Franja

Zadetki iskanja

  • наподдавать, наподать močno udarjati, udariti; doda(ja)ti;
    наподдай! naprej!
  • садить saditi; posajevati; posajati (goste); (vulg.) močno udarjati, tepsti; močno streljati; na vso moč kaj delati
  • ударяться, удариться udarjati se, udariti se;
    у. в бегство spustiti se v beg, pobegniti;
    у. в слёзы zajokati;
    у. в подробности spuščati se v podrobnosti;
    волны ударяются о берег valovi butajo ob breg;
    у. в науку posvetiti se znanosti;
    у. об заклад staviti
  • aile [ɛl] féminin krilo (tudi militaire, aéronautique, sport, architecture), perut, perutnica; automobilisme blatnik; figuré okrilje, varstvo; technique flanša

    d'un coup d'aile (aéronautique) brez pristanka, brez ustavljanja
    à tir d'aile(s) kot veter hitro
    sous l'aile de quelqu'un pod okriljem kake osebe
    ailes du moulin à vent krila mlina na veter
    ailes du nez krila nosnic, zunanji spodnji del nosu
    ailes de l'imagination peruti (krila, polet) domišljije
    avoir des ailes zelo hitro teči
    avoir du plomb dans les ailes (figuré) biti težko prizadet, biti brez poleta
    baisser ses ailes povesiti peruti, figuré izgubiti pogum
    battre de l'aile (familier) biti v finančnih težavah, izgubiti na moči
    battre des ailes udarjati, plahutati, kriliti s perutmi
    ne battre que d'une aile (figuré) biti na koncu, pri kraju svojih moči
    se brûler les ailes (figuré) osmoditi si prste
    déployer ses ailes razviti svoja krila
    donner des ailes à quelqu'un (figuré) dati komu krila (da hitro teče, zbeži)
    emboutir son aile droite avant (automobilisme) utreti svoj sprednji desni blatnik
    rogner les ailes à quelqu'un (figuré) komu krila pristriči
    voler de ses propres ailes (figuré) stati na lastnih nogah, biti samostojen, ne biti navezan na tujo pomoč
  • bec [bɛk] masculin kljun; nos, rilček (posode); ustnik (pihala), familier usta; zemeljski jezik

    bec de brûleur gorilnik
    un bec fin sladkosnednež
    bec bec de gaz, bec masculin plinska svetilka
    coup masculin de bec udarec s kljunom, kavs
    prise féminin de bec (familier) prepir
    avoir le bec bien affilé imeti dobro namazan jezik
    avoir bec et ongles (figuré) biti pogumen, ne se dati (ugnati)
    avoir le bec gelé (familier) ne biti odrezav
    avoir le bec salé (familier) biti vedno žejen
    en avoir jusqu'au bec (familier) biti sit
    claquer du bec (familier) biti lačen
    clore, clouer le bec à quelqu'un komu usta zamašiti
    donner du bec à quelqu'un (familier) poljubiti koga
    donner un coup de bec kljuniti, kavsniti
    être le bec dans l'eau biti v negotovosti, v pričakovanju
    faire son petit bec afektirano se vesti
    ferme ton bec! (familier) molči!
    frapper du bec contre quelque chose udarjati s kljunom po čem
    laisser, tenir quelqu'un le bec dans l'eau pustiti koga v negotovosti
    ouvrir le bec (familier) usta odpreti, reči (kaj)
    se prendre de bec avec quelqu'un (familier) sporeči se, prepirati se s kom
    se rincer le bec (familier) piti
    tomber sur un bec (populaire) naleteti na nepredvideno oviro
  • bičati glagol
    1. (udarjati z bičem) ▸ korbácsol
    bičati se po hrbtu ▸ korbácsolja a hátát
    bičati s pasom ▸ szíjjal korbácsol
    bičati se z bičem ▸ ostorral korbácsol
    bičati se z vrvmi ▸ kötéllel korbácsol
    bičati do krvi ▸ véresre korbácsol
    bičati do smrti ▸ halálra korbácsol
    bičati se do smrti ▸ halálra korbácsolja magát
    Razgaljeni in bosi verniki se med procesijo do krvi bičajo po hrbtu, s čimer naj bi se pokorili za svoje grehe. ▸ A félmeztelen és mezítlábas hívők a körmenet során véresre korbácsolják saját hátukat, így vezekelve bűneikért.
    Ljudi, ki so bili obsojeni zaradi političnih ali verskih prestopkov, so bičali z usnjenim pasom. ▸ Az elítélt politikai vagy vallási szabályszegőket bőrszíjjal korbácsolták.

