Franja

atlas [ǽtləs] samostalnik
geografija, anatomija atlas
arhitektura nosilec (v obliki moške postave); vrsta tkanine, atlas

atlas¹ moški spol (-a …) geografija der Atlas (sveta Weltatlas, jezikovni Sprachatlas, literarni Literaturatlas, priročni Handatlas, šolski Schulatlas, zvezdni Sternatlas)

atlas² moški spol (-a …) blago: der Atlas (svileni Seidenatlas)

atlas³ moški spol (-a …) anatomija vretence: der Atlas

atlas [atlas] masculin

1. atlas, atlant, zbirka zemljevidov, zemljevid

2. prvi členek hrbtenice (na vratu)

Atlas gorovje Atlas v sev. Afriki
atlas géographique, historique, linguistique zemljepisni, zgodovinski, jezikovni zemljevid

àtlas m (Atlas) atlas: geografski, istorijski, dijalektološki atlas

àtlas m anat. atlas, prvo vratno vretence

àtlas m (ar. atlas) atlas, vrsta svilene tkanine

atlas moški spol atlas, atlant, zemljevidna knjiga

atlas de bolsillo žepni atlas
atlas portátil ročni atlas

atlas samostalnik
1. (knjiga zemljevidov) ▸ atlaszVeselje imam doma gledati v atlas in si predstavljati vse te dežele sveta. ▸ Szeretem otthon az atlaszt nézegetni, és elmélkedni világ országairól.
Knjigarne ne bodo preživele samo s kuharicami in atlasi! ▸ A könyvkereskedések nem fognak megélni csupán receptkönyvekből és atlaszokból.

2. (zbirka iz neke stroke) ▸ atlaszNapisan je v poljudnem jeziku in v obliki barvnega ilustriranega atlasa. ▸ Közérthető nyelven, színes, illusztrált atlasz formájában íródott.
3. (blago) ▸ atlasz
Okrog vratu je zategnila trak iz belega atlasa. ▸ Atlaszból készült szalagot kötött a nyakába.
Najbrž radi čutite dotik mehkega atlasa ali čiste svile, morda pa tudi žameta. ▸ Valószínűleg szereti a puha szatén vagy a tiszta selyem, esetleg a bársony tapintását.
Oblečena je bila v domačo haljo brez rokavov iz modrega atlasa. ▸ Kékszínű atlaszból készült ujjatlan háziköntöst viselt.

4. medicina (vretence) ▸ atlasz, fejgyámOtrokom, ki jim naravnam atlas, se potlej ne morejo razviti bolezni zaradi izpahnjenega vretenca. ▸ Azoknál a gyermekeknél, akiknél a helyére rakom az atlaszt, nem alakulhatnak ki a csigolya elmozdulásából eredő betegségek.
Ko je atlas na svojem mestu, možgani končno lahko delujejo nemoteno. ▸ Amikor az atlasz végre helyén van, az agy zavartalanul tud működni.

5. geometrija (o topološki ploskvi) ▸ atlasz
Po definiciji mnogoterosti ima X števen atlas. ▸ A sokaság meghatározása szerint X-nek megszámlálható atlasza van.
Prostor G je p-adična analitična mnogoterost, če na njem obstaja atlas. ▸ A G-tér p-adikus analitikus sokaság, ha létezik rajta atlasz.

6. tudi z veliko začetnico (avto) ▸ Atlas

7. (v arhitekturi) ▸ Atlasz

Atlas¹, der, (Atlasses, Atlasse/Atlanten) atlas

Atlas², der, (-, ohne Plural) Anatomie Wirbel: nosač

Atlas³, der, (Atlasses, Atlasse) Gewebe: atlas

Atlas moški spol (-a) gorovje: der Atlas

Atlas samostalnik
1. (gorovje) ▸ AtlaszV gorovju Atlas se je snežna meja spustila na 1500 metrov. ▸ Az Atlasz-hegységben a hóhatár 1500 méterre csökkent.
Vodo, ki priteče z zasneženega Atlasa, uporabljajo za namakanje. ▸ A havas Atlasz-hegységből lefolyó vizet öntözésre használják.

2. (mitološko bitje) ▸ Atlasz, Atlas
Starogrške legende pravijo, da so Plejade hčere Atlasa. ▸ Az ógörög legendák szerint a pleiaszok Atlasz lányai.

3. (Saturnova luna) ▸ Atlas
Atlas ima približno okroglo obliko in povprečni premer 30 km. ▸ Az Atlas gömbölyded, az átlagos átmérője pedig 30 km.
V Saturnovem sistemu je tak satelit Atlas, ki kroži v bližini zunanjega roba obroča A. ▸ Az Atlas a Szaturnusz holdja, amely az A gyűrű külső pereme közelében kering.

