ves čas stalna zveza
1. (skozi celotno aktivnost) ▸ mindvégig, egész idő alatt, folyamatosan
Ves čas so vodili, z največjo razliko treh golov. ▸ Mindvégig vezettek – maximum háromgólos különbséggel.
Naj bo vaš fotoaparat z vami ves čas. ▸ Egész idő alatt legyen önnél a fényképezőgép.
Ves čas sejma je potekal tudi voden otroški program. ▸ A vásár ideje alatt folyamatosan voltak felügyelet mellett vezetett gyermekprogramok is.
Ves čas večerje sva se pogovarjala. ▸ A vacsora alatt mindvégig beszélgettünk.
2. lahko izraža poudarek (neprestano) ▸ mindvégig, állandóan, folyamatosan
Minister je sicer ves čas zatrjeval, da je nedolžen. ▸ A miniszter mindvégig állította, hogy ártatlan.
Vajeni smo, da ves čas samo govori in vmes preklinja, vendar ni slab človek. ▸ Hozzászoktunk, hogy állandóan beszél és közben káromkodik, de nem rossz ember.
Zadetki iskanja
- víc (-a) m pog. (šala, dovtip) barzelletta:
pripovedovati vice raccontare barzellette
masten, nedolžen vic barzelletta spinta, sconcia; barzelletta decente, castigata - vònjati -ām
1. vonjati, dišati: cvijeće prijatno vonja: u prostorijama vonja kavom; u crkvi vonja na tamjan, tamjanom; sav vonjaše duvanom; na trulež je vonjala tvrda gljiva; čudna smrada od njega kao da grobom vonja
2. duhati, vohati: vonjati ružu; ni luk jeo ni lukom vonjao biti popolnoma nedolžen - zatrjeváti to affirm, to assert
zatrjeváti komu kaj to assure someone of something
zatrjuje, da je nedolžen he maintains (ali protests) his innocence - ἄ-βατος 2 (βαίνω) 1. brezpoten, nehoden, neprehoden (reka). 2. nedostopen, svet (kamor ne sme nihče stopiti) ψυχή čist, nedolžen – τὰ ἄβατα posvečen kraj, svetišče.
- ἀ-βλαβής 2 (βλάβη) 1. nepoškodovan, nepokvarjen, nedolžen (βίος). 2. neškodljiv, brez nevarnosti, ki ne prinaša škode σπονδαί – adv. ἀβλαβῶς neomajljivo, sveto, brez nevarnosti.
- ἁγνός 3 (ἅγιος) 1. svet, posvečen, častit; χῶρος οὐχ ἁγνὸς πατεῖν, kraj, kamor ne sme nihče stopiti. 2. a) neomadeževan, čist, nedolžen, pobožen, δέμας ἁγνὸν ἴσχω zdržujem se; b) očiščujoč, očiščen. – adv. ἁγνῶς ἔχω sem nedolžen, brez greha.
- ἀ-ζήμιος 2 (ζημία) 1. nekaznovan, brez kazni, nedolžen. 2. neškodljiv, ne kaznujoč, ἀχθηδόνες.
- ἀ-θῷος 2 (θῳή) 1. nekaznovan, brez kazni, nepoškodovan, siguren. 2. nedolžen NT.
- ἄ-κᾰκος 2 nehudoben, nedolžen, neškodljiv.
- ἀν-αίτιος 3 in 2 nedolžen, nekriv, brez krivde τινός; ἀναίτιος ἔσῃ παρὰ τοῖς στρατιώταις ne bodo te dolžili vojaki; οὐ δικαίως ἀναίτιός εἰμι ἀφροσύνης po pravici se mi očita nespamet.
- ἀν-αμάρτητος 2 (ἁμαρτάνω) 1. brez pregreška, nedolžen, nekriv, nezmotljiv, τινός na, v čem, τινί pri kom. 2. neizpremenljiv.
- ἀν-εύθῡνος 2 (εὔθῡνα) kdor ni dolžan dati računa, neodgovoren; o stvareh: za kar ni treba dati računa, nedolžen.
