Franja

talína ž
1. kopno, besniježno, besnježno, besnežno zemljište
2. talina, taljevina, tekuća masa dobivena topljenjem, taljenjem: strjena talina

Teilungsmasse, die, Recht delitvena masa

Trockenmasse, die, suha snov, suha masa

Trockensubstanz, die, suha masa, suha snov

Umhüllungsmasse, die, Technik masa za oplaščenje

večérja -e ž cină, masă de seară
□ slovesna večerja dineu

večérjati -am nedov. a cina, a lua masa de seară

zgrínjati se (ljudje) afluir, concurrir (ali acudir) en masa

пластмасса plastična masa

arbōreo agg. drevesen, drevesast:
massa arborea drevesna masa
corna arboree razvejano rogovje

atom samostalnik
1. (najmanjši delec snovi) ▸ atomRazmerje med atomi vodika in kisika je tako kot pri molekuli vode. ▸ A hidrogén- és oxigénatomok aránya megegyezik a vízmolekuláéval.

2. (osnovni element česa) ▸ atom, alapvető elem
Zelo rad imam črke, ker so atomi komunikacije. ▸ Szeretem a betűket, mert ezek a kommunikáció atomjai.
Njegov dotik je zdrsel po njenem licu in vžgal vsak atom v njej. ▸ A férfi érintése végigsiklott a lány arcán, és minden ízét lángra lobbantotta.

3. (o majhni količini) ▸ atom
Na televiziji ne obstaja niti en sam atom iskrenosti. ▸ A televízióban egyetlen atomnyi őszinteség sincs.
Hripavo petje je oznanjalo zadnje atome sreče in veselja. ▸ A rekedt ének a boldogság és az öröm utolsó atomjait hirdette.

atomska teža stalna zveza
kemija (o kvocientu) ▸ atomtömeg, atomsúly
Sopomenke: atomska masa

atómski (-a -o) adj.

1. fiz., kem. atomico:
atomska masa massa atomica
atomska teža peso atomico

2. atomico, nucleare:
atomska energija energia atomica
atomska bomba bomba atomica, atomica
atomska številka numero atomico
atomsko orožje armi atomiche
atomska doba era atomica
atomska sila potenza nucleare

3. pren. atomico, eccezionale:
atomska lepotica bellezza atomica

Baebius 3 Bebij(ev), ime (nomen) rim. plebejskega rodu. Poseb.

1. L. Baebius Dives Lucij Bebij Bogati, pretor l. 189: L.

2. Cn. Baebius Tamphilus Gnej Bebij Tamfil, tr. pl. l. 204, pretor l.199, konz. l.186, in njegov brat M. Baebius Tamphilus Mark Bebij Tamfil, pretor l. 192, konz. l. 181: L., Val. Max.

3. C. Baebius Sulca Gaj Bebij Sulka, tr. pl. l. 111, podkupil ga je Jugurta: S.

4. Baebius Massa Bebij Masa, sloviti ovaduh v Domicijanovem času: T., Plin. iun. Kot adj.: lex Baebia (de praetoribus creandis) L. (= Marka Bebija) zakon.

bankrupt¹ [bǽŋkrʌpt]

1. samostalnik
bankrotnik

2. pridevnik
nezmožen plačila, zbankrotiran; obubožan

to go bankrupt priti pod stečaj, popolnoma obubožati
to declare bankrupt razglasiti stečaj
bankrupt's estate stečajna masa
bankrupt in health hudo bolan

celinski led stalna zveza
geografija (masa ledu) ▸ kontinentális jég
Sopomenke: celinski ledenik

cepljiv pridevnik
1. fizika (o lastnosti elementa) ▸ hasadóKritična masa je najmanjša količina cepljivega materiala, ki je potrebna za stabilno verižno jedrsko reakcijo. ▸ A kritikus tömeg a stabil nukleáris láncreakcióhoz szükséges minimális hasadóanyag-mennyiség.
Jedrski obrati in cepljive snovi so podvrženi natančnemu mednarodnemu nadzoru. ▸ A nukleáris létesítményeket és a hasadóanyagokat szigorú nemzetközi ellenőrzésnek vetik alá.
Jedra nekaterih kemijskih elementov oziroma njihovih izotopov so cepljiva. ▸ Egyes kémiai elemek vagy izotópjaik atommagja hasadó.

2. (o lesu) ▸ hasadó, hasítható
Smreka ima rumenkasto bel, lahek, lepo cepljiv in prožen les. ▸ A lucfenyőnek sárgásfehér, világos, szépen hasadó és rugalmas a faanyaga.
Glogovina je rdečkast ali rumeno rdečkast, težak, trd in težko cepljiv les. ▸ A galagonya vöröses vagy sárgásvörös, nehéz, kemény és nehezen hasadó fa.

coger [g/j] prijeti, zgrabiti, vzeti; trgati, na-, o-birati; zaje(ma)ti; najti; občutiti; presenetiti, zalotiti, zasačiti; prostor imeti

coger un agua (mor) zamašiti razpoko
coger agua en cesto vodo v Savo nositi, brezplodno delo opravljati
coger de los cabellos a uno koga za lase zgrabiti
coger una chispa (ali mona, papalina, pítima, turca, curda) opiti se
coger corriendo a uno koga dohiteti
coger la delantera dobiti prednost
coger a uno desprevenido koga presenetiti
coger al enemigo entre dos fuegos sovražnika v navzkrižni ogenj vzeti
coger una enfermedad zboleti
coger frío prehladiti se
coger en mentira na laži ujeti, na laž postaviti
coger de nuevo, coger de golpe, coger de sorpresa presenetiti
coger la puerta (calle) pobrati se, stran iti
coger un resfriado prehladiti se, nahod dobiti
coger el sentido razumeti smisel (pomen), spoznati
coger el sueño zaspati
coger tierra pristati, izkrcati se
coger la vez a uno prehiteti koga
coger a uno en mal latín koga pri napaki (pomoti) ujeti
coger a uno con las manos en la masa koga na dejanju zasačiti
coger a uno la palabra koga za besedo prijeti
está que coge moscas ves iz sebe je
esto no me coge to se ne nanaša name
aquí te cojo y aquí te mato rečeno storjeno
esto no coge aquí za to tu ni dovolj prostora
cogerse spustiti se (en v), zaplesti se; iti na limanice
cogerse a alg. priviti se h komu, objeti koga

coral koralen

composición coral koralna kompozicija
entidad (ali sociedad, masa) coral pevsko društvo

dejánje acción f ; hecho m ; acto m (tudi gledališke igre)

z besedo in dejanjem de palabra y de hecho
človek dejanj hombre m de acción
junaško dejanje acción heroica
vmesno dejanje (gledališko) entreacto m
kaznivo dejanje acto criminal, delito m, hecho m delictivo
sramotno dejanje acción infame, infamia f, vileza f
preiti k dejanjem pasar a los hechos, poner manos a la obra
spremeniti v dejanje realizar
zasačiti, zalotiti pri dejanju coger en flagrante (ali en el acto), fam sorprender con las manos en la masa
inkriminirano dejanje hecho incriminado