Franja

vléči tirer, traîner , (ladjo) remorquer , (čoln) haler, touer

vleči s seboj entraîner
vleči za seboj tirer (ali traîner) après soi, (nogo) traîner (la jambe)
vleči se za koga s'employer (ali s'entremettre) pour quelqu'un, intervenir (ali intercéder) pour (ali en faveur de) quelqu'un, prendre le parti de quelqu'un, prendre fait et cause pour quelqu'un
vleči se za kaj se disputer quelque chose, s'arracher quelque chose
vleči k sebi tirer à soi, attirer
vleči poglede nase attirer les regards (ali l'attention) sur soi
vleči na uho, ušesa prêter l'oreille à, écouter attentivement
vleči koga za uho tirer quelqu'un par l'oreille, tirer l'oreille à quelqu'un; (peč, pipa, cigara) tirer; (gledališko delo) attirer le public, avoir de l'attrait pour, avoir du succès, plaire
tukaj vleče (prepih) il y a un courant d'air ici
obleka se po tleh vleče la robe traîne par terre
proces se vleče že tri leta le procès (se) traîne (ali languit) déjà depuis trois ans
vleči se se traîner, s'étendre, se prolonger, traîner en longueur

vléči (vléčem)

A) imperf. ➞ vlačiti

1. tirare:
vleči vrv zvonca tirare il cordoncino del campanello
vleči črto tirare una linea

2. trascinare, strascicare:
težje zavoje je vlekel i fagotti più pesanti li trascinava

3. (spravljati kaj iz česa) prendere, estrarre:
vleči stvari iz torbe prendere gli oggetti dalla borsa

4. mettersi, vestirsi:
vleči si kapuco na glavo mettersi il cappuccio in testa

5. gastr. stendere (la pasta)

6. pren. (s težavo nositi; nositi) trascinare, portarsi dietro:
kaj vse vleče na počitnice! le cose che si porta dietro nelle vacanze!

7. tirare, fumare:
vleči cigareto, pipo fumare la sigaretta, la pipa
vleči sapo vase inspirare l'aria

8. (sesati, piti) succhiare, bere:
vleči dudo succhiare il ciucciotto

9. (pihati) soffiare:
hladno vleče soffia un vento freddo

10. (odvajati dim) tirare:
dimnik dobro vleče il camino tira bene

11. pren. dilungare:
vleči s poročilom dilungare la relazione

12. attirare, attrarre:
morje ga je od nekdaj vleklo fin da giovanissimo si sentiva attratto dal mare

13. (varati) ingannare; pog. fregare:
zdaj me boš še ti vlekel adesso mi freghi pure tu

14. pog. (dobivati, prejemati) prendere:
za to delo vleče dobro plačo per questo lavoro prende una buona paga

15. vleči na tendere a:
vleči na sivo tendere al grigio

16. (težko živeti) tirare la carretta, campare

17. metal. trafilare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. z njegovim prihodom je začel vleči drug veter col suo arrivo cominciò a tirare un altro vento
pren. vleči iz koga vsako besedo tirare ogni parola dalla bocca di qcn.
pren. spet vleči na dan stare štorije rispolverare vecchi scandali
pren. dreto vleči russare, ronfare
pren. vleči harmoniko suonare la fisarmonica
pren. vleči koga po zobeh sparlare di qcn., malignare sul conto di qcn.
pren. vleči koga za nos ingannare qcn., fregare qcn.
pog. učenci vlečejo listke z vprašanji gli scolari tirano a sorte i foglietti con le domande
komaj vleči noge za seboj camminare, arrancare a fatica
vleči usta skupaj allappare la bocca (di frutto non maturo)
pren. vleči vodo na svoj mlin tirare l'acqua al proprio mulino
pren. vleči na uho origliare
pren. eni vlečejo za tri, drugi postopajo gli uni tirano la carretta, gli altri battono la fiacca
vleči po tržaško parlare triestino
žarg. motor vleče il motore tira
obrt. šiv vleče la cucitura increspa il tessuto
tukaj vleče qui c'è giro d'aria
PREGOVORI:
besede mičejo, zgledi vlečejo le parole muovono, gli esempi trascinano

B) vléči se (vléčem se) imperf. refl.

1. strascicare:
obleka se vleče po tleh il vestito strascica per terra

2. (s težavo hoditi) trascinarsi, arrancare:
konj se je klecaje vlekel navkreber il cavallo arrancava vacillante per la salita

3. prolungarsi, trascinarsi:
spor se vleče že lep čas la controversia si trascina da tempo

4. stendersi:
vas se vleče ob vznožju gore il villaggio si stende ai piedi della montagna