    2. (o naravnih pojavih) ▸ sújt, lecsap, korbácsol
    orkan biča ▸ lesújt az orkán
    burja biča ▸ lesújt a bóra
    veter biča ▸ lecsap a szél
    vihar biča ▸ vihar dühöng
    naliv biča ▸ lecsap a zápor
    dež biča ▸ lecsap az eső
    nevihta biča ▸ dühöng a vihar, dühöng az égiháború
    bičati obalo ▸ korbácsolja a partot
    bičati obraz ▸ csapkodja az arcát
    bičati po obrazu ▸ az arcába csap
    bičati v obraz ▸ az arcába csap
    neusmiljeno bičati ▸ könyörtelenül korbácsolja
    nenehno bičati ▸ megállás nélkül korbácsolja
    Peščeni viharji že milijone let bičajo Zemljo in spreminjajo obličja starih celin. ▸ A szélviharok már évmilliók óta sújtják a Földet, és alakítják az öreg kontinensek felületét.
    Veje so mi bičale obraz. ▸ Az ágak az arcomat csapdosták.

    3. (ostro kritizirati) ▸ korbácsolja
    bičati grehe ▸ korbácsolja a bűnöket
    bičati napake ▸ korbácsolja a hibákat
    ostro bičati ▸ élesen korbácsolja
    javno bičati ▸ nyilvánosan korbácsolja
    Umrli pisatelj je neusmiljeno bičal ameriško in tudi britansko politiko. ▸ Az elhunyt író kíméletlenül ostorozta az amerikai és a brit politikát.
  • bóben (glasba, tehnika) tambour moški spol , caisse ženski spol

    zavorni boben tambour moški spol de frein
    igrati, tolči, udarjati na boben battre le tambour
    figurativno na boben priti faire faillite, passer sous le marteau
  • bóben (-bna) m

    1. muz. tamburo; um. tamburo, rocchio;
    bobni (v glasbeni skupini) batteria
    tolči, udarjati po bobnu battere, suonare il tamburo
    veliki boben grancassa
    vojaški boben tamburo militare
    biti sit ko boben essere sazio, pieno da scoppiare
    pren. priti na boben fallire, andare all'asta
    pognati, spraviti na boben mandare in fallimento, sperperare

    2. (bobnu podoben del stroja) tamburo:
    voj. pištola na boben pistola a tamburo
    avt. zavorni boben tamburo del freno
    elektr. kabelski boben tamburo
    teh. mešalni boben tamburo (della betoniera)
  • bobnati glagol
    1. (igrati bobne) ▸ dobol
    začeti bobnati ▸ dobolni kezd

    2. (udarjati) ▸ dobol, kopog, dobog
    bobnati po mizi ▸ dobol az asztalon
    bobnati po strehi ▸ dobol a tetőn
    bobnati z nogami ▸ lábaival dobol
    živčno bobnati ▸ idegesen dobol
    srce bobna ▸ kalapál a szíve
    Zunaj deževne kaplje enakomerno bobnajo po strehi. ▸ Az esőcseppek egyhangúan kopogtak a tetőn.

