Franja

ti očeta do praga, sin tebe čez prag frazem
(kot ti ravnaš s starši, tako bodo tvoji potomci s teboj) približek prevedka ▸ Amilyen a fa, olyan a gyümölcse.

socer, socerī, m (osnovna indoev. obl. *su̯ekuros (morda disimilirano iz *su̯ék̑ruros); prim. skr. śváśurah = gr. ἑκυρός tast = starejše sl. sveker = got. swaíhra = stvnem. swehur, srednjevisokovnem. swāger, swāgur, nem. Schwager, Schwiegervater, Schwiegersohn, lat. socrus -us [iz indoev. obl. *su̯ekrū] = skr. śvaśrúh = gr. ἑκυρᾱ́ = starejše sl. svêkra, svêkrva = got. swaíhrō) tast, ženin ali možev oče, starejše sveker: Kom., C., N., V., O., H., T. idr., nostro more cum soceris generi non lavantur Ci., socerum gener sepulturā prohibuit L., socer et socrus Icti., noster socer venit Ter. tast mojega sina, candidatus socer Ap. ki se poganja za tastovstvo, ki stremi za tastovstvom, ki si prizadeva (se trudi) biti (postati) tast, socer magnus Dig. stari tast = ded moje (tvoje itd.) soproge, socer maior P. F. pratast = praded moje (tvoje itd.) soproge; pl. socerī moževi ali ženini starši (roditelji), tast in tašča, (starejše) sveker in svekrva: L., Val. Fl. idr., Andromache ferre … solebat ad soceros (= k tastu in tašči, tj. k Priamu in Hekubi (Hekabi)) et avo puerum Astyanacta trahebat V., soceri tibi (sc. Cadmo) Marsque Venusque contigerant O. kot tast in tašča (Kadmova soproga Harmonija je bila hči Marsa in Venere); soceri tudi = oba očeta zakonske dvojice: felix Aeoliam corripe virginem nunc primum soceris, sponse, volentibus Sen. tr. — Soobl. socerus -ī, m: Pl.

Opomba: Sinkop. obl. gen. sg. socri: Ulp. (Dig.); abl. sg. socro: Ci. poet.

spáti (spím)

A) imperf.

1. dormire:
spati kot polh, kot klada, kot jazbec, kot ubit dormire come un ghiro, come un tasso, della grossa
spati na prostem, na tleh dormire all'aperto, per terra
dobro spite! (kot voščilo) buon riposo!
spati mirno spanje dormire sonni tranquilli
spati pri kom dormire, pernottare da qcn.

2. (počivati) riposare:
pozimi rastline spijo d'inverno le piante riposano

3. giacere (sepolto), essere sopito, essere nascosto, trovarsi:
spolnost v otroku še spi nel bambino la sessualità è ancora sopita
rudno bogastvo spi pod zemljo le risorse minerarie giacciono sepolte sotto terra

4. (biti pokopan) riposare; esser sepolto:
na tem pokopališču spijo njegovi starši in questo cimitero riposano i suoi genitori

5.
spati pri dormire con, avere rapporti sessuali con
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
priden je, kadar spi è bravo quando dorme
glede tega lahko mirno spiš quanto a questo puoi stare tranquillo
hoditi, iti s kurami spat andare a dormire con le galline
spati smrtno, večno spanje dormire il sonno eterno
spati spanje pravičnega dormire il sonno dei giusti
PREGOVORI:
kakor si boš postlal, tako boš spal come uno si fa il letto, così dorme
nesreča nikoli ne spi i guai vengono senza chiamarli

B) spáti se (spí se) imperf. impers. (biti zaspan) avere sonno:
spi se mi ho sonno

sponzorirati glagol
(finančno podpirati) ▸ szponzorál, támogatDoločene stroške krije moj klub, v glavnem pa me morajo sponzorirati moji starši. ▸ Bizonyos költségeket a klubom fedez, de főleg a szüleim támogatnak.
Ampak režiserja ne bo nihče sponzoriral z avtom kot kakšnega športnika! ▸ De a rendezőt senki sem szponzorálja autóval, mint ahogy egy sportolót!
Vsi želijo sponzorirati samo uspešne in uveljavljene športnike. ▸ Mindenki csak a sikeres és befutott sportolókat szeretné szponzorálni.
Obstaja sedem vlad, ki sponzorirajo mednarodni terorizem, in ameriški viri naštevajo kakih štirideset terorističnih skupin. ▸ Hét olyan kormány van, amely a nemzetközi terrorizmust szponzorálja, az amerikai források pedig mintegy negyven terrorcsoportot sorolnak fel.