5. impegnarsi, battersi per:
vleči se za denar, kot da gre za življenje battersi per i soldi, come ne andasse la vita
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ta misel se kot rdeča nit vleče skozi vso pripoved il pensiero attraversa come filo rosso tutto il racconto

vmés adv. frammezzo, in mezzo:
zraven hiše stojita hlev in skedenj, vmes je vodnjak accanto alla casa si trovano stalla e fienile e, frammezzo, il pozzo
pog. biti vmes andarne di mezzo; trattarsi; passare
pojasnil sem jim, kaj je vmes gli spiegai di cosa si trattava, qual era il punto
prosim za čimprejšnji odgovor, ker je vmes stava si prega di rispondere sollecitamente poiché ne va di mezzo una scommessa
od takrat je bilo že precej zim vmes da allora sono passati parecchi anni
pog. tu ima hudič svoje kremplje vmes qui c'ha messo lo zampino il diavolo
imeti povsod prste vmes impicciarsi dappertutto, ficcare dappertutto il naso
poseči vmes intervenire
zmeraj pride kaj vmes accade sempre qcs. d'imprevisto

vnuk samostalnik
(potomec) ▸ unokaVčasih se zdi, da je vnuk odrasel kar čez noč. ▸ Néha úgy tűnik, mintha az unokám egycsapásra felnőtt volna.
Imate že kakšnega vnuka? ▸ Van már unokája?

vocō -āre -āvī -ātum (vōx)

1. brez obj. (po)klicati: nec sese dedit in conspectum, quamquam vocabam Enn., quis vocat? Plin., vin vocem huc ad te? Voca! Pl.; pren.: quo fata vocas? V. kam kličeš usodo = kaj zahtevaš od usode?, quo dura vocat Fortuna, sequamur V., qua vocat ira O., quo subita vocasset res L., quocumque vocasset defectionis spes L.; trans.
a) (z notranjim obj.) klicati: nomen viri O., Paeana voco O. kličem „Pajan“, Phaëthonta vocant O. kličejo „Faetont“; (z zunanjim obj.) (po)klicati, pozvati (pozivati), priklicati (priklicevati): suos clamore V., summā Thesea voce voco, caeruleum Tritona vocat O., nomine (po imenu) quemque vocans V., spero (sc. te) … nomine Dido saepe vocaturum V. da boš … klical Didono po imenu, da boš klical … Didonino ime, vocare comites O., pueris vocatis H., vocare concilium V., O., contionem (nam. milites ad contionem) T., senatum L. ali patres V. sklicati (sklicevati); pesn.: vocare auxilium (na pomoč) V., pugnas (na boj, v boj) V.; na vprašanje od kod?: milites ab operibus C. odpoklicati, magnam iumentorum atque hominum multitudinem ex omni provincia C.; na vprašanje kam? ali čemu?: Dumnorigem ad se vocat C., vocare milites ad arma Ci., C., N., ad concilium milites L. ali ad contionem milites L., Iust. sklicati, consul ad consilium vocavit L. je sklical vojni svèt, je sklical bojni posvet, vocare in senatum L., in templa V., in arma V., aliquem auxilio (na pomoč) T.; pren.: si te fata vocant V., nos alias hinc ad lacrimas eadem horrida belli fata vocant V. = grozna vojna usoda nas kliče od tod, da pokopljemo druge, ki so prav tako padli v boju, cornix plenā pluviam vocat improba voce V. kliče dež = naznanja dež, votis vocare imbrem V. izprositi dež, vocare zephyros V., aurae vela vocant V. sape (vetrovi) čakajo na jadra = so ugodne (primerne) za jadranje; od tod: ventis vocatis ibitis Italiam V. ko boste dobili (imeli) ugoden veter, agmine remorum ventisque vocatis V. z vsemi vesli in jadri.
b) klicati = (po)imenovati, nazvati (nazivati), nasloviti (naslavljati): quae si tu alio nomine vis vocare Ci. fr. ap. Aug., oppidum … Britanni vocant, cum silvas impeditas vallo atque fossa munierunt C., extemplo cum classe profectus Leucadem ad Heraeum quod vocant naves adplicuit L. kakor ji pravijo, vocare nomina maiorum T., infantem nomine matris vocavit V., patrioque vocat de nomine mensem O.; z dvojnim acc.: Enn. ap. Varr. idr., aedificia … , quae mapalia illi vocant S., alii alios timidos vocant S., quem Romani deinde vocaverunt Inuum L., (sc. amorem) coniugium vocat V., me miserum vocares H., lapis, quem Magneta vocant patrio de nomine Graeci Lucr., Bruttiosque se ex nomine mulieris vocaverunt Iust.; v pass. imenovati se, ime biti komu: qui vocare? Ter. kako te kličejo?, kako ti je ime?, ego vocor Lyconides Pl., iam lepidus vocor Ter., fundus, qui Sabinus vocatur Ci., in porticu, quae Poecile vocatur N., patiens vocari Caesaris ultor H., sive tu Lucina probas vocari H., neu Troas fieri iubeas Teucrosque vocari V. ne daj, da bi … = ne sili jih, da bi se imenovali Tevkri.
c) ogovoriti (ogovarjati), nagovoriti (nagovarjati): sermone communi vocabat Petr.

