Franja

griv|a² ženski spol (-e …)

1. rastlinstvo, botanika der Korallenpilz, der Ziegenbart
rumena griva Gelber Ziegenbart, der Korallenschwamm
rdeča griva der Hahnenkamm, die Bärentatze

2. rastlinstvo, botanika ➞ → konjska griva

grȉva ž bot. griva; žuta griva bot. rumena griva, lisičji parkeljci, Clavaria flava, gl. tudi capica

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

grizlic|a ženski spol (-e …) živalstvo, zoologija die Blattwespe
borova grizlica Buchhornblattwespe
navadna grizlica Kiefernblattwespe
češpljeva grizlica Pflaumensägewespe
kosmuljeva grizlica Stachelbeerblattwespe (rumena Gelbe Stachelbeerblattwespe)
pesna/repna grizlica Rübenblattwespe

hruška samostalnik
1. Pyrus (sadno drevo) ▸ körtefa, körtePozeba je prizadela tri hektare hrušk. ▸ A fagy háromhektárnyi körteültetvényben tett kárt.Povezane iztočnice: azijska hruška, divja hruška, vrbolistna hruška

2. (sadež) ▸ körteStare sorte hrušk pa uporabijo za domače žganje. ▸ A régi körtefajtákat pedig házi pálinka főzésére használják.Pridelek hrušk bo 7 % manjši od lanskega in 6 % manjši od dolgoletnega povprečja. ▸ A körtetermés 7 százalékkal marad el a tavalyitól és 6 százalékkal a többéves átlagtól.Povezane iztočnice: azijska hruška, divja hruška

3. neformalno (vrsta kamiona) ▸ betonkeverő [teherautó]Avtomešalci, tako imenovane hruške za beton, so naš glavni proizvod. ▸ Az automata keverők, a betonkeverők a fő termékeink.
Na gradbišče so beton vozili tovornjaki hruške. ▸ Betonkeverő kamionok szállították a betont az építkezésre.

4. neformalno (del vozila) ▸ betonkeverőPopoldan je s hruško betona zalil glavni jašek. ▸ Délután egy tartálynyi betonnal öntötte be az aknát.
Gre za vozilo s hruško za beton, vredno kar 25 milijonov tolarjev. ▸ Egy 25 millió tollár értékű betonkeverős kamionról van szó.

5. šport (pri boksu) ▸ körte, bokszkörte
Nato sledi petkrat tri minute boksanja in brcanja v fokuser, trikrat tri minute udarjanja v vrečo ter ena runda s hruško. ▸ Ezután öt háromperces kör a pontütő kesztyűbe bokszolással és rúgással, három háromperces kör zsákütéssel, majd egy kör bokszkörtével következik.

Huang He stalna zveza
(kitajska reka) ▸ Huangho [Sárga-folyó]
Sopomenke: Rumena reka

in-clīnō -āre -āvī -ātum m (prim. gr. κλίνω)

1. nagniti (nagibati), pripogniti (pripogibati), ukloniti (uklanjati), prikloniti (priklanjati): Q., genua (in) harenis i. O. pripogniti in nasloniti na … , inclinatus temo O. navzdol nagnjeno, mālos i. L. jadrnike, cursum i. O. v loku leteti, aquas ad litora i. O. zasukati, napeljati; occ. pri spolnem odnosu položiti: i. aliquam Iuv., se i. cum liberta Pl. leči k osvobojenki.

2. refl. med. in intr. nagniti (nagibati) se: milites inclinant in unum locum L., terra inclinatur Lucr.; occ.
a) (o soncu in dnevu) nagniti (nagibati) se: sol se inclinavit meridie L., inclinare meridiem sentis H., dies inclinat Iuv., quin inclinabat dies T.; od tod intr.: inclinat dies T., meridies H. se nagiblje.
b) (o bojnih vrstah kot voj. t. t.) nagibati se k begu, začeti omahovati, umikati se: confestim Romana inclinatur acies L., res inclinatur in fugam L.; pren.: timore inclinari L.; intr.: in neutram partem inclinabant acies L., milites in fugam inclinarunt L.
c) (o bolezni): nagniti ali obrniti se na boljše ali slabše: morbis ad sanitatem inclinantibus Cels., inclinatae in deterius principia valetudinis senserat Vell.; od tod tudi: pojenja(va)ti, manjšati se: morbus inclinatus Cels., febris se inclinat Cels.
č) (o barvi): nagibati se k, bližati se: herba coloris in luteum inclinati Plin. umazano rumena.

