Franja

Multimammia -ae, f (multus in mammia) Multimámija = mnogoprsna, z mnogimi prs(m)i, vzdevek efeške Diane, ki so jo upodabljali z mnogimi prsmi: Hier.

mundus² -ī, m (mundus 3)

I.

1. ženska toaleta, ženske toaletne potrebščine (za čiščenje in olepšavo ženske polti; nakit, okras(je) je ornamentum, ornatus): Acc. ap. Fest., muliebris L., auro, veste, gemmis omnique cetero mundo exornata mulier Ap., mundus muliebris est, quo mulier mundior fit; continentur eo specula, unguenta, vasa unguentaria, lavatio, alia Ulp. (Dig.).

2. metaf. orodje, priprava: falces et operae messoriae mundus omnis Ap., m. Cereris Ap. mistične Cererine skrinjice, in mundo esse ali habere pripravljen biti, čakati koga ali pripravljeno imeti kaj: Enn. fr., Kom., mihi in mundo sunt virgae Pl., nempe habeo in mundo Pl. —

II.

1. svetovni red, svetovna ureditev, vsemir(je), vesolje, vesoljstvo, vesoljni svet, svet, kozmos (za ta pomen in pomen pod I. 1 prim. gr. κόσμος, ki pomeni „nakit“ in „svet“): Stat., in illa plaga mundus statas temporum vices mutat Cu., patuli super aequora mundi Lucr., ornatus (lepa skladnost) mundi Ci., mundus appellatur caelum, terra, mare et aër Fest., clarissima mundi lumina V., mundi innumerabiles Ci., mundus immensus O.

2. occ.
a) svet (kot bivališče človeštva), zemlja, zemljekrog: quicumque mundo terminus obstitit H., pars mundi H.; pesn. „rimski svet“ = rimsko vladarstvo, rimsko cesarstvo, rimski imperij: Lucan.; meton. človeštvo: fastos evolvere mundi H., m. miser Lucan., quem mundus et superi timent Sen. tr.
b) evfem. podzemlje z odprtino na zborišču (comitium) (okroglo, vedno s kamnom (lapis manalis) zakrito jamo, ki so jo odkrivali le trikrat na leto, ob dnevih, posvečenih podzemeljskim božanstvom: 24. avgusta, 6. oktobra in 8. novembra; takrat so metali vanjo prvence raznih sadov in pridelkov: Ca. ap. Fest., Varr. ap. Macr., Macr.
c) nebo: Enn. ap. Macr., m., communis deorum atque hominum domus Ci., mundi ac terrarum magnitudo C., lucens Ci., arduus V., aetherius Tib., concussit sidera micantia mundus Cat.

mūnicipium -iī, n (mūniceps) „zadruga municipijanov“, municípij =

1. zavezniško mesto. Sprva so municipia večinoma mesta v Laciju (razen Rima), ki so imela svojo upravo, svoje zakone in svoje oblastnike, imenovane decuriones, a so bila v trdni zavezi z Rimom in imela do tega mesta iste dolžnosti (munia), zato pa tudi (kakor Formiae, Lanuvium, Tusculum) iste pravice (rim državljanstvo: suffragium, conubium, commercium idr.) kakor cives Romani. Po latinski vojni l. 338 so se te razmere precej spremenile. Municipia so se spojila z Rimom in postala rim. mestne občine, ki so bile z Rimom v različnih zvezah: nekatera (npr. Acerrae, Atella, Cumae) so ohranila svojo samoupravo, druga (npr. Anagnia, Capua, Cuere idr.) so jo izgubila ter bila popolnoma podložna Rimljanom in upravljana od rim. oblastnikov, nekatera (kot npr. Aricia, Lanuvium, Nomentum, Pedum, Tusculum idr.) so bila municipia cum suffragio, torej so imela vse pravice rim. državljanov, druga, municipia sine suffragio, niso imela teh pravic, zato so njihovi prebivalci morali služiti v rim. vojski in plačevati davke: Ci. idr.

2. Julijev zakon (lex Iulia) je povzdignil vsa italska mesta v municipije s popolnim rim. državljanstvom in municipium odslej = podeželsko, pokrajinsko, svobodno mesto, ime, ki so ga za časa cesarjev dobila tudi mesta zunaj italskega polotoka: Ci. idr.

muriola (murriola, moriola) -ae, f pátoka, zmešana s kuhanim gostim moštom: Varr. ap. Non., murrina genus potionis … hanc mulieres vocabant muriolam P. F. (ki jo zamenjuje z „murrina“).