2. occ.
a) (na pomoč) (po)klicati, pozvati (pozivati) koga (poseb. bogove), ponižno, pohlevno (po)prositi, naprositi (naprošati) koga, klicati k bogovom, bogove: vocibus (glasno) vocare Iust., levare … pauperem … vocatus atque non vocatus audit H., me voce (glasno) vocantem V., vocare deos H., deos hominesque, Lucinam O., patriosque vocavi voce deos V., voce vocans Hecaten V., magnā manes ter voce vocavi V. (poslovilni klic umrlemu), vocare cetera sidera T., auxilio vocare deos V., divos in vota V. ob zaobljubah klicati k bogovom, obljubiti (zaobljubiti se) na bogove oz. pri bogovih (po drugih: klicati bogove, naj zaužijejo zaobljubljene žrtve), fratrem … in vota vocavit V. je z (za)obljubami poklical svojega (mrtvega) brata (na pomoč), votis vocari V. z obljubami se dati pregovoriti k uslišanju prošnje (prošenj), opemque dei non cassa in vota vocavit V. prosil je božjo pomoč, da bi (za)obljube ne bile zaman (brezuspešne), vobis (sc. diis) in verba vocatis O. poklicavši vas za pričo govorjenim besedam.
b) (pred kako oblast, poseb. pred sodišče) (po)klicati, pozvati (pozivati): tribuni consulem in rostra vocari iusserunt Varr. ap. Gell., vocat te dictator L., vocare aliquem in ius, in iudicium Ci. ali ad iudicium Q., aliquem ex iure manum consertum vocare (gl. II. cōnserō).
c) (na gostijo, v goste (gosti), na obed) (po)vabiti, (po)klicati, pozvati (pozivati): si quis esum me vocat Pl., esum vocatus Ph., vocare aliquem ad cenam Ter., Ci. ep., ad prandium vulgo vocati Ci., vocare aliquem ad pocula O., deos ruris ad sacra O., domum suam istum non fere quisquam vocabat Ci.; samo vocare (aliquem): convivam Pl., me vocato Pl., spatium vocandi dabitur plurimum Ter. vabiti v svate, eos vocabat, quorum mores a suis non abhorrerent N., (sc. Agrippinam) vocare desiit Suet., bene vocas Pl. (tako pravi tisti, ki odkloni povabilo na obed =) hvala, ne morem sprejeti = sem že povabljen (prim.: locata est res in opera locata est Pl.).

3. metaf.
a) (prijazno) (po)klicati, pozvati (pozivati), (po)vabiti: quod me ad vitam vocas Ci. ep., quam in spem me vocas? Ci. ep. kako upanje mi daješ (vzbujaš)?, vocare servos ad libertatem L., nox fessos ad quietem vocabat L., vocat auster in altum V. vabi k odplutju (izplutju), cursus in altum vela vocat V., quo cuiusque cibus vocat atque invitat euntis Lucr., feriae, quae me ad studium vocent Ph.; pesn. z inf.: sedare sitim fluvio vocabant Lucr.; occ. (sovražno ali h kaki sovražni dejavnosti) pozvati (pozivati), (raz)dražiti, razvne(ma)ti, izzvati (izzivati), spodbuditi (spodbujati): cum hinc Aetoli, haud dubii hostes, vocarent ad bellum L., cum ipso anni tempore ad gerendum bellum vocaretur C., cantu vocat in certamina divos V., vocare populum Romanum armis T., vocare hostem V., T., voca ventos V. = skušaj jih prehiteti, illum aspice contra, qui vocat V. ki poziva na dvoboj (k dvoboju), vocare ad pugnam T., ad deditionem L.; pren.: adrogantiā vocare offensas T. prizadevati žalitve, razžaliti ali nakopa(va)ti si mržnjo.
b) (koga ali kaj kam, v kak položaj ali kako duševno stanje) spraviti (spravljati), postaviti (postavljati), potegniti (potegovati, potezati), (po)vleči, pripraviti (pripravljati) do česa: sanguine in corpora summa vocato O. ko je kri stopila (pridrla) na površje telesa, me ad Democritum vocas Ci. kažeš mi Demokrita, napotuješ me na Demokrita, vocare cuncta ad senatum T. dodeliti (dodeljevati) senatu, vocare aliquem ali aliquid ad calculos (gl. calculus) Val. Max., aliquid ad computationem Plin. iun. kaj (z)računati, preračunati (preračunavati), aliquem ad rationem reddendam Q. koga poklicati (vzeti) na odgovor, verba sub iudicium O. vzeti v natančen (podroben) pretres, ad poenam vocare natos V. ali caput imperii T. v strah vzeti, kaznovati, pokoriti, aliquid in periculum ac discrimen vocare Ci. spraviti (spravljati) v … , rem publicam ad exitium ali templa ad exitium et vastitatem Ci. spraviti (spravljati) v propad (in opustošenje), pogubiti (pogubljati) (in (o)pustošiti), ne te in eundem luctum vocem Ci. ep., vocare aliquem in odium, in invidiam (apud aliquem) Ci. omrziti koga (komu), narediti koga osovraženega (pri kom), vzbuditi (pri kom) sovraštvo do koga, in suspicionem Ci. osumiti, sumničiti, komu se vzbuditi sum glede koga, in crimen Ci., N. ali in culpam Q. (ob)dolžiti, (o)kriviti, carmina in novum crimen O. znova kriviti, aliquid in dubium Ci. (po)dvomiti o čem, aliquid in disceptationem ac controversiam Ci. kako stvar narediti sporno in diskutirati o njej (pregovarjati se glede nje), vocant animum in contraria curae V. skrbi vlečejo duha sem in tja, navzkrižne skrbi mučijo srce, ad integritatem maiorum spe suā hominem vocabant Ci. upali so (nadejali so se), da bo prav tako pošten kot njegovi predniki, socios in regna vocare V. pozvati kot tovariše (družnike, sodruge) v kraljestvo, hunc illum fatis … portendi generum paribusque in regna vocari auspiciis V. da ga (usoda) kliče k vladarstvu, in commune honores vocare L. narediti za skupne, vocare aliquem in partem Ci. narediti (delati) koga deležnega, (u)deležiti koga, poskrbeti, da je kdo deležen česa; z gen. (česa): in partem praedae vocare deos L. ali Iovem vocare in partem praedamque (ἑ`ν διὰ δυοῖν = in partem praedae) V., se in partem curarum ab illo vocatum T., in partem hereditatis mulieres vocatae sunt Ci. del dediščine je kot delež pripadel ženskam, del dediščine so kot delež dobile ženske; tako tudi: vocandos … in portionem muneris Ionios Iust.