stàr âgé, vieux (vieil) ; (že v letih) d'un âge avancé, d'un grand âge, chargé d'ans ; (prejšnji) ancien ; (starinski) antique ; (obrabljen) usé ; (kruh) rassis

silno star extrêmement vieux, familiarno vieux comme les rues, les maisons, les pierres, le monde, Mathusalem, Hérode
star in mlado jeunes et vieux, tout Le monde
stari oče grand-père moški spol
stara mati grand-mère ženski spol
stari starši grands-parents moški spol množine
stari Grki (Slovani) les anciens Grecs (Slaves)
stari jeziki langues anciennes
star lisjak (figurativno) un vieux renard (ali routier)
stari in novi svet l'ancien et le nouveau monde
stari testament l'Ancien Testament
moj stari! mon vieux!, mon pote!, vieille branche!
koliko ste stari? quel âge avez-vous?, quel est votre âge?
za kako starega me imate? quel âge me donnezvous?
star sem nad 60 let j'ai plus de soixante ans, j'ai soixante ans passés, j'ai dépassé la soixantaine
toliko je star kot jaz il est du même âge que moi, il est aussi âgé que moi
stara je 20 let elle a vingt ans, elle est âgée de vingt ans
5 let star otrok un enfant de cinq ans
on je dvakrat toliko star kot ona il est deux fois plus âgé qu'elle, il a le double de son âge à elle
star postajati se faire vieux, avancer en âge
dosti star za ženitev en âge de se marier, nubile, mariable, (dekle familiarno) bonne à marier
nadaljevati po starem continuer comme par le passé (ali dans la même voie), suivre ses vieilles habitudes
vse ostane pri starem tout reste comme par le passé, il n'y a rien de changé
stara šara antiquaille ženski spol
vreči kaj v staro šaro mettre quelque chose au rancart (ali au rebut)
zelo stara je postala (zelo se je postarala) elle est devenue très vieille, elle a vécu très longtemps

stàr (stára -o)

A) adj.

1. vecchio; anziano:
star človek uomo vecchio; vecchio; persona anziana; anziano
biti star kot Metuzalem essere più vecchio di Matusalemme, di Noè; nareč. žarg. essere un matusa
koliko si star? quanti anni hai?
midva sva enako stara noi due abbiamo la stessa età

2. vecchio, stantio:
star kruh pane stantio

3. vecchio, stravecchio, invecchiato:
stari sir formaggio stravecchio
staro vino vino invecchiato

4. vecchio, antico:
stari običaji vecchie usanze
razvaline starega gradu le rovine del vecchio castello
zbirati stare rokopise fare raccolta di manoscritti antichi
stari Rim Roma antica
stara Avstrija la vecchia Austria

5. vecchio, straccio:
star avtomobil una vecchia auto
star papir carta straccia
staro železo ferri vecchi

6. pren. vecchio, provetto:
star voznik vecchio autista
star član društva vecchio socio
star znanec policije vecchia conoscenza della polizia

7. vecchio, originario:
stare rastlinske vrste počasi izginjajo le specie vegetali originarie vanno scomparendo