    3. (veliko govoriti) ▸ szövegel
    bobnati v parlamentu ▸ szövegel a parlamentben
    bobnati v vladi ▸ szövegel a kormányban
    Saj ne kandidiram za sedež v parlamentu, čeprav sem tudi tam že sedel in bobnal. ▸ Hiszen nem indulok a parlamenti választásokon, noha már ültem és szövegeltem ott is.
  • boksati glagol
    1. (o boksu) ▸ bokszol
    boksati neodločeno ▸ döntetlent bokszol
    boksati v ringu ▸ ringben bokszol
    boksati v vrečo ▸ zsákot bokszol
    boksati za naslov svetovnega prvaka ▸ világbajnoki címért bokszol
    boksati se ▸ bokszol, bokszolja egymást

    2. (udarjati s pestmi) ▸ bokszol, öklöz
    boksati v trebuh ▸ hasba bokszol
    boksati se ▸ bokszolják egymást
    Otroci drug drugega boksajo v trebuh. ▸ A gyerekek hasba bokszolják egymást.
    Mulci so se prizanesljivo boksali in odrivali drug drugega s klopi. ▸ A kölykök a másikat finoman bokszolva lökdösték le egymást a padokról.
  • cōnflīctō -āre -āvī -ātum (frequ. in intens. glag. cōnflīgere) „neprestano skupaj udarjati“, „hudo skupaj udariti (udarjati)“, od tod

    I. trans.

    1. pobi(ja)ti: gravibus superne ictibus conflictabantur T.; pren. hudo prizadejati komu, čemu, razmajati kaj, (o)slabiti koga, kaj: qui plura per scelera rem publicam conflictavisset T., sese conflictare maerore Plin. ugonabljati se z žalostjo, giniti od …

    2. v pass. = hudo prizadet (zdelan, pobit) biti od česa, trpeti kaj ali od česa, v stiski (v težavah) biti zaradi česa; z abl. causae: Corn., Plin., Suet. idr., conflictari duriore fortunā Ci. ep., conflictatus … est etiam adversā fortunā N., non simplici fortuna conflictatus est N., quo (morbo) cum gravi conflictaretur N. ko je hudo bolan ležal, nostri magnā inopiā necessariarum rerum conflictabatur C. so se otepali z …, tot incommodis conflictati C., conflictari gravi pestilentiā C., multis difficultatibus L., tempestatibus saevissimis T.; abs.: ii (milites) tantum conflictati sunt, qui … T., plebs inter armatos conflictabatur T., si non conflictatur Cels. če (bolnik) ni nemiren, quanto artius … conflictata essem Gell. —

    II. intr. udariti (udarjati) se, v boju biti s kom, s čim, otepati se koga, česa

    1. v pass. (med.) in večinoma pren.: cornibus (z vojaškimi krili) conflictatus Front., qui cum ingeniis conflictatur eius modi Ter., cum his conflictari erat omnino molestum Ci.

    2. act. (refl.): neque cum huius modi umquam usus venit ut conflictares malo Ter.
  • činela samostalnik
    ponavadi v množini (glasbilo) ▸ cintányér, réztányér
    udarjati po činelah ▸ cintányért üt
    zven činel ▸ cintányér csengése
    zvok činel ▸ cintányér hangja, réztányér hangja
    Povezane iztočnice: prstne činele
  • ēvagor -ārī -ātus sum

    I. intr.

    1. klatiti se, potepati se, krožiti: effuse evagantur (praedatores) L., longius evagari Col. (o kurah), (felis) evagatur noctu suspenso gradu Ph.; pren. (o stvareh in abstr). krožiti, (raz)širiti se: per agros evagari Plin. (o rastl.), Nilus evagari incipit Plin. čez bregove stopati (udarjati), Nili aquae evagatae stagnant Pl., ulterius evagatus ignis Paul. (Dig.), ignem ita munire, ne evagetur Ulp. (Dig.), qui appetitus longius evagantur Ci., per ignota capita evagata est vis morbi L. se je razpasla, latissime evagandi sibi viam facere Vell. (o slabih zgledih); v act. soobl.: famae nobilitas late ex stirpe praeclara evagat Acc. fr.

    2. occ. vstran kreniti, razvi(ja)ti se: nullo circa ad evagandum relicto spatio L., longius evagari Veg.; pren.
    a) v govoru od teme zaiti (zahajati), zastraniti (zastranjevati): Lact., ne longius evager Val. Max., hactenus evagari satis fuerit Q., ne Demostheni permittant evagari Q.
    b) preg.: super plantam, ut dicitur, evagatus Amm.

    — II. pesn. trans. prestopiti (prestopati): ordinem rectum evagari H.
  • fodiō -ere, fōdī, fossum (prim. gr. βόθρος [nam. *gr. φόθρος] jama, rupa). —

    I.