vodilni motiv stalna zveza
1. književnost (osrednja tema) ▸ vezérmotívum
Beg pred strašno resničnostjo vase, v pretekle, davne čase, je očitno vodilni motiv, ki se pojavlja v vseh novejših srbskih romanih. ▸ A szörnyű valóság elől az önmagába, a múltba, a régi időkbe való menekülés nyilvánvalóan vezérmotívum, amely az összes újabb szerb regényben megjelenik.
Erotična igra med spoloma ostaja slikarkin vodilni motiv. ▸ A nemek közti erotikus játék visszatérő vezérmotívum a festőművésznő alkotásaiban.

2. glasba (v skladbi) ▸ vezérmotívum
Glasbo opere povezuje nekaj vodilnih motivov. ▸ Az operazenét néhány vezérmotívum fűzi össze.

3. (vodilo) ▸ vezérelv
Pri nekaterih pa reševanje drugih preraste v vodilni motiv v življenju. ▸ Van, akiknél mások megmentése életük vezérelvévé válik.
Že ob svoji prisegi je poudaril, kaj bo vodilni motiv njegovega vladanja: dostojnost in ponižnost, vljudnost in dostojanstvo. ▸ Már eskütételénél kiemelte, mi lesz uralmának vezérelve: tisztességtudás és alázat, udvariasság és méltóság.

Vodnar samostalnik
1. astronomija (ozvezdje) ▸ VízöntőUran je v ozvezdju Vodnarja viden zvečer; sprva zahaja okoli pol devetih, konec meseca pa že kmalu po sedmi uri. ▸ Az Uránusz este látható a Vízöntő csillagképében; eleinte fél kilenc körül megy le, a hónap vége felé pedig már nem sokkal hét óra után.
Ozvezdje Vodnar - Aquarius je zvečer pri nas vidno od septembra do decembra. ▸ A Vízöntő–Aquarius csillagkép nálunk szeptembertől decemberig látható esténként.

2. v astrologiji (o horoskopu) ▸ VízöntőLjudje s Soncem v Vodnarju so ponavadi nesebični in strpni do tujih idej, stališč in predlogov. ▸ Azok az emberek, akiknél a Nap a Vízöntőben van, általában önzetlenek és toleránsak mások ötletei, álláspontjai és javaslatai iránt.
Planeti v znamenju Vodnarja odpirajo nove vire čustvenega in ustvarjalnega navdiha. ▸ A Vízöntő jegyében lévő bolygók az érzelmi és kreatív ihlet új forrásait nyitják meg.

voi

A) pron.

1. vi:
beati voi! blagor vam!
poveri voi! gorje vam!

2. (s predlogom a)
a voi! izvolite! prosim! vrsta je na vas!
eccomi a voi sem že tu (vam na voljo)
torniamo a voi vrnimo se k vaši zadevi

3. (z raznimi predlogi)
da voi pri vas, na vašem domu
fate da voi storite sami
abbiamo parlato di voi govorili smo o vas

4. (kot subjekt v brezosebnih izrazih)
quando voi pensate a tanta gente bisognosa če pomislimo na vse te ljudi, ki živijo v pomanjkanju

B) m
dare del voi vikati

voici [vwasi] préposition tu je (sta, so)

me voici! tu sem!
vous voici déjà? ste že tu?
voici comment il faut faire tako(le) je treba napraviti
voici venir l'été poletje prihaja
il a quitté la France voici bientôt 10 ans deset let bo že skoro, kar je zapustil Francijo
monsieur que voici tale gospod

void¹ [vɔ́id] pridevnik (voidly prislov)
prazen, izpraznjen; nezaseden, vakanten, prost (mesto, služba)
poetično jalov, neuspešen, ničev, brezkoristen, neučinkovit; neveljaven

a book void of interest nezanimiva knjiga
a void space prazen prostor
void of ki nima, (ki je) brez (česa)
she is void of affectation ona ni afektirana, je naravna
void of common sense brez zdrave pameti
she was wholly void of fear prav nič se ni bala
null and void pravno neveljaven, brez zakonske veljave; ničev
to fall void izprazniti se
the office has been void for a year službeno mesto je nezasedeno že eno leto

voilà [vwala] préposition tam je (sta, so)

me voilà tu sem
voilà 3 ans qu'il est mort tri leta je že, kar je umrl
le voilà qui vient pravkar prihaja
voilà une idée! kakšna ideja!
voilà pourquoi zato, zategadelj
voilà tout to je vse
nous y voilà! sedaj pa imamo!
vous y voilà! uspeli ste!
voilà bien parler to se pravi dobro govoriti!
voilà ce que c'est que de ... tako se zgodi, če ...
vous voilà arrivés prišli ste torej, tu ste torej
je me suis sauvé par la fenêtre, et voilà zbežal sem (rešil sem se) skozi okno, in to je vse (nič drugega ni bilo)

