Franja

čarati (-m) zaubern, hexen; (biti čarovnik) zaubern können

čárati čârām čarati, prerokovati, vedeževati, uganjati vraže: mnogi od onih koji čarahu sabravši knjige svoje spaljivahu ih pred svima

čárati čȃrām bezati ogenj, netiti: čarati vatru

čarati glagol
1. (o nadnaravni moči) ▸ varázsolV mitologiji so jezera prebivališča pošasti in žensk, ki znajo čarati. ▸ kontrastivno zanimivo A mitológiában a tavak szörnyeknek és varázserejű nőknek adnak otthont.

2. (znajti se z nezadostnimi sredstvi) ▸ varázsol, bűvészkedikMama Jasna čara, da lahko preživijo skozi mesec. ▸ Jasna anyu úgy varázsol, hogy kijöjjenek minden hónapban.

3. (odlično obvladati) ▸ elbűvöl, varázsol, bűvöletbe ejt
Avtorica, za katero pravijo, da zna čarati z besedami. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan szerző, akiről azt mondják, hogy a szavakkal varázslatra képes.
Ponovno je čaral z melodijami svoje kitare. ▸ Gitármelódiáival ismét bűvöletbe ejtett.

4. (priklicati vzdušje ali odziv) ▸ varázsol, bájolRadijske in televizijske postaje že ves december čarajo praznično vzdušje z glasbenim programom na to temo. ▸ A rádió- és televízióadók a témáról szóló zenei programmal egész decemberben ünnepi hangulatot varázsolnak.
Nadarjeni igralec, ki je čaral nasmehe na ustnice z zabavnimi liki. ▸ A tehetséges színész mosolyt varázsolt az arcokra a szórakoztató figurákkal.

5. (izvajati trike) ▸ bűvészkedik, varázsolZa pevkami je nastopil veseli čarodej, ki je znal dobro čarati. ▸ Az énekesekkel egy vidám bűvész lépett fel, aki jól tudott varázsolni.

6. (prosto ustvarjati) ▸ varázsol, bűvészkedik
Pika v kuhinji rada čara po svoje in si nenehno izmišlja svoje recepte. ▸ Pika a konyhában szeret a maga módján varázsolni és állandóan új recepteket talál ki.
Vsem, ki radi čarate s fotografijami, bo novi program nedvomno zanimiv. ▸ Mindenki számára, aki szeret a fotókkal bűvészkedni, kétségtelenül érdekes lesz az új program.

7. izraža negativen odnos (neučinkovito delati) ▸ trükközik, bűvölködik
Tudi mama je čarala z nekimi čistili, ampak smrad je ostal. ▸ Anya is bűvölködött a tisztítószerekkel, de a bűz nem tűnt el.

čárati to practise (ZDA to practice) sorcery (ali witchcraft ali magic); to cast a spell; (veščina) to play tricks, to juggle

čárati exercer (ali pratiquer) la magie, user de charmes, enchanter, employer des sortilèges

čárati (-am) imperf. ➞ pričarati

1. esercitare la magia

2. far apparire magicamente, per incantesimo

čárati -am čarati, vračati, bajati: ona zna čarati;
domišljija mu čara nove svetove

čárati practicar (ali ejercer) la magia; hacer brujerías

znati čarati ser mago
saj ne znam čarati! (fig) no puedo hacer milagros

čárati -am nedov., чарува́ти -ру́ю недок., чаклува́ти -лу́ю недок.

čárati -am nedov. a vrăji, a fermeca

bȁhoriti -īm
1. čarati, vedeževati, zagovarjati: bahoriti koga; zovi mi, majko, bahoricu, da bi mene mladu bahorila
2. dial. razvajati, crkljati: baba kaže djetetu koje se oko nje umiljava: "Hoćeš da te baba bahori!"

bȁjati -ēm
1. bajati, čarati, zagovarjati, zaklinjati: ona je znala divno bajati i bajanjem liječiti svaku bolest
2. ekspr. sladko, priliznjeno govoriti: bajao je oko djevojaka

bájati -am
1. pripovijedati (-ved-), pričati: bajati o bogastvu
2. bajati, proricati, čarati: vešča je bajala usodo dekletu

brujear čarati

cantō -āre -āvī -ātum (intens. glag. canere)

I. intr.

1. peti, prepevati, oglašati se (o človeku): V., H., O. idr., hi pueri cantare et saltare didicerunt Ci., c. ad chordarum sonum N. (o kitaristu), inde ad manum cantari histrionibus coeptum L. h kretnjam igralca; cantare v retoriki = pojoč (s pojočim glasom) govoriti, pojoč predavati (kot slabost): si cantas, male cantas; si legis, cantas C. ap. Q., vitium cantandi Q. razvada, da govornik govori s pojočim glasom; preg.: surdo canere Pr., ad surdas si cantet Phemius aures O. če bi pel gluhim ušesom; occ. (o pticah) peti, žvrgoleti: cantantes aves Pr.; kikirikati (o petelinu): Pl., Ci., Suet.

2. (o glasbilih) oglašati se, peti, doneti, zveneti: cantabat tibia ludis O., bucina cantat Pr.; nav. z abl. instrumenti igrati, piskati, svirati, trobiti na kaj: fidibus Pl., tibiis N., structis avenis O., calamo Sen. ph.; occ. bajalne (čarovne) besede govoriti, bajati, čarati: Ca., cantando rumpitur anguis V.

— II. trans.

1. peti, pesniti, zložiti (zlagati): neniam Varr. fr., carmina non prius audita canto H., c. rustica verba Tib., versum Gell., hymnos Eccl., Hymen (svatovska pesem) cantatus O., non est cantandum Iuv. ni treba pesniti, doctus cantare Catullum H. ki se je naučil peti Katulove pesmi.

2. occ.
a) peti, opevati, slaviti, proslavljati, poveličevati: deum Tib., nos convivia cantamus H., dum meam canto Lalagen H., tota cantabitur urbe H., per totum cantabimur orbem O., cantatus Achilles O., iam pridem istum canto Caesarem Ci. ep. že dolgo slavim tega tvojega Cezarja.
b) o pesniku, deklamatorju ali igralcu podajati, izvajati, recitirati; v slabem pomenu žlobudrati: togatas (fabulas) Iuv., epinicia Suet.; quae me iuvene ubique cantari solebant Q.
c) naznaniti (naznanjati), oznaniti (oznanjati): Vera cantas. Vana vellem Pl.; narocitičiti (naročati), svetovati, zabič(ev)ati, ponavljati: Nov. fr., haec dies noctesque canto tibi, ut caveas Pl., harum mores cantabat mihi Ter.
č) bajati, bajalne (čarovne) besede govoriti, zagovarjati, (za)čarati, pričarati: Ca., Varr., Sil., cantato densatur carmine caelum O., c. umbram Lucan. pričarati, cantatae herbae O., cantata luna Pr., cantatus puer Ap.

conjure² [kʌ́ndžə] prehodni glagol & neprehodni glagol
čarati, klicati; žonglirati; zaklinjati, zagovarjati; v duhu si predstavljati

a name to conjure with vplivno ime

còprati -ām (srvn. zoubern) nizko pog. čarati: kažu da zna i coprati

cóprati -am razg. čarati, vračati, ispor. coper

čvaròvati čvàrujēm čvȁrovati -ujēm dial. čvárati čvȃrām dial. čarati