Franja

kava samostalnik
1. (pijača) ▸ kávéPoleg odlične kave pa gostom ponujajo še vrsto odličnih tort. ▸ A kiváló kávé mellett pedig többféle kiváló tortát kínálnak a vendégeiknek.
Povezane iztočnice: dolga kava, ekspresna kava

2. (dogodek) ▸ kávé, kávézásPo kosilu sva se oprhala, se preoblekla in šla na kavo k prijatelju. ▸ Ebéd után lezuhanyoztunk, átöltöztünk és elmentünk egy kávéra a barátunkhoz.Naši odmori za kavo so bili pogosto podobnim skupinskim terapijam. ▸ A kávészüneteink gyakran csoportterápiára hasonlítottak.Zdaj morava najine skupne kave vpisati v rokovnike. ▸ Most a közös kávézásainkat határidőnaplóba kell írnunk.Na najinih, predvsem dolgih sobotnih kavah v globokih debatah rešujeva svet. ▸ Hosszas szombati kávézásaink során nagy vitákkal mentjük meg a világot.

3. (zrna kavovca) ▸ kávéV tovarni bodo lahko izdelali do 5000 ton kave. ▸ A gyár akár 5 000 tonna kávé előállítására is képes lesz.

4. (rastlina) ▸ kávéBrazilija se na področjih, kjer ležijo plantaže kave, že mesece spopada s sušo. ▸ Brazília azokon a területeken, amelyeket kávéültetvények borítanak, már több hónapja küzd az aszállyal.Med najbolj razširjenimi plantažno gojenimi sortami kav sta Coffea arabica in Coffea robusta. ▸ A Coffea arabica és a Coffea robusta a legelterjedtebb, ültetvényen termesztett kávéfajta.

5. (kavni nadomestek) ▸ kávéZjutraj zavoham, ko ti babica pripravlja mlečno kavo, preden greš v šolo. ▸ Reggelente érzem az illatát, amikor nagymamád tejeskávét főz neked, mielőtt iskolába mész.Ječmenova kava ne vsebuje kofeina, vseeno pa prečisti telo in odplavlja različne strupe iz telesa. ▸ Az árpakávé nem tartalmaz koffeint, de ennek ellenére megtisztítja a szervezetet és kisöpri belőle a különböző salakanyagokat.
Povezane iztočnice: žitna kava

matineja samostalnik
(zgodnja predstava) ▸ matiné

nedelja samostalnik
(zadnji dan v tednu) ▸ vasárnapTekmovanje bo trajalo do nedelje. ▸ A verseny vasárnapig tart majd.Povezane iztočnice: pustna nedelja, zahvalna nedelja, bela nedelja, binkoštna nedelja, adventna nedelja, angelska nedelja, Martinova nedelja

nóter adv. (per il moto a luogo) ➞ notri

1. (izraža premikanje, usmerjenost v zaprt prostor) dentro:
gledati, stopiti, vabiti noter guardare, entrare, chiamare dentro
trebuh noter, prsi ven pancia in dentro, petto in fuori
šli smo že noter v zimo l'inverno è alle porte
pri enem ušesu mu gre noter, pri drugem ven da un orecchio gli va dentro, dall'altro fuori
pren. zamujeno notri prinesti recuperare i ritardi
pog. noter pride manj, kot je stroškov le entrate sono minori delle uscite
pog. spraviti koga noter mandare qcn. in gattabuia
noter! avanti!

