Franja

čigav (-a, -o)

1. oseba: wessen?

2. last:
čigav je X? wem gehört X?

čigáv whose; of whom

čigáva je ona hiša? whose house is that?, to whom does that house belong?, who is the owner of that house?
čigávo je to? whose property is this?, to whom does this belong?

čigáv de qui, à qui, quel

čigav je ta svinčnik à qui est ce crayon?
čigava hči ste de qui êtes-vous la fille?

čigáv (-a -o) pron. di chi, di quale:
čigava je ta knjiga? di chi è il libro?

čigáv -a -o čiji: -a roka je to; čigav si, mali

čigáv, čigáva, čigávo ¿cuyo?; ¿de quién?

čigava je ta knjiga? ¿cuyo (ali de quién) es este libro?
čigav sin je on? ¿de quién es hijo?

čigáv -a, -o, -i zaim., чий чия́, чиє́, чиї́ займ.

čigáv zaim. al cui

¿cúyo? ¿cúya? čigav, -a

¿cúyo es este reloj? čigava je ta ura?

čìjī -ā -ō
1. čigav: -e su ove stvari?
2. čigar: to je čovjek -a su djela svima poznata
3. nekogaršnji: silom se mogu mijenjati granice, ali ne i -e mišljenje

wessen interrogativ: čigav; relativ: čigar

whose [hu:z] zaimek (rodilnik od who)
čigav, -a, -o

whose is it? čigavo je to?; kogar, čigar; katerega, katere, katerih
the book whose leaves are torn knjiga, katere listi so strgani

чий чия́, чиє́, чиї́ займ., čigáv -a, -o, -i zaim., čígar zaim. neskl.

cūius, st.lat. quōius 3 (pridevniško rabljeni gen. relativnega oz. vprašalnega zaimka qui, quis)

1. (kot pron. relat.) čigar, katerega: argentum ego pro istisce ambabus quoiae erant domino dedi Pl., is, cuia res, cuium periculum sit Ci., Apronius certiorem facit istum, cuia res erat Ci., cuium nomen exisset, ut is haberet id sacerdotium Ci., is, cuia ea uxor fuerat Plin. fr., cuium id censebis esse Gell.

2. (kot pron. interrog.) čigav?: Luc. ap. Non., quoiast navis? Pl., quoiam vocem ego audio? Pl., virgo quoiast? Ter., quoium puerum hic adposisti? Ter., dic mihi, Damoeta, cuium pecus? V.; s pritaknjenim nam = čigav li?: quoianam vox prope me sonat? Pl.

чей, чья, чьё, чьи? čigav?

čȅgović m: čegović je on čigav je

čìgović m: starac me upita tko sam i čigović starec me je vprašal, kdo sem in čigav sin

Fahrwasser, das, [Schiffahrt] Schifffahrt plovna ruta/pot; figurativ in seinem Fahrwasser sein biti v elementu; in jemandes Fahrwasser geraten priti pod (čigav) vpliv

jasniti se povratni glagol
1. (o vremenu) ▸ kiderül, kitisztul, derül, tisztulV sredo čez dan bo dež od zahoda ponehal in popoldne se bo pričelo jasniti. ▸ Szerdán nap közben megszűnik a nyugat felől érkező csapadék és délután tisztulni kezd az ég.

2. (postajati razločen) ▸ tisztázódik, kirajzolódik
Sporna vprašanja se počasi jasnijo. ▸ A vitás kérdések lassan tisztázódnak.
Obrisi hiš so se vse bolj jasnili. ▸ A házak körvonalai egyre jobban kirajzolódtak.

3. (o mišljenju ali razumevanju) ▸ összeáll a kép, kitisztul a képZačelo se mi je jasniti. Če ostanem tukaj še urico ali dve, pa bom prišel reči do dna. ▸ Kezdett összeállni a kép előttem. Ha még egy-két órát itt maradok, a végére járok a dolognak.

4. (o izboljševanju situacije) kontrastivno zanimivo ▸ elvonulnak a viharfelhők, jobbra fordul, egyenesbe jönOdnos med Korejama ima svoje svetle in temne trenutke. Recimo, da se je zdaj začelo jasniti. ▸ A két Korea közötti kapcsolatnak vannak világos és sötét pillanatai. Fogalmazhatunk úgy, hogy most kezdenek elvonulni a viharfelhők.
Potem ko se je Fiat ubadal s precejšnjim usihanjem prodaje, se mu je lani nebo začelo jasniti. ▸ Azt követően, hogy a Fiat az értékesítés jelentős visszaesésével küzdött, tavaly kezdett egyenesbe jönni.
Jasni se tudi nebo nad to življenjsko štorijo. ▸ Lassacskán az életének története is jobbra fordul.

5. (o izboljševanju volje ali počutja) ▸ felderül, jókedvre derül, jókedve lesz"Najbolj smo se bale Branka, ampak tudi on je bil navdušen nad nami! Njegov obraz se je med našim petjem začel jasniti!" ▸ „Leginkább Brankótól féltünk, de őt is lenyűgöztük. Földerült az arca, amikor énekeltünk.”

kògović m, kȍgović m dial.: kogović je on čigav sin je on