voir* [vwar] verbe transitif videti; imeti razgled (sur na), paziti (à na), skrbeti (à za); brigati se (à za); zagledati, opaziti; ugotoviti; obiskati, sprejeti (obisk)

se voir videti se, sestajati se, obiskovati se
voir à l'œil nu videti z golim očesom
voir de ses propres yeux videti na lastne oči
peut-on voir M. X.? bi lahko govoril z g. X.?
aller, venir voir quelqu'un iti, priti koga obiskat
j'ai été le voir obiskal sem ga; bil sem pri njem
voir le médecin iti k zdravniku
voir beaucoup de monde obiskovati mnogo ljudi, delati mnogo obiskov
faire voir pokazati
se faire voir pokazati se
se faire bien voir priljubiti se
en faire voir à quelqu'un (de toutes les couleurs) grdó jo komu zagosti, komu hude skrbi povzročati, slabo ravnati s kom, mučiti koga
laisser voir dati videti; ne prikrivati
je ne peux pas le voir (en peinture) (familier) (še naslikanega) ne morem videti, ne trpim ga, zoprn mi je
j'y vois clair že vem, pri čem sem (kako je s stvarjo)
vous n'avez rien à y voir to vas nič ne briga
n'y voir que du feu niti besede ne razumeti
n'y voir goutte nič ne videti
c'est à voir to je treba premisliti
voir tout en beau videti vse rožnato
je ne le vois pas du tout en médecin ne morem si ga predstavljati kot zdravnika
voir le jour zagledati luč sveta
ne pas voir plus loin que le bout de son nez (figuré) ne videti ped pred nosom
voir la mort de près zreti smrti v obraz
voir en rose skozi rožnata očala gledati
voir les choses en noir biti pesimist
ne rien voir que par le trou d'une bouteille (figuré) biti zelo zabit, butast
voir venir (figuré) (samo) čakati; premisliti si kaj; spregledati (quelqu'un koga)
je vous vois venir že vidim, kaj nameravate
voyons! no, no! torej! nehaj že s tem! nobenih neumnosti!
voyons les venir počakajmo, kaj (še) bo
j'en ai vu bien d'autres sem še kaj drugega doživel
on aura tout vu to je že višek! še to!
c'est tout vu to je enkrat za vselej opravljeno
cela n'a rien à y voir (à voir avec cette affaire) to s tem nima nobenega opravka
cela se voit tous les jours to ni nič posebnega (novega)
cela ne s'est jamais vu kaj takega pa še ne
voir de loin (figuré) predvidevati
ne point se voir slabo se razumeti (med seboj)
verra qui vivra bomo videli

voiture [vwatür] féminin voz, vozilo; (osebni) avto; vagon

voiture à bras ročni voziček
voiture d'enfant otroški voziček
voiture d'infirme bolniški voz
partir en voiture odpeljati se z avtom
en voiture! potniki, vstopite!
lettre féminin de voiture tovorni list
voiture-ambulance rešilni voz
voiture-couchettes vagon z ležišči
voiture directe direktni vagon
voiture-lits spalni vagon
voiture-péniche motorni čoln
voiture d'occasion že rabljen avto
voiture-pompiers gasilski voz
voiture-restaurant jedilni vagon
voiture de course dirkalni avto
conduire, arrêter, garer sa voiture šofirati, ustaviti, parkirati svoj avto

voler¹ [vɔle] verbe intransitif (od)leteti; hiteti

voler bas nizko leteti
voler en éclats iti na drobce, razdrobiti se
voler de ses propres ailes (figuré) biti neodvisen
faire voler la poussière prah dvigniti
le temps vole čas beži
voler au secours de la victoire priti komu na pomoč šele, ko zanesljivo vemo, da je že zmagal

volere^*

A) v. tr. (pres. vōglio)

1. hoteti; želeti:
a volere che zato, da
neanche a volere sploh ne moreš, ni mogoče
non puoi sbagliare neanche a volere sploh ne moreš zgrešiti
senza volere, non volendo nehote
qui ti voglio! tukaj pokaži, kaj znaš!
vuoi sapere una cosa? pog. si slišal?
vuoi vedere che è stata lei gotovo je bila ona
volere o no, volere o volare pog. zlepa ali zgrda

2. hoteti, zahtevati

3. absol. hoteti:
capacità di intendere e di volere pravo prištevnost

4. hoteti, določati, velevati, zahtevati, ukazati:
il destino ha voluto così usoda je tako hotela
la legge vuole così tako veleva zakon

5. (močno) želeti:
come vuoi, come volete kakor želiš, kakor želite
volere una persona želeti nekoga videti, s kom govoriti
volere piuttosto raje imeti

6. določiti, določati; odločiti, odločati:
volle che il suo patrimonio fosse devoluto in opere di beneficenza določil je, naj gre njegovo imetje v dobrodelne namene

7. dovoliti, dovoljevati; privoliti; izvoliti:
vuole accomodarsi? izvolite, prosim!
Dio voglia, Dio volesse, volesse il cielo Bog daj, da

8. hoteti, zahtevati (ceno, plačilo):
quanto vuole per... ? koliko hočete za... ? koliko stane?