3. kot gram. t. t.
a) končnico pregibaje tvoriti, sklanjati: Gell.

4. metaf. nagniti (nagibati), obrniti (obračati) kam: culpam in collegam Ci. zvračati, onera in divites L., animos in hanc causam inclinavit L. je pridobil za … , opes inclinantur in Sabinos L. se nagnejo k, pripadejo … , haec animum inclinant, ut credam L. me nagiblje, da … ; occ.
a) na slabše obrniti, poslabšati: omnia inclinat fortuna L.; med. in refl. fortuna se inclinaverat C. se je obrnila (na slabše).
b) na eno stran nagniti, odločiti; podoba je vzeta od tehtnice: ait ipsos rem inclinaturos L., fraus rem inclinavit L.

5. refl., med., intr. (duševno) nagibati se k, naklonjen biti komu ali čemu; refl.: inclinare se ad Stoicos Ci.; med.: inclinati ad credendum animi T. nagnjeni; intr.: sententia senatus inclinat ad pacem Ci., dubii inclinant ad nomina danda L., in stirpem regiam inclinavere studiis Cu.; s finalnim stavkom: eo inclinabant sententiae, ut tempus differretur L. — Od tod adj. pt. pf. inclīnātus 3.

jack¹, Jack [džæk] samostalnik
domačno John; priložnostni delavec, dninar, sluga, hlapec; preprostež, poprečnež; mornar, pomorščak
britanska angleščina balinec
navtika zastavica na krmi
vojska, arhaično vojaški (usnjen) jopič brez rokavov
karte fant
elektrika vtičnica; dvigalo (za avtomobile), škripec; priprava za obračanje ražnja; koza za žaganje
ameriško osel
zoologija samec nekaterih živali; mlada ščuka; usnjena čutarica
ameriško ponev s smolo (za nočni lov in ribolov)
sleng denar

navtika pilot's jack pilotska zastavica
before one could say Jack Robinson takoj, kot bi trenil
every man jack vsakdo, vsi
Jack is as good as his master delavec velja prav toliko kot gospodar; če je gospodar dober, je tudi delavec
Jack and Gill fant in dekle
a good Jack makes a good Gill kakršen mož, takšna žena
car jack dvigalo za avtomobile
lifting jack dvigalo
roasting jack raženj
steeple jack popravljavec zvonikov
Union Jack angleška zastava
yellow jack rumena mrzlica
cheap jack kramar, sejmar
Jack of all trades vseznal

kala samostalnik
botanika (rastlina) ▸ kálaPovezane iztočnice: sobna kala

kavl|a ženski spol (-e …) rastlinstvo, botanika, agronomija in vrtnarstvo (rumena koleraba) die Kohlrübe

lakot|a³ ženski spol (-e …) rastlinstvo, botanika das Labkraut (barska Moor-Labkraut, bela Weißes Labkraut, dišeča (dišeča perla) Wohlriechender Waldmeister, gozdna Wald-Labkraut, močvirska Sumpf-Labkraut, navadna Gemeines Labkraut, neprava Unechtes Labkraut, plezajoča Klebriges Labkraut, das Klebkraut, prava Echtes Labkraut, raznolistna Alpen-Labkraut, rumena Gelbes Labkraut, severna Nordisches Labkraut, sinjezelena Blaugrünes Labkraut, škrlatna Purpurnes Labkraut, trirogljata Dreihörniges Labkraut)

lesna osa ženski spol (-e …) živalstvo, zoologija die Holzwespe (smrekova Fichten-Holzwespe, velika/rumena Riesen-Holzwespe, borova/modra Kiefern-Holzwespe)

limone

A) m

1. bot. limonovec, citronovec (Citrus limonum)

2. limona, citrona:
limone spremuto, ožeta limona; pren. izkoriščena in zavržena oseba
essere giallo come un limone biti bled kot cunja
essere più agro del limone pren. biti skopuški