Murphyjev zakon stalna zveza
(o sosledju dogodkov) ▸ Murphy-törvény, Murphy törvénye
Murphyjev zakon pravi, da bo šlo narobe vse, kar gre lahko narobe. ▸ Murphy törvénye az az elv, hogy ha valami egyáltalán elromolhat, az el is romlik.
Ko končno najdeš prava vrata, je pred njimi po Murphyjevih zakonih najdaljša vrsta daleč naokoli. ▸ Amikor végre megtalálod a jó ajtót, a Murphy-törvény szerint előtte áll a leghosszabb sor.

must³ [məst] pridevnik
nujen, neizogibno potreben

a must book knjiga, ki jo je treba brati, obvezno čtivo

mustāceum (mustācium) -iī, n: Iuv. in mustāceus (mustācius) -ī, m: Ca. (mustum ali mustāx) mustácej (mustácij) = moštno-lovorov kolač, ženitovanjski kolač iz moke, ki so jo mesili z moštom in začinjali z lovorovim listjem; preg.: laureolam in mustaceo quaerere Ci. ep. = do lovorovega venca (= zmage, zmagoslavja) skušati priti na lahek način (brez truda).

Mūta -ae, f (mūtus) Múta = Nema, nimfa, ki jo je Jupiter zaradi njene blebetavosti naredil nemo, sicer imenovana Lara, Larunda in Tacita: O., Lact.

Mutilia Prisca -ae, f Mutílija Príska, ena od članic Livijinega najožjega kroga, soproga Gaja Fufija Gemina (konzul l. 29 po Kr.). Ko jo je l. 31 Tiberij obtožil zakonolomstva z Julijem Postumom, je v senatu naredila samomor: T.

mūtuus 3 (gl. mūtō -āre)

1. (iz)posojen: mutuum talentum dare Pl. ali pecuniam dare mutuam Ci. ali dare frumentum mutuum Ci. na posodo (v zakup) da(ja)ti, posoditi (posojati), quaerere pecunias mutuas fenore L. na obresti hoteti vzeti, pecuniam mutuam sumere S., sumere ab aliquo pecunias mutuas Ci. v zakup vzeti (jemati), izposoditi (izposojati) si, sescenties sestertium a privatis mutuum accipere T. kot posojilo prejeti, dobiti, mutuam pecuniam praecipere C. vnaprej vzeti posojilo, pecunias mutuas exigere Ci. na posodo (kot posojilo) zahtevati, argentum mutuum arcessere S. fr., aes mutuum reddere S.; metaf.: pudorem sumere mutuum Pl. izposoditi si sramežljivost, če je človek nima sam; subst. mutuum -ī, n pósoda, posojilo, zakup: Icti., Vulg., accipere mutuum, ali(c)unde exorare mutuom (= mutuum) Pl., sumere mutuum Sen. ph. ali a se mutuum Ca. ap. Sen. ph.; poseb. abl. mūtuō na pósodo, kot posojilo, v zakup: Iust., Vulg., sumptum aliunde ut mutuo Ci.; v besedni igri: ea me deperit: ego autem cum illa nolo facere mutuom. Quia proprium facio: amo pariter simul Pl. = nočem, da mi le posodi svojo ljubezen, hočem jo imeti v lasti.