9. meniti, praviti, trditi, zatrjevati:
ognuno la vuole a suo modo kolikor ljudi, toliko misli
come vuole un'antica leggenda kakor pravi starinska pripovedka
PREGOVORI: chi la vuole cruda e chi la vuol cotta preg. kolikor ljudi, toliko čudi

10. dopustiti, dopuščati

11. zahtevati, potrebovati:
un malato che vuole molte cure bolnik, ki zahteva veliko nege
anche l'occhio vuole la sua parte pren. tudi zunanji videz je važen
volerci, volercene biti potreben:
ci vuole un bel coraggio a dire certe cose kar lep pogum je potreben, da se človek česa takega znebi

12. jezik (reggere) vezati se s:
questa preposizione vuole il genitivo ta predlog se veže z rodilnikom

13.
voler bene, voler male a qcn. imeti rad, sovražiti koga
volere un gran bene, un ben dell'anima a qcn. koga imeti zelo rad, zelo ljubiti
volerne a qcn. biti na koga hud

14.
voler dire hoteti, nameravati reči; pomeniti:
voglio dire, volevo dire hočem, hotel sem reči (ko želimo spremeniti izjavo, biti natančnejši)
volevo ben dire! saj sem pravil! saj sem vedel!
cosa vuol dire in italiano lo sloveno 'hvala'? kaj po italijansko pomeni slovenska beseda 'hvala'?
non vuol dire ni važno, nič zato, nič ne de:
non mi dai una mano? non vuol dire, mi arrangerò da solo nočeš mi pomagati? nič ne de, si bom že sam pomagal
PREGOVORI: chi troppo vuole nulla stringe preg. kdor preveč zajame, nič ne objame

B) ➞ volersi v. rifl. (pres. ci vogliamo)
volersi bene radi se imeti, ljubiti se

C) m volja:
a mio, tuo, suo volere kakor je meni, tebi, njemu (njej) po volji
di mio, di tuo volere po moji, tvoji prosti volji
sia fatto il volere di Dio naj se zgodi božja volja

vonj samostalnik
1. (zaznavna lastnost) ▸ illat [prijeten vonj] ▸ szag [neprijeten vonj]V prikolici je bilo čutiti močan vonj po cigaretah. ▸ Az utánfutóban erős cigarettaszag érződött.Po zraku se je širil omamen vonj po pečeni hrani, da so se ji pocedile sline. ▸ A levegőben sült ételek ínycsiklandó illata terjengett, amitől kicsordult a nyála.Zaradi nahoda ni zaznaval niti vonja vrtnic. ▸ A nátha miatt még a rózsák illatát sem érezte.
2. (dišava) ▸ illatNadela si je nov vonj, parfum, ki ji ga je pravkar podaril Alain Le Notre. ▸ Új illatot fújt magára, egy parfümöt, melyet Alain Le Notre adott neki az imént.V septembru prihaja na police nov moški vonj priznane blagovne znamke Kenzo. ▸ Szeptemberben kerül a boltok polcaira a híres Kenzo márka új férfi illata.Orientalski vonj z notami cimeta, popra, divje češnje in medu poudarja čutnost in kliče po provokaciji. ▸ A fahéj, a bors, a vadcseresznye és a méz jegyeit hordozó keleties illat hangsúlyozza az érzékiséget és provokációra ösztönöz.

3. (voh) ▸ szaglásTudi poškodbe zgornjih delov nosu, lobanjske baze v sprednjem delu, lahko privedejo do trajne izgube vonja. ▸ Az orr felső részének és a koponyaalap elülső részének sérülései szintén maradandó szaglásvesztéshez vezethetnek.Pes ima v nasprotju s svojim gospodarjem zelo dobro razvita vonj in sluh. ▸ Gazdájával ellentétben nagyon kifinomult a kutya szaglása és hallása.
4. (o občutku) ▸ illat, szagPonedeljkov spektakel Metallice s spremljevalnimi skupinami na bežigrajskem stadionu je dal vonj po živem mestu. ▸ Hétfőn a Bežigrad Stadionban a látványos, előzenekarokkal felvezetett Metallica-koncert élettel teli város hangulatát árasztotta.Večsobno meščansko stanovanje opremimo tako, da bo imelo vonj po preteklosti. ▸ A többszobás polgári lakást úgy rendezzük be, hogy a múlt illatát árassza.V zraku čutim vonj po avanturi, nepredvidljivosti, po nečem, kar se bo zgodilo v hipu. ▸ Kalandot érzek a levegőben, kiszámíthatatlanságot, valami pillanatok alatt bekövetkező dolog fuvallatát.
V zraku je bilo čutiti vonj po nasilju. ▸ Az erőszak szaga terjengett a levegőben.Amerika ima vonj po svobodi, je dežela možnosti, ki Lorello vsakič znova prevzame. ▸ Amerika szabadságszagú, a lehetőségek földje, amely újra és újra rabul ejti Lorellát.Zelo je bil ambiciozen, vonj po denarju ga je vselej premamil. ▸ Nagyon ambiciózus volt, és a pénz illata mindig csábította.
Na svetu je že tako ali tako preveč naivnežev in lahkovernežev, ki jim že vonj po denarju zamegli razum. ▸ Már így is túl sok naiv és hiszékeny ember van a világon, akinek a pénzszag elhomályosítja az elméjét.