    1. kopati: in fundo f. Ter., fōdit; invēnit auri aliquantum Ci.; s prolept. obj.: puteum Pl., C., Auct. b. Alx., fossam L., cubilia V.; v pass.: scrobes fodiebantur C.

    2. occ. z navadnim obj.
    a) kopati, izkopavati: aurum Ci., Lucan., Cl., argentum L.; v pass.; gypsum … e terra foditur Plin.
    b) (kopaje) obdelovati, prekopavati: hortum Pl., Ca., hortos Iust., vineam Ca., Mart., argenti fodinas Varr., humum V., Boet., dura arva O., solum Plin., agrum Iuv.
    c) okopavati: vites Q., vitem Ambr.
    č) izbrskati, prebrskati: terram Ter., Pall., (o merjascu) Ph., terras Fl. (o zlatosledcu); pesn.: aquas O. ali mersis aequora remis Sil. pregrebati.
    d) podkopa(va)ti, izpodkopa(va)ti: murum O., specūs Vitr.; abs.: fodientes L. podkopniki, rovokopi.
    e) zagrebsti, pokopa(va)ti: mortuos Mel. —

    II.

    1. bosti, zbadati: aliquem stimulis Pl., noli fodere (sc. latus) Ter. nikar me ne drezaj v rebra (da bi me spomnil), equi f. calcaribus armos V., aversos (elephantos) sub caudis L., repugnantes Cu. udarjati na …

    2. occ.
    a) prebosti: guttura cultro, pectora telis O., plerosque telis, fugientium terga, resistentium adversa ora Cu., militem hastā, multos pugionibus T., ilia ense, praecordia Sil.
    b) izbosti, izkopati, iztakniti: oculos Pl., lumina natis O.

    3. metaf.
    a) zbadati: cor stimulo foditur Pl., num exspectas, dum te stimulis fodiamus? Ci.; (o bolečini) mučiti: pungit dolor, vel fodiat sane Ci. da, naj se celo zarije.
    b) spodbuditi, spodbosti (spodbadati), podž(i)gati: pectus in iras, mentes invidiae stimulo Sil.

    Opomba: Pr. pf. act. fodiit: It. Star. inf. pr. pass. fodīrī: Pl., Ca., Col., Dig., Amm. — Star. soobl. fodō -āre: P. F. sicis fodantes Enn. (?).
  • frapper [frape] verbe transitif udariti (au visage v obraz, du poing s pestjo); tipkati; zabiti (žebelj); kovati (novce); iznenaditi, presenetiti, osupiti, vtis napraviti, prizadeti, pretresti, prestrašiti, frapirati

    frapper le sol du pied udarjati z nogo ob tla
    frapper les vitres udarjati ob šipe (dež)
    frapper de glace ohladiti z ledom
    frapper à terre zrušiti, pobiti na tla; verbe intransitif (po)trkati (à la porte na vrata)
    frapper à toutes les portes (figuré) obrniti sa na vse, ki bi mogli pomagati, vse poskusiti
    frapper à la bonne porte (figuré) obrniti se na pravi naslov, na osebo, ki nam lahko ustreže
    frapper à la tête (figuré) kaznovati vodje upora
    frapper à coups de poignard zabosti (z bodalom)
    frapper sur les touches udarjati na tipke
    frapper des mains, dans ses mains ploskati
    frapper en nullité proglasiti za neveljavno
    l'horloge vient de frapper (le coup de) la demie ura je pravkar bila pol
    frapper un grand coup napraviti energičen sklep
    frapper de stupeur quelqu'un osupiti koga
    frapper quelqu'un de crainte, d'étonnement prestrašiti, osupiti koga
    frapper un coup décisif (figuré) zadati odločilen udarec
    se frapper tolči se (la poitrine po prsih)
    ne te frappe pas! ne razburjaj se!
    se frapper (familier) skrbi si delati, vznemirjati se
  • herir [-ie/i-] raniti, poškodovati, tepsti, biti; užaliti

    herir al miedo biti brez strahu
    herir de muerte smrtno raniti
    herir el suelo con el pie cepetati, udarjati z nogo ob tla
    herir la vanidad de alg užaliti koga v njegovem samoljubju
    herirse en el dedo urezati se v prst
  • im-pellō (in-pellō) -ere -puli -pulsum