2.
noter do (prav, čisto) fino a, fin dentro a

povabi|ti (-m) vabiti einladen; k obedu, k mizi: zu Tisch einladen, na banketih: zur Tafel bitten; pravo na obravnavo, zaslišanje: (jemanden) vorladen

povábiti (-im) perf. ➞ vabiti

1. invitare:
povabiti na kosilo invitare a pranzo
povabiti na obisk invitare (a far visita a)
povabiti k sodelovanju invitare a collaborare
povabiti koga na kozarec offrire da bere

2. convocare; citare:
povabiti na sejo invitare alla seduta
povabiti kot pričo na zaslišanje citare un teste (a deporre)

ptíč (-a) m

1. uccello:
ptiči čivkajo gli uccelli cinguettano, cantano
lov. ptiče vabiti s piščaljo pispolare
biti vesel kot ptič essere contento come una pasqua
živeti kot ptič na veji vivere libero, spensierato
divji, domači ptiči uccelli selvatici, domestici
močvirski, vodni ptiči uccelli palustri, acquatici
ptiči pevci uccelli canori
kralj ptičev il re degli uccelli, l'aquila

2. pren. (tič) furbacchione, volpone:
čuden ptič un tipo strano, strambo
nočni ptič nottambulo
ne ptič ne miš né carne né pesce
ptič letalec uccello nidifugo
biti gol kot ptič essere povero in canna
PREGOVORI:
enaki ptiči skupaj letijo ogni simile ama il suo simile

régaler¹ [regale] verbe transitif (slavnostno) pogostiti; gostiti (de z); zabavati, razveseliti (de z); familier plačati za pijačo in jedačo; verbe intransitif, populaire plačati zapitek

se régaler dobro jesti, gostiti se; figuré naslajati se, uživati (de bonne musique dobro glasbo); vabiti se medsebojno na obed
se régaler avec du gigot gostiti se, mastiti se z gnatjo
c'est moi qui régale aujourd'hui jaz gostim danes, danes jaz plačam

(spōns), spontis, f (prim. stvnem. spanst nagon, mik, vaba, spanu mikati, vabiti, spannu napenjati, gispanst draž, prevara, nem. Gespenst, Spanferkel, widerspenstig, abspenstig) svobodna volja, prosta volja, samovolja, svoja volja, gonilna sila, nagon, gon; klas. se je uporabljal le abl. sg., poleg njega neklas. tudi še gen. sg.

I. abl. sponte

1. po volji koga, z dovoljenjem koga, z dovolitvijo (privolitvijo, pritrditvijo) koga: deditionem magis popularium quam sua sponte fecerat Cu., sponte dei Val. Fl., deorum Lucan., naturae suae Plin. po nagonu (nagibu), Antonii, Caesaris, legatorum, litigatoris T., quod contra instituta Augusti, non sponte principis Alexandriam introisset T.; s praep. ab ali de (po): a sponte, ab eadem sponte, a qua sponte, de sponte eius Varr., de tua sponte Cotta ap. Char.; tudi sine sponte suā Varr.