B) agg. invar. limonasto rumen:
una camicetta giallo limone limonasto rumena bluza

lìstārka ž
1. zool. jadrnica, skalarka, Pterophyllum scalare
2. zool. kovaček, Phylloscopus trochilus
3. žuta listarka zool. rumena listnica

livre¹ [livr] masculin knjiga

grand livre glavna knjiga
à livre ouvert brez priprave, z lista, gladko, tekoče
livre de lecture čitanka
livre de compte, de comptabilité računovodska knjiga
livre d'images slikanica
livre de chansons, (religion) de cantiques pesmarica
livre de chevet najljubša knjiga
livre foncier zemljiška knjiga
livre de cuisine kuharska knjiga
livre blanc, jaune (politique) bela, rumena knjiga
livre de bord ladijska knjiga
livre de caisse blagajniška knjiga
livre des hôtes knjiga gostov
livre d'inventaire inventarna knjiga
livre d'or zlata knjiga
livre scolaire šolska knjiga
livre relié vezana knjiga
livre pour la jeunesse mladinska knjiga
livre journal (commerce) dnevnik
livre d'occasion antikvarična knjiga
livre de prières molitvenik
livre spécialisé, technique strokovna knjiga
livre des recettes (ali des entrées), des dépenses knjiga dohodkov, izdatkov
amateur masculin de livres ljubitelj knjig
bureau masculin du livre foncier zemljiko knjižni urad
clôture féminin annuelle des livres (commerce) letni zaključek
échange masculin de livres zamenjava knjig
location féminin de livres izposojevanje knjig
loueur masculin de livres izposojevalec knjig
teneur masculin de livres knjigovodja
tenue féminin des livres (en partie double) (dvojno) knjigovodstvo
être sur le livre rouge biti na črni listi
arrêter, balancer, clôturer les livres (commerce) zaključiti knjige
inscrire dans, porter sur les livres vknjižiti, vnesti v knjige
sécher, pâlir sur les livres vedno pri knjigah čepeti

luč³ ženski spol (-i …)

1. pri avtomobilu: der Scheinwerfer
dolga luč das Fernlicht
kratka luč abgeblendetes Licht, das Abblendlicht
parkirna luč die Parkleuchte, das Standlicht
zavorna luč die Bremsleuchte, das Bremslicht, das Stopplicht, dodatna: Zusatzbremsleuchte
luč za vzvratno vožnjo der Rückfahrscheinwerfer
zadnja luč das [Schlußlicht] Schlusslicht
utripajoča luč der Warnblinker, das Blinklicht, die Warnblinkanlage
modra luč das Blaulicht
peljati z modro lučjo mit Blaulicht fahren
vklopiti/izklopiti dolgo luč aufblenden/abblenden
brez luči unbeleuchtet
dajati komu znake z lučjo (jemanden) anblinken
vključiti smerno luč ein Blinkzeichen geben

2. na semaforu: das Licht, die Phase (rdeča Rotphase, Rotlicht, rumena Gelbphase, Gelblicht, zelena Grünphase, grünes Licht)
voznik, ki je zapeljal v rdečo luč der Rotlichtsünder
figurativno dati zeleno luč grünes Licht geben

majic|a ženski spol (-e …)

1. spodnja: das Unterhemd, -hemd (mrežasta Netzhemd); samo moška: die Unterjacke (s kratkimi rokavi : mit halben Ärmeln)

2. otroška: das Hemdchen, -hemdchen (za dojenčka Kinderhemdchen, brez rokavov Achselhemdchen, za čez glavo Schlupfhemdchen, na zavezovanje Flügelhemdchen)

3. zgornja: das T-Shirt; šport das Trikot (rumena gelbes), das Leibchen
telovadna majica das Turnhemd

4. (nikica) der Nicki

májica maillot moški spol , maillot de corps

mornarska majica maillot de marin
rumena majica (kolesarski šport) maillot jaune
telovadna majica maillot de gymnastique (ali de gymnaste)

májica (-e) f obl. maglietta, maglia; t-shirt:
mornarska majica maglietta alla marinara
šport. roza, rumena majica maglia rosa, gialla
volnena, bombažna majica maglia di lana, di cotone
majica brez rokavov canottiera

maslenica samostalnik
botanika Hemerocallis (rastlina) ▸ sásliliomPovezane iztočnice: rumena maslenica