8. vecchio, annoso:
stari problemi questioni annose

9. (zastarel) antiquato, arretrato:
imeti stare nazore avere idee antiquate
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
na stare dni je moral beračiti da vecchio fu costretto a mendicare
človek starega kova, stare šole un uomo di vecchio stampo, di vecchio stile
biti star maček v čem saperla lunga in certe cose
stari mesec, stara luna luna vecchia
stari oče, stara mati nonno, nonna
stari starši nonni
ostati stara devica rimanere nubile, zitella
vrniti se v staro domovino tornare in patria
biti stara korenina essere un tipo robusto, nerboruto, gagliardo
to je stara pesem è sempre la solita solfa
pren. stara sablja vecchio commilitone
pejor. biti, spadati med staro šaro esser antiquato
staro leto l'ultimo dell'anno, S. Silvestro
varčevati za stara leta mettere da parte per la vecchiaia
stari zemeljski vek paleozoico
lingv. stara visoka nemščina antico alto-tedesco
stara cerkvena slovanščina paleoslavo
rel. stara zaveza Antico Testamento
hist. stari vek evo antico
hist. boj za staro pravdo lotte, rivolte contadine (XV-XVIII sec.)
star kot zemlja vecchio come il cucco
pejor. star pedantnež parruccone
star petdeset, šestdeset let cinquantenne, sessantenne
stari stric prozio
hist. stari Rimljan quirite
stari ženskar scapolo inveterato
stara coprnica megera
stara kripa trabiccolo
stara lokomotiva caffettiera
stara pokora (vecchio) bacucco
stara šara rigatteria, bric-à-brac
pren. stara škatla scarpa vecchia
lingv. stara tržaščina tergestino
stara turščina osmanli
PREGOVORI:
če se star panj vname, dolgo gori non vi è cosa peggiore che in vecchie membra il pizzicor d'amore
stara navada — železna srajca l'abitudine è una seconda natura

B) stári (-a -o) m, f, n
stari so posedeli okrog peči i vecchi sedettero attorno al fuoco
kaj pravi na to tvoj stari? che dice in proposito tuo padre?, il capo?
ostati pri starem rimanere immutato, come prima

star|ec moški spol (-ca …) der Alte (ein -r), der Greis; ein alter Mann
tresoči se starec der Tattergreis
zgodovina svet starcev der Rat der Alten
figurativno moji starci ➞ → starši

starš moški spol (-a …) der Elternteil
starš, ki mu je dodeljen otrok der Sorgeberechtigte ( ein -r)
| ➞ → starši

talk over prehodni glagol
pretresati, prediskutirati (a plan načrt)
pregovoriti, pridobiti (koga) z nagovarjanjem

to talk over an opponent pregovoriti nasprotnika
talk over it over with your parents pogovorite se o tem s starši
he wanted to leave the party, but they talked him out hotel je zapustiti stranko, pa so ga pregovorili

tolérant, e [tɔlerɑ̃, t] adjectif strpen, toleranten; popustljiv

ses parents sont très tolérants njegovi starši so zelo popustljivi

trinquer [trɛ̃ke] verbe intransitif trčiti s kozarci; trčiti; familier piti; populaire izkupiti jo, imeti ali pretrpeti škodo

trinquer avec des amis trčiti s prijatelji
dans l'accident, c'est ma voiture qui a trinqué v nezgodi je moj avto imel največjo škodo
quand les parents boivent, les enfants trinquent če starši pijejo, čutijo otroci posledice

udínjati se (-am se)

A) imperf. refl.

1. andare a servizio; fare un lavoro avventizio

2. pejor. servire, essere servo:
udinjati se okupatorju essere servo dello straniero

B) udínjati (-am) imperf.

1. assumere, prendere a servizio

2. mandare a servire:
revni starši so otroke udinjali za pastirje in pestunje i genitori poveri mandavano i figli a servire da pastori o da bambinaie

unnatural [ʌnnǽčrəl] pridevnik (unnaturally prislov)
nenaraven, protinaraven; nečloveški, abnormalen, odvraten; izumetničen, prisiljen, afektiran; nenavaden, izreden

unnatural deeds pošastna dejanja
unnatural gaiety prisiljena veselost
unnatural friendship homoseksualno razmerje
unnatural parents nečloveški starši
unnatural son abnormalen sin

vcepiti glagol
1. (vsaditi v zavest; privzgojiti) ▸ beleolt, oltMalo ljudi na pomembnih funkcijah se zaveda, kako neprecenljive so vrednote, ki jih starši z vzgojo vcepijo svojim naslednikom. ▸ Csak kevés fontos tisztséget betöltő ember van tudatában annak, mennyire felbecsülhetetlenek azok az értékek, amelyeket a szülők a nevelés során oltanak az utódaikba.
Trener nam je že tedaj vcepil v glavo, da je pomembna le ta tekma in da jo lahko dobi eno ali drugo moštvo. ▸ Az edző már akkor beleoltotta a fejünkbe, hogy csak ez a meccs a fontos, és hogy bármelyik csapat győzhet.

