Franja

č s neskl., četrta črka latinične abecede in osemindvajseta cirilske ter glagolske azbuke; malo č, veliko Č; č. kratica za čitaj, č kratica za čas, ura

č m nepromj. ili promj. če čeja, četvrto slovo abecede: beseda se končuje na č; deležnik na -č

č | Č m c (ci) (palatalen kot v italijanskih Cina, celeste)

cakavìzam -zma m lingv. cakavizem, izgovarjanje glasu c namesto č ter z nam. ž in s nam. š: cinit, cudo, zena, suma nam. činit, čudo, žena, šuma v nekaterih istrskih in srednjedalm. čakavskih govorih

črv m (csl.) ime za črko č v glagolici in stari cirilici

īnfimus 3, gl. īnferus Č.

īnfumus 3 = īnfimus, gl. īnferus Č.

interior, gl. inter Č.

interius, gl. inter Č.

stréšica ž
1. krović: nadzidna strešica
2. akcenatski znak za otvoreno o i e; dijakritički znak kod slova č, ž, š

цоканье n

1. peket;

2. izgovarjanje glasu c namesto č

цокать² izgovarjati glas č za c

чоканье n

1. trkanje;

2. izgovarjanje glasu с kot č

эжектор m ejektor, izmeta č

artikulacija samostalnik
1. (o mislih, stališčih) ▸ artikulálás, artikulációProtestniki so imeli težave z artikulacijo tega, kaj zahtevajo. ▸ A tüntetőknek gondja volt a követeléseik artikulálásával.

2. jezikoslovje, glasba (tvorjenje glasov ali zvokov) ▸ artikuláció, artikulálásOtrok ima lahko še v prvem letu šolanja težave pri artikulaciji glasov s, z, c, š, ž, č, včasih r. ▸ Még az első osztályban is előfordulhat, hogy a gyermeknek nehézséget okoz az s, z, c, š, ž, č, néha az r hangok artikulálása.Energijo je vlagal v artikulacijo prav vsakega tona. ▸ Minden hang artikulációjába energiát fektetett.

3. pogosto v umetnosti (izražanje ali izkazovanje) ▸ artikulációŠe zlasti so problematični visoki igralci, ki imajo težave z gibalno artikulacijo. ▸ Különösen problémásak azok a magas játékosok, akiknek problémáik vannak a mozgásuk artikulációjával.Korunova odrska artikulacija je izrazito vizualna, likovna, prostorska. ▸ Korun színpadi artikulációja kifejezetten vizuális, képzőművészeti, térbeli.
Album je glasbena artikulacija najinih tedanjih čustvenih nastrojenosti. ▸ Az album az akkori érzelmi irányultságaink zenei artikulációja.
Vzhod ima več vere in manj samozaupanja, zahod išče vero, a ima problem z njeno artikulacijo. ▸ Keleten több a hit és kevesebb az önbizalom, a Nyugat keresi a hitet, de gondjai vannak azzal, hogy artikulálja ezt.

4. (izoblikovanje ali opredelitev) ▸ artikuláció, artikulálás
Artikulacija posamezne učne ure je torej prepuščena vam. ▸ Az egyes leckék artikulációja tehát csak Önökön múlik.
Artikulacija programa torej ni enostavna, ker mora vključevati obstoječe in morebitno novo. ▸ A program artikulálása tehát nem egyszerű, mivel a meglévő és a lehetséges új elemeket is magában kell foglalnia.

chocolat [šɔkɔla] masculin čokolada, pijača iz čokolade in mleka ali vode; adjectif čokoladne barve; familier prevaran, razočaran

chocolat à croquer, au lait, aux noisettes jedilna, mlečna, lešnikova čokolada
chocolat en poudre č. v prahu
gâteau masculin, glace féminin au chocolat čokoladni kolač, sladoled
tablette féminin de chocolat tablica čokolade
teint masculin chocolat čokoladna polt
(familier) être chocolat biti opeharjen (oropan) za nekaj, na kar smo računali

clipeō (st.lat. clupeō, napačno clypeō) -āre -āvī -ātum (clipeus, clupeus)

1. oščititi: chlamyde contra astu clupeat brachium Pac. ap. Non.; sicer le pt. pf. clipeātus (clupeātus) 3 oščiten, s ščitom, ščitonosen: acies Cu., agmina V., Sil.; enalag.: seges clipeata virorum O.; subst. clipeātī (clupeātī) -ōrum, m vojaki s ščiti, ščitonosci (ἀσπισταί), posebni voj. oddelki: frontem adversus clipeatos habebat L., in proris clipeatos locaverat Cu.; v sg. clypeātus -ī, m: Pl.

2. clipeāta imago doprsje (prim. clipeus 2. č): Macr.

comparātīcius¹ 3 (comparō I. 2. č) nakupu namenjen: Cod. Th.

comparātōr -ōris, m (comparō I. 2. č) nakupovalec, kupec: Paul., Cod. Th.

decir* reči, dejati; praviti, povedati; izjaviti; trditi; imenovati

decir Ia buena ventura vedeževati
decir entre (para) sí pri sebi (tiho) reči
decir misa brati mašo
el qué dirán strah pred govoricami
no decir una cosa por otra povedati resnico
por decirlo así, digámoslo tako rekoč; tako nekako
no sé que me diga ne vem, kaj naj k temu rečem
como quien no dice nada meni nič, tebi nič; brez nadaljnjega
¡no digo nada! (ironično) seveda, naravno!
decir (de) nones zanikati, (za)tajiti; odbiti
tener a. que decir imeti kaj očitati
decir a voces (a gritos) glasno zavpiti
decir bien dobro (primerno) govoriti; pristojati
dar que decir a la gente dati povod za govorice
decir por decir metati bob ob steno
por mejor decir bolje rečeno, točneje povedano
es decir, es a decir namreč
¿es decir que no vienes? torej ne prideš?
sé decir que toliko lahko rečem, da ...
ni que decir tiene que samo po sebi umevno je, da ...; naravno, da ...
¡y decir que es pobre! in če č!ovek pomisli, da je reven!
¡digo! tako vsaj jaz mislim; mislim da! neverjetno!
¡diga! halo! (telef. klic)
¡Vd. dirá! kot želite! seveda!
como si dijéramos tako rekoč; tako nekako
decirse imenovati se
dijérase tako rekoč
diciendo y haciendo rečeno storjeno
más de lo que puede decirse neizrekljivo veliko