2. vzajemen, medsebojen, obojestranski, povraten: beneficia N., benevolentia, voluntas Ci., officia Ci., Plin. iun., metus, odium, pernicies, sermones T., accusatio Q. protitožba, mutuum inter se auxilium L., nec mutua nostris dictu refers O. ne odgovoriš nič na moje besede, Mars mutua funera aequat V. ali nox omnia erroris mutui implevit L. na obeh straneh, mutua vulnera Iust., Aur. ali mutui ictūs T. ki si jih zadajajo drug drugemu, olores mutuā carne vescuntur inter se Plin. požirajo drug drugega, mutuarum rerum commercium Iust. trgovina na (blagovno) izmenjavo; subst. mutuum -ī, n vzajemnost, medsebojnost, obojestranskost, vedenje drugega proti drugemu, medsebojen odnos: mutuum in amicitiā Ci., mutuum mecum facit Pl. vrača (ne)milo za (ne)drago, mutuum fit (sc. a me) in mutua fiunt a me Pl. jaz ravnam prav tako (v odnosu do tebe), enako ravnam jaz; adv.: per mutua ali sam acc. mutua, tudi acc. sg. mutuum med seboj, medsebojno, drug z drugim, drug drugega: pedibus per mutua nexis V., inter se mortales mutua vivunt Lucr., e laevo sit mutua dexter Lucr. nasproti pa, mutuum muli scabunt Aus. (gl. mūlus). — Adv. mūtuē in mūtuiter: Varr. ap. Non. (oboje redko) vzajemno, med seboj, medsebojno, zopet: mutue respondere; nav. v istih pomenih adv. abl. mūtuō: Suet., Fr., aestūs maritimi m. accedentes et recedentes Ci., de se m. sentire provinciam Auct. b. Alx. da je prav takega (dobrega) mnenja o njem, kakor je bil on o njej.

muzej samostalnik
1. (kulturna ustanova) ▸ múzeumRudnik svinca in cinka v Mežici ni povsem zaprt, saj so ga spremenili v muzej. ▸ A mežicai ólom- és cinkbányát nem zárták be teljesen, mivel múzeumot alakítottak ki belőle.Del hodnika so preoblikovali v muzej in v njem namestili kar 1200 eksponatov ikonografske zbirke. ▸ A folyosó egy részét múzeummá alakították át, ahol az ikonográfiai gyűjtemény 1.200 kiállítási tárgyát helyezték el.
V Kobaridu smo si ogledali muzej 1. svetovne vojne. ▸ Kobaridban megtekintettük az 1. világháborús múzeumot.
Povezane iztočnice: šolski muzej

2. (zbirka) ▸ múzeumSkoraj vse predmete, ki so razstavljeni v zasebnem muzeju, je izkopal sam. ▸ A magánmúzeumban kiállított tárgyak szinte mindegyikét ő ásta ki.Skoraj vsak zbiratelj ima doma že kakšen mini muzej, ki ga z veseljem razkazuje. ▸ Szinte minden gyűjtőnek van már otthon egy mini múzeuma, amelyet szívesen mutogat. Muzej so namestili v sodobni zgradbi, ki so jo zgradili na temeljih vhodne stavbe v rimske terme. ▸ A múzeum egy modern épületben kapott helyet, amely a római fürdő bejáratának alapjaira épült.

nabosti glagol
1. (natakniti; napičiti) ▸ felnyársal, felszúrSlanino zložite in jo izmenično z mesom in zelenjavo nabodite na nabodala. ▸ kontrastivno zanimivo A szalonnát a hússal és a zöldségekkel váltakozva tűzdelje fel a nyársra!
Na lesene palčke nabodite meso, gobe, mlado čebulo, ananas in papriko. ▸ A fapálcikára szúrja fel a hús, gombát, újhagymát, ananászt és paprikát!
45-letnik je padel in preden se je uspel pobrati, ga je bik že nabodel na roge. ▸ A 45 éves férfi elesett, és mielőtt sikerült volna feltápászkodnia, a bika már felnyársalta a szarvával.
Mož je padel v luknjo v zemlji in se nabodel na kole. ▸ kontrastivno zanimivo A férfi a földben lévő lyukba zuhant, és felnyársalták a karókba.

2. (narediti več vbodov) ▸ megszúrkálTesto nekajkrat nabodemo z vilicami ali zobotrebcem, da se med peko ne bo dvigovalo. ▸ A tésztát néhányszor villával vagy fogpiszkálóval megszúrkáljuk, hogy sütés közben ne emelkedjen meg.