    1. udariti —, suniti —, trčiti —, zadeti v ali ob kaj: Lucr., impulsas tentavit pollice chordas O., luctus (eius) maternas impulit auras V., arbores … impulsae concidunt L. na lahno zadeta, če se malo vanje sune, cuspide montem impulit V.; occ.
    a) (suvaje) premakniti (premikati), zagnati (zaganjati), pognati (po-ganjati), stres(a)ti, majati, zibati: navem impellere remis V., vectibus C., sagittam nervo imp. O. spustiti, izstreliti, equum imp. Cu. pognati, spodbosti, sues Plin. tja gnati, semen impellit urinam Plin. žene na močo, aequora remis i. V. udarjati, „biti“; tudi: impellite remos V. = veslajte! impulso vomere V. če gre plug čez … ; tako poseb.: ventus impellit arborem H. maje, undas V. biča, tepe, vela H. napne, ratem O. goni, segetes O. ziblje (da valujejo v vetru); pesn.: mugitibus auras i. O. pretresati; metaf.: impellere aliquem quovis sermone H. motiti, in hunc casum imp. aliquem Ci. v to nesrečo pripraviti.
    b) udariti, da kaj pade; pahniti, zadnji sunek zadati = podreti, (popolnoma, dokončno) poraziti: Lucan., Sen. tr., hominem clipeo i. Cu. podreti (na tla), vreči ob tla; od tod pren.: praecipitantem (ruentem T.) imp. Ci., praecipitantīs impellere certe est inhumanum Ci. že padajočega še enkrat suniti; prim. labantem animum imp. V., impulsas Vitellii res audietis T. na nič pripravljena, bellum imp. Lucan. skoraj dognati, mores imp. Plin. po zlu dati.
    c) (sovražnika) potisniti nazaj, prisiliti k umiku: Lucan., i. aciem L., hostes L., T., aliquem in fugam i. Ci., L.

    2. metaf. (koga k čemu) priganjati, nagibati (nagniti), napeljavati, spodbujati, pripeljati —, privesti —, pripraviti do … , k … ; abs.: aliis mortem parentum impellendo … pollicebatur Ci., nullo impellente fallebant Ci. brez tujega (zunanjega) vpliva(nja); z obj.: vidi esse causas permultas, quae istum impellerent Ci., si auctores desiderarentur, Brutos ego impellerem Ci.; tako poseb. pogosto pass. impulsus z abl.: irā impulsus C. iz jeze, hoc consilio atque adeo hac amentia impulsi Ci. na ta … , nullis impulsi inimicitiis alterum in iudicium vocant Ci. ne da bi jih priganjalo, gnalo; k čemu? se izraža z ad: cupiditates ad hoc scelus (facinus) eum impulerunt Ci., eum ad salutem meam voluntas impulit Ci., servum praemiis ad accusandum dominum impulit Ci.; ali z in: haec opinio te in fraudem impulit Ci., me in spem laudis impulit Ci., eum di immortales in eam mentem impulerunt Ci.; pogosto s finalnim stavkom: Ter., tu Gabinium impulisti, ut regem reduceret Ci., ea res me impulit, ut causam reciperem Ci.; redk. z inf.: O., Iust., L., T., (Iuno Aeneam) tot adire labores impulit V., Proetum mulier perfida inpulerit casto Bellerophontae maturare necem H.
  • in-currō -ere -currī (redko -cucurrī) -cursum est

    1. (nalašč) teči v, dirjati v kaj: incurristi amens in columnas Ci. (preg.) „zaletel si se z glavo v zid“; abs.: torrentes praecipiti, alveo incurrunt Cu. dero. Od tod pren.: agri in Campanum publicum incurrebant Ci. so se raztezala v … , segala v …

