, artikulálásOtrok ima lahko še v prvem letu šolanja težave pri artikulaciji glasov s, z, c, š, ž, č, včasih r. ▸ Még az első osztályban is előfordulhat, hogy a gyermeknek nehézséget okoz az s, z, c, š, ž, č, néha az r hangok artikulálása.Energijo je vlagal v artikulacijo prav vsakega tona. ▸ Minden hang artikulációjába energiát fektetett.

3. pogosto v umetnosti (izražanje ali izkazovanje) ▸ artikulációŠe zlasti so problematični visoki igralci, ki imajo težave z gibalno artikulacijo. ▸ Különösen problémásak azok a magas játékosok, akiknek problémáik vannak a mozgásuk artikulációjával.Korunova odrska artikulacija je izrazito vizualna, likovna, prostorska. ▸ Korun színpadi artikulációja kifejezetten vizuális, képzőművészeti, térbeli.
Album je glasbena artikulacija najinih tedanjih čustvenih nastrojenosti. ▸ Az album az akkori érzelmi irányultságaink zenei artikulációja.
Vzhod ima več vere in manj samozaupanja, zahod išče vero, a ima problem z njeno artikulacijo. ▸ Keleten több a hit és kevesebb az önbizalom, a Nyugat keresi a hitet, de gondjai vannak azzal, hogy artikulálja ezt.

4. (izoblikovanje ali opredelitev) ▸ artikuláció, artikulálás
Artikulacija posamezne učne ure je torej prepuščena vam. ▸ Az egyes leckék artikulációja tehát csak Önökön múlik.
Artikulacija programa torej ni enostavna, ker mora vključevati obstoječe in morebitno novo. ▸ A program artikulálása tehát nem egyszerű, mivel a meglévő és a lehetséges új elemeket is magában kell foglalnia.

babulus -ī, m (prim. gr. βαμβαίνω bebljam, jecljam, βαμβαλίζω, βαμβακύζω [š]klepečem z zobmi, lat. bambaliō, balbus) blebetač; od tod (kot vzdevek roparja) menda = bahač, širokoustnež: Ap.