3. (zapičiti; vstaviti) ▸ megtűzdel, megspékel
Za čudovit praznični vonj bodo poskrbele pomaranče, v katere bomo na gosto nabodli nageljnove žbice. ▸ A csodálatos ünnepi illatokról a szegfűszeggel sűrűn megtűzdelt narancsok gondoskodnak.
Piščančje prsi nabodemo z narezanimi suhimi slivami in začinimo. ▸ A csirkemellet szárított szilvával tűzdeljük meg, és fűszerezzük.

nabúknuti nàbūknēm ekspr. zardeti: nabukne jakom krvlju i sune kao ris oblije jo močna rdečica in skoči kot ris

nàdati -ām
I.
1. dodati: nadati komu još jedan zadatak
2. dati: nadati komu pomoći
3. ekspr. zagnati: nadati viku
4. ekspr. spustiti se v beg: on nadade prvi on je začel prvi bežati: nadati u bekstvo; nadade preko polja, uz potok ucvrl jo je čez polje, ob potoku
5. prasniti: nadati u smijeh
II. nadati se
1. ponuditi se: nadala mi se prilika
2. spustiti se v beg za kom: naši se nadali za njima u potjeru
3. začeti: nadade se snažno smijati, smejati

nadomestljiv pridevnik
1. (pogrešljiv; zamenljiv) ▸ pótolhatóLjubezen do dela je postala zlahka nadomestljiva s hipnim uspehom in z denarjem. ▸ A munka szeretete könnyen pótolhatóvá vált a pillanatnyi sikerrel és pénzzel.
V slovenski ligi je pač tako, da je nadomestljiv prav vsak igralec. ▸ A szlovén ligában az a helyzet, hogy minden egyes játékos pótolható.

2. (popravljiv; odpravljiv) ▸ helyrehozható, visszaállítható, behozható
Škoda, ki jo je šolska reforma povzročila poklicnemu izobraževanju, je bila le težko nadomestljiva. ▸ A szakképzésben az iskolai reform okozta kár csak nehezen volt helyrehozható.
Razlika dveh golov je vsekakor nadomestljiva. ▸ A kétgólos különbség mindenképp behozható.

nagósti (-gódem) perf. (zagosti)
nagosti jo komu giocare un tiro a qcn.

nakovalce samostalnik
1. anatomija (slušna koščica) ▸ üllő
Srednje uho je votlina v kateri ležijo tri slušne koščice: kladivce, nakovalce in stremence. ▸ A középső fül egy üreg, amelyben a három hallócsont – a kalapács, az üllő és a kengyel – található.

2. (majhen kovinski podstavek) ▸ üllő
Segrel je drobtinico železa in jo položil na nakovalce. ▸ Felmelegített egy morzsányi vasat és az üllőre helyezte.
Pri zamahovanju z roko gor in dol kladivce navadno tolče po obeh straneh nakovalca. ▸ A kar fel- és lefelé lendítésekor az apró kalapács általában az üllő mindkét oldalát üti.

namaškaráti (-ám)

A) perf.

1. mettere la maschera

2. vestire goffamente, in modo ridicolo

B) namaškaráti se (-ám se) perf. refl.

1. mascherarsi, mettersi la maschera

2. vestirsi in modo ridicolo; conciarsi:
glej jo no, kako se je namaškarala ma guarda come si è conciata

namèkšati -ām tudi ekspr. zmehčati: namekšaj ti njoj leda, brate moj slatki pregarbaj jo, dragi moj

nam-que (včasih tudi nanque), conj. (s -que okrepljen nam [gl. nam] = gr. καὶ γάρ), stoji pri C. vselej, pri Ci. in N. večinoma le pred samoglasniki in h, pri drugih pisateljih (poseb. zgodovinopiscih) pa tudi pred soglasniki: namque omnium rerum C., namque illud quare, Scaevola, negasti? Ci., namque hoc praestat amicitia Ci., namque imperator fuit summus N.; vendar tudi: namque tum Thraeces N., namque nostri Hirt., namque coepere nobilitas S., namque Flavius T.; namque redno začenja stavke, zgodovinopisci in pesniki pa ga tudi zapostavljajo prvi, drugi ali še poznejši besedi v stavku (pogosto stoji na koncu heksametra): fuga namque ad Alliam L., non hoc mihi namque negares V., infans namque pudor prohibebat H., cum duce namque meo O., is namque clamitaverat T. Namque se uporablja enako in v enakih pomenih kakor nam, le da ima na splošno večjo utemeljevalno moč in da izreka misel z večjo odločnostjo in večjim prepričanjem ter jo tesneje navezuje na predhodne misli, torej = namreč, zakaj, kajti, (za)res, zakaj res(nično), a tudi = (zatrjevalno) da, vsaj, saj, seveda, kajpada ipd. (prim. nam).