    2. (kot voj. t. t.) (s)teči, (z)dirjati proti komu, napasti koga, navaliti na koga: suos iam incurrentes tubā revocāvit N. ko so že hoteli napasti, ko so že tekli proti sovražniku; v starejši dobi z dat.: i. Romanis T., Mauris S., levi armaturae hostium L.; od tod pren. tudi: armentis incurrunt ursi O.; nam. dat. in z acc.: in nos Cu., in confertissimos hostes S., in Romanos L.; pren.: in hanc rei p. navem classes incurrunt Ci.; metaf.: z besedami napasti (napadati), zaletavati se v koga, precejati, obdel(ov)ati koga: in tribunos i. L., i. in alterius famam Ci.; poklas. trans.: Ap., tota vi novissimos incurrunt T., eos a tergo i. S. fr., hostium latus i. L.; occ. (v kako deželo) vdreti, udariti z vojsko: i. in agrum, in Macedoniam L.

    3. (slučajno) zadeti, naleteti na koga, srečati koga, prestreči koga: qui in me ipsum incurrit Ci.; abs.: quis est tam Lynceus, qui nusquam incurrat Ci. da bi nikjer ne naletel; pren.: neque quemquam offendet oratio mea, nisi qui se ita obtulerit, ut in eum non invasisse (namenoma), sed incucurrisse (slučajno) videar Ci.; o osebah: incurrere in oculos Ci. v oči priti, v oči pasti; o stvareh: ea in oculos incurrunt Ci. ali oculis i. Sen. ph. v oči biti (udarjati); trans.: deus videntium sensus incurrit Ap.

    4. metaf.
    a) o času in dogodkih: dogoditi (zgoditi) se, pripetiti se, nastopiti, zadeti: Icti., incurrit tempus Ci., id incurrit in eum diem Ci. pride, pade na ta dan, casus in sapientem potest incurrere Ci.; z dat.: i. circensibus Suet.
    b) (v kako stanje) zaleteti se, zagaziti, zabloditi, zaiti, priti, zabresti, pasti, zapasti (čemu): per errorem in fraudem i. Ci., non desino incurrere in crimen Ci., in perniciem Cu., hic labor in reprehensionem incurrit Ci. zapade graji, hi quaestus in odia hominum incurrunt Ci. zapadejo sovraštvu, postanejo predmet sovraštva; poznolat. trans.: Icti., Arn., Lamp., i. crimen loquacitatis Lact. Pri poznejših piscih najdemo še številne prenesene pomene:
    c) komu pasti, pripasti (pripadati), v (na) del(ež) priti: doleo aurum, quod in istum incurrit Aug.
    č) pregrešiti se, grešiti zoper kaj: in quod praeceptum incurro Aug.
    d) trans. vsiliti (vsiljevati) se komu: ingratos quoque memoria cum ipso munere incurrit Sen. ph.
  • krílo (ptičje, hiše) wing; aeronavtika wing, plane; (nogomet) wing

    krílo okna casement
    krílo vrat fold, side, leaf
    hlačno krílo divided skirt, culottes
    žensko krílo skirt
    spodnje (žensko) krílo petticoat, underskirt
    mlinsko krílo arm (of windmill), sail, vane; (pljučno) lobe, wing; figurativno lap, (Cerkve) bosom; figurativno midst, bosom, circle
    držati se za materino krílo to be always at one's mother's knee, to be tied to one's mother's apron strings
    sedeti v materinem krílu to sit on one's mother's lap
    kriliti s kríli to flutter
    udarjati s kríli to flap the wings
    razpeti kríla to stretch the wings
    razpetina kríl aeronavtika wingspan, wingspread
    povesiti kríla (figurativno) to be downcast
    pristriči komu kríla to clip someone's wings
    zrasla so mu kríla (figurativno) his spirit has got wings
  • krílo1 aile ženski spol , (okna, vrat) battant moški spol , vantail moški spol

    krilo pljuč (anatomija) poumon moški spol, lobule moški spol pulmonaire; (propelerja) pale ženski spol
    desno (levo) krilo (pri nogometu) ailier moški spol droit (gauche)
    dati komu krila (figurativno) donner des ailes à quelqu'un
    pristriči komu krila (figurativno) rogner les ailes à quelqu'un
    udarjati s krili battre des ailes