2. (vnesti v organizem) ▸ beültet, bead
Veliko otrok pa je s sorodniki center zapustilo, še preden so jim lahko vcepili vse odmerke cepiva. ▸ kontrastivno zanimivo Azonban a központot sok gyermek elhagyta a szüleivel, mielőtt beadhatták volna nekik a vakcina valamennyi oltását.
Raziskovalci so dva tuja gena vcepili v dedno zasnovo bacillusa anthracisa. Nova različica povzročitelja vraničnega prisada je bila odporna na cepiva. ▸ A kutatók két idegen gént ültettek be a bacillus anthracis genotípusába. A lépfene kórokozójának az új változata ellenállóvá vált a vakcinák ellen.

3. (vtisniti) ▸ beültet
Predlagal bi akcijo, da bi vsako podjetje v proizvodnji svojega izdelka vcepilo nekaj, kar bi bilo specifično. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan akciót javasolnék, melynek keretében minden vállalat a termékének a gyártási folyamatába valami speciálisat vinne be.
Fordovci pri Mondeu niso imeli veliko dela, ko so mu vcepili še več športnega duha, saj je že v osnovi zelo dinamičen avtomobil. ▸ kontrastivno zanimivo A fordosoknak a Mondeoval nem volt sok dolguk, a sportossága fokozásánál, mivel ez már alapjáraton is egy dinamikus jármű.

4. (vstaviti cepič v rastlino) ▸ beleolt, beolt
Cepič za brst odrežemo iz zrelega poganjka tekočega leta in ga vcepimo v urez podlage. ▸ Az oltóvesszőt a folyó évi zöld hajtásról metsszük le, és beleoltjuk az alanyon lévő hasítékba.

vēcchio

A) agg. (m pl. -chi)

1. star:
essere più vecchio di Matusalemme, di Noè pren. biti star kot Metuzalem

2. starejši:
Palma il vecchio, Plinio il vecchio Palma, Plinij starejši

3. star, uležan:
luna vecchia stari mesec, zadnji krajec
vino vecchio staro vino

4. star, starinski, starega kova (iz prejšnjih časov):
le vecchie mura staro obzidje
il vecchio testamento stara zaveza
vecchio stampo, vecchio stile pren. star:
un signore vecchio stampo, stile gospod starega kova

5. star (zastaran, ukoreninjen):
una vecchia abitudine stara navada
il vecchio Adamo izvirni greh, nagnjenost k zmoti (človeške narave)
una vecchia conoscenza stari znanec (tudi iron.);
la vecchia guardia stara garda

6. pren. zastarel

7. pren. star, obrabljen, oguljen, ponošen:
abito vecchio stara, ponošena obleka
roba vecchia starina

8. pren. previden; vešč:
vecchia volpe pren. star lisjak
essere vecchio del mestiere biti vešč v čem

B) m (f -ia)

1. starec, starejša oseba:
ospizio dei vecchi dom za starejše občane
i miei vecchi pog. moji starši

2.
vecchi pl. predniki

3. staro, zastarelo

vieux, vieil, vieille [vjö, vjɛj] adjectif star; zastarel; dolgoleten; betežen od starosti; obrabljen, ponošen; masculin, féminin starec, starka

le bon vieux temps dobri stari časi
un vieil ami star prijatelj
les vieux pluriel, (populaire) starši
les vieilles gens stari ljudje
mon vieux moj dragi
il a l'air vieux videti je star
se faire vieux (po)starati se; delati se starega
ne pas faire de vieux os (familier) ne doživeti (visoke) starosti, ne živeti dolgo
les vieux jours starost
vieille fille stara devica