Vorgriff, der, im/in/unter Vorgriff auf etwas v anticipaciji (česa), že vnaprej računajoč na (kaj)/s (čim)

votlina samostalnik
1. (naravni prostor) ▸ üreg, sziklaüreg, odúNa stene votlin je pračlovek risal živali in tako obvladal svoj strah pred zlimi duhovi, preden je odšel na lov. ▸ A sziklaüregek falaira az ősember állatokat rajzolt, így küzdötte le vadászat előtt a rossz szellemekkel szembeni félelmét.Obalo krasijo globoke votline, strme stene in posamezni kamniti stebri. ▸ A tengerpartot mély üregek, meredek sziklák és különálló kőoszlopok tarkítják.
2. (del telesa) ▸ üregEndoskop je optični inštrument za pregledovanje telesnih votlin. ▸ Az endoszkóp a testüregek vizsgálatára szolgáló optikai műszer.Že na kopnem poskusimo izenačiti pritisk v votlinah glave, da nas težave ne bi presenetile v vodi. ▸ Már a szárazföldön próbáljuk kiegyenlíteni a fejüregekben lévő nyomást, hogy ne a vízben érjenek minket váratlanul a nehézségek.Zaklopka normalno omogoča tok krvi v eni smeri iz zgornje votline srca v sosednji prekat. ▸ A billentyű általában lehetővé teszi, hogy a vér egy irányban áramoljon a szív felső üregéből a szomszédos kamrába.

3. (o obliki) ▸ üreg, odú, vájat
V tisti votlini nisem mogel delati, ker nisem mogel postaviti svoje mize. ▸ Abban az odúban nem tudtam tovább dolgozni, mert nem tudtam felállítani az íróasztalomat.
Stolnica je bila velikanska, mračna votlina. ▸ A stand egy hatalmas, sötét odú volt.
Na vozovih so izdolbli manjše votline. ▸ Apró vájatokat véstek a szekerekbe.
Sklenemo dlani, tako da dlani objameta druga drugo in nastane votlina. ▸ Kulcsoljok össze a tenyereinket úgy, hogy köztük egy üreg keletkezzen.

4. (o psihičnem stanju) ▸ bugyor, üreg, odúV temnih votlinah njegovega uma je začel rasti strah. ▸ Az elméje sötét bugyraiban nőni kezdett a félelem.
Moški se občasno zatečejo v svojo votlino, ko po napornem dnevu potrebujejo mir in počitek. ▸ A férfiak időnként visszavonulnak az odvukba, amikor egy fárasztó nap után nyugalomra és pihenésre van szükségük.

voveō -ēre, vōvī, vōtum (iz *u̯egu̯hei̯o, indoev. kor. *u̯egu̯h- zaobljubiti; pf. vōvī iz *vŏvēvī, sup. vōtum iz *vŏvētom, *vŏvētum, prim. skr. vāghát- zaobljubnik, molilec, umbr. vufetes = votivis, vufru menda = votivum, gr. εὔχομαι slovesno obljubljam, zaobljubljam, molim, εὐχή, εὐχωλή = lat. votum)

1. zaobljubiti (zaobljubljati), slovesno (svečano) obljubiti (obljubljati), obečati (obetati), posvetiti (posvečati, posvečevati): aedem, templum L., earum templa sunt publice vota et dedicata Ci., ludi voti L., nostri imperatores pro salute patriae sua capita voverunt Ci., se vovere pro re publica S. žrtvovati se, pro reditu victima vota cadet O.; z notranjim obj.: vota vovi Pl. naredil sem zaobljube, zaobljubil sem se, obljubil sem, vota (po novejših izdajah dona) puer (kot deček) solvit, quae femina voverat Iphis O.; z dat. personae: Herculi … decumam vovit Ci., Vulcano arma, fana Pallori L., hostica Tyrrheno vota est vindemia regi O.; z ACI, in sicer z inf. pr.: me inferre Veneri vovi iam ientaculum Pl.; toda klas. le z inf. fut.: vovisse dicitur, … uvam se deo daturum Ci., duo templa se Romae dedicaturum voverat Ci., pro victimis homines immolant aut se immolaturos vovent C., se pro aegro eo vovisse, ubi primum convaluisset, Bacchis eum se initiaturam L.; poklas. z ut: voverant, si victores forent, ut die festo Veneris virgines suas prostituerent Iust.; abs.: manus leviter pandata, qualis voventium est Q.

2. sinekdoha želeti, zahtevati, voliti komu kaj: quae modo voverat, odit O., quae voveam, duo sunt O., elige, quid voveas O.; z dat. personae: quid voveat dulci nutricula maius alumno H.; s finalnim stavkom: ut tua sim, voveo O. — Od tod subst. pt. pf. vōtum -ī, n

1. (za)obljubljeno, (za)obljubljeni predmet (dar), (za)obljubljena žrtev, posvečeni dar, starejše zaobljubek, posvečenina: spolia hostium Marcellus, Vulcano votum, cremavit L., lustramurque Iovi votisque (abl.) incendimus aras V. z zaobljubljenimi žrtvami, Caesar … dis Italis votum immortale sacrabat, maxuma ter centum totam delubra per Urbem V. večni spomenik (= spomenik, ki je Cezarja Avgusta naredil nesmrtnega), Danai … in suo voto latent Petr. = v zaobljubljenem (trojanskem) konju.