2. večinoma in klas. le v zvezi s svojilnim zaimkom meā, tuā, suā, nostrā, vestrā sponte
a) po svoji volji, iz svoje volje, svojevoljno, rade volje, radovoljno, iz lastnega nagiba, iz lastnega vzgiba, po svoji glavi, po lastnem vzgibu, sam od sebe, brez tuje pomoči, prostovoljno, samostojno, hotoma, hote, nalašč, namerno, namenoma (naspr. coactus, iussus, rogatus, ab aliquo provocatus, ex necessitate, casu ipd.): Luc. ap. Varr., Ter., Varr., Iust. idr., meā sponte feceram, tuā sponte facere Ci. ep., quod suā sponte pateretur Ci., non suā sponte, sed eorum auxilio Ci., neque id meā sponte (sc. prospexi) Ci. ep. sam od sebe, po svoji pameti, transisse Rhenum sese non suā sponte, sed rogatum et arcessitum a Gallis C., suā sponte expergisci L., venenum suā sponte sumere N., id est … quaesitum, praecipitata esset ab eo uxor an se ipsa suā sponte iecisset Q.; pesn. in poklas. tudi sponte meā, tuā itd.: H., me si fata … paterentur … sponte meā componere curas V., sponte nostrā velut donantes Q.; pesn. in neklas. samo sponte: Cels., Sen. ph., Plin., Suet. idr., Italiam non sponte sequor V., ad terram non sponte fluens V. ne prostovoljno = proti svoji volji, sponte tamen properant alii subducere remos O., nec illum sponte extinctum, verum inmisso percussore T., sponte an oblitus (sc. praetermiserit) ignoro Macr. hote ali pozabivši; metaf. (o neživih subj.) sam od sebe: O., Petr. idr., suā sponte, nulla adhibita vi, consumptus ignis extinguitur Ci., ex loco superiore, qui prope suā sponte in hostem inferebat L., cures: … stellae sponte suā iussaene vagentur H., (sc. arbores) ipsae sponte suā veniunt V., sponte suā quae fiunt in aëre Lucr., quod terra crearat sponte suā Lucr., sponte natis ali Arn. živeti ob samoraslem, hraniti se s samoraslim; poznolat. sponte propriā = suā sponte: sponte se propriā dare (predati se) Amm., nusquam a veritate sponte propriā digredi Amm.
b) na svojo roko, na svojo odgovornost, svojevoljno, sam od sebe, sam po sebi, po svoji moči, sam, samostojno: cum illa civitas cum Poenis suo nomine ac suā sponte bellaret Ci., iniussu populi, tuā sponte iura mutavisti Ci., cum … oppidani autem etiam suā sponte Caesarem recipere conarentur C., his cum suā sponte persuadere non possent C., Romam ipse … rediit, sive ipse sponte suā, … sive senatūs consulto accitus L.; tudi brez zaimka: committere bellum sponte Sil.
c) sam na sebi, sam po sebi, sam zase, (kar) naravnost, prav (o neživih subj.): res, quae suā sponte scelerata est Ci., virtus suā sponte laudabilis Ci., an est aliquid, quod te suā sponte delectet? Ci.
d) prvi, ne da bi imel kak zgled pred seboj (pred očmi), brez vzôra (vzornika): quod Verres suā sponte instituisset Ci. —

II. gen. spontis v zvezi suae spontis (sc. esse) svoje volje (biti), po svoji volji, svojevoljen, samostojen, sam po sebi, sam svoj (biti): homo, qui suae sponte est Cels., sic despondisse animum quoque dicitur ut despondisse filiam, quod suae sponte statuerant finem Varr.; (o neživih subj.): cytisus est … suae sponte Col. samorasla, suae sponte aqua Col. sama od sebe tekoča.

Opomba: Nom. sg. spōns navajata sicer Aus. in Char., a ga ne izpričujeta.

svát invité moški spol (à une noce), convive moški spol

v svate vabiti inviter à un mariage (ali à une noce)

svát invitado m a la boda

vabiti v svate invitar a la boda

večerja samostalnik
1. (obrok hrane) ▸ vacsoraRibo si je skuhal za večerjo in jo pojedel. ▸ Halat főzött vacsorára és megette.
Vsak večer zame skuha večerjo, tudi če greva potem ven. ▸ Minden este vacsorát főz nekem, akkor is, ha elmegyünk otthonról.

2. (dogodek) ▸ vacsora

звать klicati; imenovati;
з. в гости vabiti v goste;
как вас зовут? kako vam je ime?;
меня зовут Михаилом ime mi je Mihael;
поминайте как звали ne duha ne sluha ni po njem;

откытый odprt, odkrit, javen;
откытое письмо dopisnica; odprto pismo;
действовать в откытую javno delati;
жить откыто pogosto vabiti goste, živeti na veliko

просить
(чего, о чём) prositi (za kaj);
(кого) vabiti (koga);
п. совета vprašati za svet;
п. пить prositi za požirek vode;
п. руки (zast.) prositi za roko;
прoсят не курить kaditi je prepovedano;
милости просим izvolite, prosim, vstopite

требовать zahtevati;
т. кого к себе pozivati k sebi, uradno vabiti;
вас требуют kličejo vas (uradno), pozivajo vas;