vrȅća ž (ijek., ek.) vreča: jutena, papirna vreća; kupiti mačku u -i; našla vreća zakrpu našla sta se dva enaka, gliha vkup štriha; staviti koga u istu -u s kim enačiti koga s kom: od šta vreća od toga i petlja kakršni starši takšen otrok; prazna vreća ne može uspravno da stoji; odriješiti, odrešiti -u svojih doživljaja začeti pripovedovati svoja doživetja; prodrta, proderana vreća zapravljivec, razsipnik; biti zavezana vreća biti zmeden, biti neznajdljiv; biti težak kao vreća biti težek kot cent

vrednota samostalnik
1. ponavadi v množini (kar je pomembno) ▸ értékŠe vedno trdno verjamem v vrednote, kot so iskrenost in zvestoba. ▸ Még mindig rendíthetetlenül hiszek az olyan értékekben, mint az őszinteség és a hűség.Spreminjajo se vrednote, samopodoba, odnos do staršev, odnos do okolja. ▸ Változnak az értékek, az önmagukról alkotott kép, a szülőkhöz és a környezethez való hozzáállás.
Čeprav izhaja iz politične dinastije naftnih bogatašev, se ponuja kot preprost pobožen družinski človek s trdnimi moralnimi vrednotami. ▸ Bár olajban gazdag politikai dinasztiából származik, egyszerű, jámbor családapának mutatja magát erős erkölcsi értékekkel.
Ravnam se po svojih vrednotah in ne po vrednotah drugih. ▸ A saját értékeim vezérelnek, nem pedig mások értékei.
Prijateljstvo je velika vrednota, ki jo je treba vedno spoštovati in negovati. ▸ A barátság nagy érték, amelyet mindig tisztelni és ápolni kell.

2. (kulturna ali naravna dobrina) ▸ értékMesto Ptuj je staro 1928 let in je polno zgodovinskih vrednot. ▸ Ptuj városa 1928 éves, és tele van történelmi értékekkel.Glavna žirija je v mednarodni tekmovalni sekciji posebej pohvalila umetniške vrednote filmov. ▸ A nemzetközi versenyszekció zsűrije külön megdicsérte a filmek művészeti értékét.Slovenske vode so neprecenljiva vrednota, katerih vrednosti se ni mogoče izraziti v ekonomski ceni. ▸ Szlovénia vizei felbecsülhetetlen értéket képviselnek, melynek értékét lehetetlen gazdasági árban kifejezni.V okviru razvojnega programa želijo ohraniti naravne vrednote in vrhunsko kakovost krajine. ▸ A fejlesztési program keretében szeretnék megőrizni a természeti értékeket és a táj kiváló minőségét.
3. (vrednost; pomembnost) ▸ érték
Edina vrednota urada je v tem, da ga banke pridno obveščajo o vseh finančnih transakcijah večjih od določenega zneska. ▸ A hivatal egyetlen értéke az, hogy szorgalmasan tájékoztatja a bankokat minden, egy bizonyos összeg feletti pénzügyi tranzakcióról.
Kakšen nasvet lahko ponudite ženski, ki se zaveda vrednote svojega zdravja in si ne zna pomagati iz začaranega kroga stresa? ▸ Milyen tanácssal szolgálhat egy nőnek, aki tudatában van, hogy milyen fontos az egészsége, és nem tud kitörni a stressz megbabonázott körforgásából?
Sploh pa se je vrednota otroka povečala, starši se čutijo bolj odgovorne, da zagotovijo otrokom čim boljše možnosti za njihovo rast in razvoj. ▸ Általánosságban pedig elmondható, hogy nőtt a gyermek értéke, a szülők nagyobb felelősséget éreznek azért, hogy minél jobb feltételeket biztosítsanak gyermekük növekedéséhez és fejlődéséhez.

γείνομαι [aor. med. ἐγεινάμην, cj. 2. sg. aor. γείνεαι] 1. prez. in impf. ep. pass.: rodim se, οἱ γεινόμενοι rojeni. 2. aor. εp. poet. ion. rodil sem, ἡ γειναμένη mati, οἱ γεινάμενοι starši, roditelji.

γεννητής, οῦ, ὁ (γεννάω) roditelj, oče, pl. starši; v Atenah so se zvali οἱ γεννηταί meščani, ki so tvorili skupaj en γένος.