Zadetki iskanja
- amnijsk|i (-a, -o) medicina Frucht- (tekočina das Fruchtwasser)
- barvílen colorant
barvilna tekočina, raztopina liquide moški spol colorant
barvilna moč pouvoir moški spol colorant - bireta samostalnik
1. kemija (merilni pripomoček) ▸ bürettaodčitek na bireti ▸ a bürettán leolvasott eredménytekočina v bireti ▸ folyadék a bürettábannapolniti bireto ▸ bürettát megtöltbireta in pipeta ▸ büretta és pipetta
2. (pokrivalo) ▸ birétumkardinalska bireta ▸ bíbornoki birétum, bíborosi birétumSopomenke: biret - bouillon [bujɔ̃] masculin (zračni) mehurček (pri vrenju kake tekočine); mesna juha; cenena restavracija; pluriel neprodani izvodi (publikacije, časopisov)
bouillon gras, de poulet mastna juha, kurja juha
bouillon de viande, de légumes, de tortue mesna, zelenjavna, želvina juha
bouillon d'onze heures zastrupljena pijača ali jed
bouillon de culture tekočina za kulturo mikrobov; ugodna sredina (miljé)
boire, prendre un bouillon izpiti skodelo juhe
boire un bouillon piti vodo (pri plavanju), figuré, familier izgubiti pri špekuliranju
bouillir à gros bouillons močnó vreti
retirer au premier bouillon odmakniti takoj pri zavretju
vomir le sang à gros bouillons močnó bljuvati kri - brčice samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajuszka, bajszocska, kicsi bajuszpristrižene brčice ▸ megnyírt bajuszkatanke brčice ▸ vékony bajuszkaTanke brčice ima ostro postrižene, kot da jih je potegnil s flomastrom. ▸ Élesen nyírt bajuszkát visel, mintha filctollal rajzolta volna meg.črne brčice ▸ fekete bajuszkamajhne brčice ▸ kicsi bajuszkapogladiti brčice ▸ simogatja a bajszocskájáthitlerjevske brčice ▸ hitleri bajusznegovane brčice ▸ ápolt bajuszkasmešne brčice ▸ vicces bajuszkadrobne brčice ▸ apró bajuszkaPoveljnik je bil živahen mož z majhnimi brčicami in radovednimi rjavimi očmi. ▸ A parancsnok élénk ember volt, apró bajusszal és kíváncsi barna szemekkel.
Precej starejših fantov je imelo puh na licih ali štrenaste brčice pod nosom. ▸ Az idősebb fiúk közül jó néhánynak pelyhedzett az álla, vagy fürtös bajuszka volt az orra alatt.
Sopomenke: brki
2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz
Morala sem zaigrati omedlevico, miš pa se je z brčicami dotaknila mojega obraza. ▸ Ájulást kellett színlelnem, az egér pedig bajszával hozzáért az arcomhoz.
Dihurček je zlezel izpod odeje, se postavil na zadnje tačke in opazoval pladenj z večerjo na mizici. Migal je z brčicami, kot bi hotel reči: Oh, lepo! ▸ Az apró görény kimászott a takaró alól, hátsó mancsaira állt, és a dohányzóasztalon álló vacsoratálcát nézte. bajszocskáját illegette, mintha azt akarná mondani: Ó, de szép!
Sopomenke: brki
3. (pri ženskah) ▸ bajusz, bajuszka
Debela natakarica, ženska z brčicami pod nosom in z ogromnim oprsjem, odpre pipico in rumenkasto bela tekočina cúri v stekleni vrček. ▸ A testes, bajuszos, bögyös pincérnő kinyitja a csapot, és a sárgásfehér folyadék egy üvedkorsóba folyik.
Sopomenke: brki - brezbarven pridevnik
1. (ki nima barve) ▸ színtelenbrezbarven lak ▸ színtelen lakkbrezbarven premaz ▸ színtelen bevonatbrezbarven puder ▸ színtelen púderbrezbarvna tekočina ▸ színtelen folyadékbrezbarvna snov ▸ színtelen anyagbrezbarvna raztopina ▸ színtelen oldatbrezbarvna spojina ▸ színtelen vegyületČez popolnoma suho barvo nanesemo še plast brezbarvnega laka. ▸ A porszáraz festett felületet színtelen lakkal kezeljük.