2. zaobljuba, obljuba: eius … nefaria vota cognovimus Ci., Veneri et Cupidini vota debere Ci. biti dolžan izpolniti zaobljube, vota facere (de aegroto, contra rem publicam) Ci. ali vota concipere Ci., L., O. ali suscipere Ci., N., suscipere pro aliquo L. ali vota nuncupare Ci., L., Plin. iun., Suet., Val. Max., Fest. ali (pesn.) vota canere (sc. Iunoni) V., vota ferre (ad deos bogovom) O. narediti (delati) zaobljube, (za)obljubiti ((za)obljubljati), vota solvere, persolvere Ci., Plin. iun., pro qua (sc. domo Caesaris) vota persolvere T. ali vota dissolvere Ci. ali exsolvere T. ali exsequi V. ali reddere O., tudi voto se exsolvere Petr. ali voto fungi Iust. obljube (obljubo), zaobljube (zaobljubo) izpolniti (izpolnjevati), uresničiti (uresničevati), divos in vota vocare V. ali deos votis vocare V. ob zaobljubah klicati bogove, obljubljati pri bogovih, cessare in vota V. odlašati z zaobljubami, voto teneri, voti religione obstrictum esse Ci. ep. ali obligari voti sponsione deo Ci. po zaobljubi (z zaobljubo) biti zavezan (biti dolžan), precibus et votis victoriam a dis exposcere Auct. b. Alx., in questus, lacrimas, vota effundi T., votum postulare Ap., votum facere aliquid kaj obljubiti, slovesno obljubiti: Papirius … dimicaturus votum fecit, si vicisset, Iovi pocillum vini Plin., vota signare (sc. litteris) Plin. iun., vota deûm (objektni gen.) V. bogovom storjene, damnabis tu quoque votis (abl.) V. tudi ti jih boš obsojal = zavezal k izpolnitvi njihovih zaobljub (uslišujoč njihove prošnje), voti damnari L., N. ali votorum damnari L. biti obsojen izpolniti svojo zaobljubo = biti zavezan (dolžan) izpolniti svojo zaobljubo, svojo željo videti izpolnjeno, videti, da se je … želja izpolnila; tako tudi voti damnatus L. ali voti reus V. zavezan (dolžan) izpolniti zaobljubo (če se je želja izpolnila); voti liberari L. obvezanosti izpolnitve storjene zaobljube.

3. occ.
a) vota (slovesne) zaobljube, ki so jih naredili državni uradniki 3. januarja za cesarjevo blaginjo: vota (sollemnia) pro incolumitate principis nuncupare, suscipere ipd. T., Plin. iun., votorum nuncupatio Suet.
b) zaobljuba pri sklepanju zakona in meton. svatba, zakonska zveza, zakon: togam quoque parari et voto et funeri Ap. kot svatbeno in tudi kot mrtvaško oblačilo, ad vota non posse pervenire Cod. Th., ad tertia vota migrare pozni Icti.
c) (z zaobljubo združena) molitev: pia vota O., di maris et caeli, — quid enim nisi vota supersunt? — solvere quassatae parcite membra ratis O., postrema miserorum vota Cu., vota praeire Cu. narekovati molitveno besedilo.

4. metaf. želja, hotenje, hlepenje, koprnenje: Petr., Plin., Plin. iun., Aur. idr., nocturna vota cupiditatum Ci., vota parentium Q., rebus supra vota fluentibus S. ap. Serv., Iust., ad omne votum Ps.-Q. (Decl.) po želji vseh, neque votum sibi neque animum deesse Suet., hoc erat, quod votis petivi V. = hoc erat in votis H. to sem si že davno želel, scire erat in voto Pers. želel sem, voto (votis) potiri O. doseči, kar si kdo želi, svojo željo videti izpolnjeno, voti potens O. dosegši, kar si je kdo želel = ki se mu je želja izpolnila, an venit in votum Attalicis ex urbibus una? H. ali te je prevzela želja po enem od … ?, ali si želiš enega izmed … ?, eius me conpotem voti vos facere potestis L. to željo mi vi morete izpolniti, tua corrige vota O., votum implere (izpolniti) Cu., vota facere Ci. želeti (si), id (hoc Q.) votum est Cels. to je želja = to si je želeti; z ut, ACI ali samim inf.: votum est, ut tantum exulceretur Cels., votum est longum morbum fieri Cels., vinci et succumbere votum est Prud.; o neživih subj.: alioqui vota arborum frugumque communia sunt nives diutinas sedere Plin. sicer si je za drevesa prav tako kakor za žita (treba) želeti, da …

vrab|ec moški spol (-ca …) der Spatz, živalstvo, zoologija der Sperling (domači Haussperling, laški Italiensperling, španski/travniški Weidensperling, poljski Feldsperling, rjavohrbti Braunrückengoldsperling)
skalni vrabec Steinsperling
snežni vrabec der Schneefink
|
figurativno boljši vrabec v roki kot golob na strehi besser ein Spatz in der Hand als eine Taube auf dem Dach
streljati s topovi na vrabce mit Kanonen auf Spatzen schießen
to že vrabci čivkajo die Spatzen pfeifen es von allen Dächern