4. (vladar) ▸ Atlasz
Kralj Atlas je vladal v glavnem mestu Atlantidi. ▸ Atlasz király Atlantisz fővárosában uralkodott.

atlás -uri n atlas

Atlās, rok. tudi Atlāns, -antis, acc. v prozi večinoma -antem, pesn. včasih tudi -anta, voc. Atlā, m (Ἄτλας) Atlas, Atlant, Titan, sin Titana Japeta in Klimene (ali Azije), Menetijev, Prometejev in Epimetejev brat, ljubitelj zvezdoslovja; Plejona mu je rodila sedmero Plejad, Ajtra (Aethra Αἴϑρα) sedem (ali pet po Hyg.) Hijad, Hesperida pa Hesperidke; bil je tudi oče Nimfe Kalipso. Po Hom. je bog, ki drži nebeške stebre, nebo in zemljo narazen, po Hes. pa nosi nebo samo z glavo in utrujenimi rokami, baje za kazen, ker se je bil udeležil titanskega boja. Po poznejšem mitu mavretanski kralj, ki ga je Perzej spremenil z Meduzino glavo v kamen (ali goro), ker mu je bil odrekel gostoljubnost: Ci., O. Od tod Atlās Atlant, visoko Atlantsko gorovje v Mavretaniji, na katerem naj bi po mitu slonelo nebo: V., O., Hyg., Vitr.; apel. = dolgin: Iuv. (ironično o nekem pritlikavcu). — Od tod

I. adj.

1. Atlantēus 3 (Ἀτλάντειος)
a) Atlantov (= Titana Atlanta): Pleiades O.
b) atlantski (= ki se tiče Atlantskega gorovja), zahodnoafriški, libijski: finis H., gurges Stat., Oceanus Cl. Atlantsko morje, populi Amm. ob vznožju Atlanta.

2. Atlantiacus 3 = Atlantēus b): litus Sil., profundum Aus.

3. Atlanticus 3 (Ἀτλαντικός) = Atlantiacus: mare Ci., Mel., Plin. ali aequor H., Mel. ali Oceanus Mel., Plin. Atlantsko morje, Cambolectri Plin. mestna občina v Narbonski Galiji, accola, regna Sil., munera Mart. iz atlantskega (citrovega) lesa.

4. Atlantis -idis, f atlantska, zahodnoafriška, libijska: silva Lucan. citrov gozd, citrovje.

— II. subst.

1. Atlantēs -um, m (Ἄτλαντες) Atlanti,
a) iz zemlje rojeni velikani, tudi Gigantes: Naev. ap. Prisc.
b) ljudstvo v notranji Afriki: Mel., Plin. (z acc. Atlantas).

2. Atlantia -ae, f Atlantija, star. ime za Etiopijo: Plin.

3. Atlantion -iī, n atlas, prvo vratno vretence, ki nosi celotno breme glave in drugih vratnih vretenc (po Atlantu): Plin.

4. Atlantis -idis, f Atlantida, Atlantski otok, bajni otok v Atlantskem morju nasproti Atlantskega gorovja; po Platonu naj bi se ta otok pogreznil v morje: Plin.; v novejšem času ga imajo za Ameriko ali za del po potresu pogreznjene vzhodne Indije ali za potopljeni otok, katerega ostanki so morda Kapverdski otoki.

5. patronim
a) Atlantiadēs -ae, m (Ἀτλαντιάδης) Atlantid, Atlantov potomec: α) Mercurius, sin Atlantove hčere Plejade Maje: O., M. (z acc. Atlantiadem). β) Hermaphroditus, Merkurjev in Venerin sin: O.
b) Atlantias -adis, f (Ἀτλαντιάς) Atlantida, Atlantova hči: sorores Sil. Plejade.
c) Atlantis -idis in -idos, acc. -idem in -ida, f (Ἀτλαντίς) Atlantida, Atlantova hči; v sg. α) Electra, ena izmed Plejad: nymphe, Electra O. β) Calypso: Tib.; v pl. Atlantidēs -um, f Atlantide, Plejade in Hijade kot ozvezdje: V., Col., Hyg., Vitr.
č) Atlantius -iī, m Atlantij, Atlantov potomec: Hyg.

átlas anatomija atlas; (tkanina) satin, zastarelo atlas; mitologija Atlas; geografija atlas

átlas geografija, anatomija atlas moški spol ; (blago) satin moški spol

átlas¹ (-a) m atlante:
geografski, zgodovinski atlas atlante geografico, storico
dialektološki atlas atlante linguistico
anatomski atlas atlante anatomico