Sopomenke: prozoren
2. (bled) ▸ színtelen, sápadt, fakóbrezbarven obraz ▸ fakó arcbrezbarvne ustnice ▸ színtelen ajkakbrezbarvne oči ▸ fakó szemekNjen brezbarvni obraz je še bolj prebledel. ▸ Színtelen arca még sápadtabb lett.
3. (neizrazit; enoličen) ▸ jellegtelen, sivár, színtelenbrezbarven glas ▸ színtelen hangbrezbarvna sedanjost ▸ sivár jelen"Ste za skodelico kave ali čaja?" je vprašal s povsem brezbarvnim glasom. ▸ Egy csésze kávét vagy teát? – kérdezte teljesen színtelen hangon.
4. (politično neopredeljen) ▸ elkötelezetlen, el nem kötelezettpolitično brezbarven ▸ politikailag el nem kötelezettTežko bi trdili, da so bili prejšnji direktorji Telekoma politično brezbarvni. ▸ Nehezen mondhatnánk, hogy a Telekom korábbi igazgatói nem kötelezték el magukat a politikának. - caccabāceus 3 (caccabus) ponvičen, kozičen: panis Aug. ponvičnik, v ponvi pečen kruh, motus Tetr. kakor tekočina, ki se kuha v ponvi.
- chȳmiātus 3 (iz χυμίον tekočina, sok) sočen, tekoč, razpuščen: Plin. Val.
- dēfluus 3 (dēfluere) dol tekoč, dol padajoč: lacus Sid.; pren. ki gre naravnost dol, dol se spuščajoč: gradus Stat., caesaries Prud.; occ.: vasculum d. Ap. (posodica, v kateri tekočina teče navzdol) vodna ura.
- destilirana voda stalna zveza
(tekočina) ▸ desztillált víz - deževnica samostalnik
(tekočina) ▸ esővízzbiralnik deževnice ▸ esővízgyűjtőzbiranje deževnice ▸ esővíz gyűjtésezalivati z deževnico ▸ esővízzel öntözcisterna za deževnico ▸ esővízgyűjtő tartályPreživela sta se hranila z ribami, ki sta jih ujela, in pila deževnico. ▸ A túlélők halakkal táplálkoztak és esővizet ittak. - dietil eter stalna zveza
kemija (tekočina) ▸ dietil-éter
Sopomenke: dietileter - dietileter samostalnik
kemija (tekočina) ▸ dietil-éter
Sopomenke: dietil eter - ekstra deviško oljčno olje stalna zveza
(tekočina) ▸ extra szűz olívaolaj - elettrolitico agg. (m pl. -ci) kem. elektrolizen, elektrolitski:
soluzione elettrolitica elektrolizna tekočina - eterično olje stalna zveza
(dišeča tekočina) ▸ illóolaj - glaireux, euse [glɛrö, z] adjectif sluzast, sluzav
liquide masculin glaireux sluzava tekočina - gost2 [ó] (-a, -o)
1. dicht
2. tekočine: dick, dickflüssig, omaka: sämig
3. pisava: eng, v gostih vrsticah: engzeilig; sito, pletivo ipd.: engmaschig, feinmaschig
|
gosti sadni sok der Obstdicksaft
tehnika gosta izplaka die Dickspülung
gosta tekočina der Dickstoff
črpalka za goste tekočine die Dickstoffpumpe
gost dim tehnika der Schmauch, pekoč: der Qualm
| ➞ → gosto - grgránje gargouillement moški spol ; gargarisme moški spol
tekočina za grgranje gargarisme moški spol - guttus (gūtus) -ī, m (gutta) vrč z ozkim vratom, iz katerega je tekočina le kapljala, ročka, konva, poseb. za olje, s katerim so se mazilili po kopeli: GELL., plena componit linter guto IUV., nec opposito pavidus tegit inguina guto IUV.; tudi vinski vrč ubožnejših ljudi pri obedu, poseb. pa pri daritvah (libationes); iz njega so kapali vino na darilno skledico (patera): VARR. cum patera guttus H., guttus faginus PLIN.