- ἀπό [Et. lat. ab, iz star. ap (n. pr. aperio) po apokopi iz apo, nem. ab] I. kot adv. se nahaja samo pri pesnikih in Her., kjer se navadno smatra za tmezo. II. praep. z gen. (zapostavljen ἄπο); naznanja pa vobče ločitev od kake stvari ali osebe, in sicer 1. kraj.: a) od, z, na; ἀφ' ἵππων μάχεσθαι na konjih se boriti, ἁψαμένη βρόχον ἀπὸ μελάθρου privezala je vrv na tramovje; στᾶσ' ἀπὸ ῥίου stoječ na skali; ἀπὸ ῥυτῆρος σπεύδω dirjam brez uzd = na skok; κεκρυμμένος ἀπ' ἄλλων pred drugimi skrit; ἀπὸ θυμοῦ sovražen, mrzek; ἀπὸ δόξης, ἐλπίδων proti pričakovanju; ἀπὸ σκοποῦ daleč od cilja; ἀπ' οἴκου daleč od doma; εἷς ἀπὸ πολλῶν eden od mnogih; ἀφ' ἵππων ἆλτο z voza; b) od … sem: ἀπὸ πύργου od stolpa sem; ἀπὸ τῶν ἵππων τοξεύω, ἡ ἀστραπὴ ἔρχεται ἀπὸ ἀνατολῶν; c) s, raz: καταβαίνω ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ; καθαιρέω δυναστὰς ἀπὸ θρόνων s prestola NT. 2. čas.: a) od: ἀπὸ τούτου od tedaj; ἀφ' οὗ odkar; τὸ ἀπὸ τοῦδε odslej; ἀπὸ παίδων od mladih nog; ἀπὸ παλαιοῦ od nekdaj; εὐθὺς ἀφ' ἑσπέρας ko se je zmračilo; b) po, izza: ἀπὸ δείπνου po obedu; ἀπὸ στρατείας po vojni; ἡμέρῃ δεκάτῃ, ἀφ' ἧς παρέλαβε τὸ τεῖχος (= ἀπὸ ταύτης, ᾗ = decimo die post captam arcem). 3. vzročno: od, po, iz, skoz, vsled, s za označenje a) rodu: οὐ γὰρ ἀπὸ δρυὸς ἔσσι … οὐδ' ἀπὸ πέτρης ne izhajaš od = nisi neznanega rodu; οἱ ἀπ' ἐκείνων potomci onih, εἷς ἀπὸ Σπάρτης iz Sparte; ὁ ἀπὸ βουλῆς senator; b) izvira: αἷμα ἀπὸ Τρώων trojanska kri; βάλανος ἡ ἀπὸ τοῦ φοίνικος želod od palme = datel; ἀπὸ θεοῦ (εἶναι) od boga; ὁ ἀπὸ τῶν πολεμίων φόβος strah pred sovražniki; οἱ ἀπὸ Πελοποννήσου = οἱ Πελοποννήσιοι; τὰ ἀπ' ἐμοῦ kar moram jaz storiti; τὰ ἀπὸ σεῦ tvoje mnenje; τὰ ἀπὸ τοῦ πλοίου ostanki ladje NT; οἱ ἀπὸ Πλάτωνος Platonovi pristaši (učenci); se pogosto rabi v NT v zvezi z adi. in glagoli: καθαρός (ἀθῷός) εἰμι ἀπὸ τοῦ αἵματος nedolžen sem pri krvi; ἀφιέναι ἀπὸ τῶν καρδίων iz srca odpustiti; ἰᾶσθαι ἀπό τινος ozdraveti od česa; σώζειν, ῥύειν ἀπὸ τοῦ πονηροῦ rešiti hudega; δικαιοῦσθαι ἀπό τινος opravičiti se od česa; φυλάττεσθαι, βλέπειν, φεύγειν, προσέχειν ἀπό τινος varovati se česa; διελέξατο αὐτοῖς ἀπὸ τῶν γραφῶν iz svetega pisma; ἐκρύβη ἀπὸ ὀφθαλμῶν skrito je pred očmi; c) sredstva: ἀπὸ βιοῖο πέφνεν z lokom ga je usmrtil; ἀπὸ χρημάτων z denarjem, ζῆν ἀπὸ θήρης živeti od divjačine; στέφανος ἀπὸ ταλάντων ἑξήκοντα venec vreden 60 talentov; d) načina in povoda: ὡς ἀπ' ὀμμάτων na videz; ἀπὸ σπουδῆς vneto, z vnemo, iskreno; ἀπὸ γλώσσης ustno; ἀπὸ τοῦ ἀδοκήτου nepričakovano; ἀπὸ τοῦ προφανοῦς očito; ἀπὸ τῆς χαρᾶς od veselja; ἀπὸ φόβου od strahu; ἀφ' ἑαυτοῦ sam od sebe NT; ἀπό τινος καλεῖσθαι nazvan biti po kom; κρίνειν ἀπὸ τῶν ἔργων soditi po delih; θαυμάζω ἀπό τινος radi česa; ἀπὸ σημείου na znamenje; ἀπὸ μιᾶς enoglasno.
- ἀ-πρόσκοπος 2 (προσ-κόπτω) nespotekljiv, brez spotike τινί, neomadeževan, nedolžen NT.
- ἀταλά-φρων, ονος, ὁ, ἡ (ἀταλά, φρονέειν) ep. nežnega srca, nedolžen, detinsko vesel.
- εὐ-αγής 2 (ἅγος) 1. a) neomadeževan, čist, nedolžen, pobožen, svet; b) očiščujoč, srečen λύσις. 2. bleščeč, svetel, jasen.
- νηλειτής 2, fem. νηλεῖτις, ιδος, ἡ νηλιτής νηλῖτις (νη, ἀλιταίνω) ep. nedolžen, nekazniv.
- παρθένος, ἡ [Et. iz παρ-θένος, kor. gwhen, bujen, cvetoč; sor. εὐθένεια] devica, deklica, dekle, mlada žena, θυγάτηρ deviška hčerka; adi. deviški, čist, nedolžen, ὁ παρθένος samec, neoženjenec NT.
- оказываться, оказаться (po)kazati se, izkaz(ov)ati se; biti;
он оказался невинным pokazalo se je, da je nedolžen;
в наличности оказалось у него сто рублей v gotovini so našli pri njem sto rubljev;
этого согласия не оказалось tega soglasja ni bilo