Franja

savonnier, ère [-vɔnje, ɛr] adjectif milni; masculin izdelovalec, tovarnar mila; masculin eksotično drevo, čigar skorja je bogata s saponinom (milu podobno organsko snovjo)

Schneekruste, die, snežena skorja

Seifenrinde, die, Pflanzenkunde kvilajeva skorja

skorúšiti se skòrūšīm se narediti se skorja, oskorjiti se: malo se smrznulo, pa se skorušilo

tēsta -ae, f (po eni razlagi sor. s texere, po drugi iz *tersta: torrēre (prim. terra in torreō))

1. najrazličnejša lončena (glinasta, glinena) posoda (vrč, skleda, lonec, steklenica, urna, svečnik ipd.): Corn., Tib., Plin. idr., quo semel est imbuta recens servabit odorem testa diu H., vinum testa conditum H. v lončenem vrču, testā ardente scintillat oleum V. v lončeni svetilki, mihi fundat avitum testa merum O. steklenica; pogosto steklenica za olje: Mart.; accipiat manes parvula testa meos Pr. pepelnik, fervens testa Sen. ph. posoda za peko kruha (kruhopeko), iuncta testa viae Mart. (po)nočna posoda, „kahla“.

2. črepinja: Pr., Iuv., T. idr., mensae erat pes tertius impar; testa parem fecit O. podložena črepinja jo je izenačila, fulcitur testā mensa Mart. (sc. lapides) rumpuntur in testas Plin. se razdrobijo na kosce; kot prevod gr. ὄστρακον glasovalna črepinja: testarum suffragia (= gr. ὀστρακισμός) N. glasovanje s črepinjami, črepinjska sodba, ostrakizem.

3. opeka, zidak: Ca., Varr., Ci., Aus. idr., testa trita Plin. ali samo testa Vitr. stolčena, zmleta opeka; meton.
a) opekasta pega, pega opekaste barve na obrazu: Plin.
b) pl. testae ploskanje z rokami kakor z opekami, posnemanje opek s ploskanjem: e plebe robustissimae iuventutis undique elegit, qui divisi in factiones plausuum genera condiscerent — bombos et imbrices et testas vocabant Suet.

4. metaf.
a) (školjčna) lupina: Varr., Plin., Cael., genera beluarum nativis testis ad saxa inhaerentium Ci.; meton. lupinar, školjka: non omne mare est generosae fertile testae H.
b) pesn. α) krovna plošča, ledena skorja: lubricaque inmotas testa (po novejših izdajah crusta) premebat aquas O. β) lobanja: Aus., Cael., Prud.
c) kostni kos (del), del kosti: Cels.

ȕpeka ž dial. trda gornja skorja hleba

Walzhaut, die, Technik valjarniška skorja

Zimtrinde, die, cimetova skorja

Zimtstange, die, cimetova skorja

закраина f rob; ledena skorja (ob bregu)

твердь f (cksl.) obnebje, firmament, nebesni svod; zemlja; zemeljska skorja

apnénčast (-a -o) adj. calcareo:
geol. apnenčasta skorja crostone
zool. apnenčasti sloj (pri mehkužcih) ostraco

barviln|i (-a, -o) farbgebend; Farb- (raztopina die Farblösung, snov der Farbstoff, zemlja die Farberde, les das Farbholz, sredstvo das Farbmittel); Färber- (rastlina die Färberpflanze, skorja die Färberrinde)
rastlinstvo, botanika barvilni hrast die Färbereiche
barvilni lišaj die Färberflechte
barvilni rumenik die Färberdistel
barvilna jagoda (rusica) die Kermesbeere
barvilna košeničica der Färberginster
barvilna mečina die Färberscharte
barvilna pasja kamilica die Färberkamille
barvilna silina der Färberwaid
|
barvilna jagoda ➞ → barvilnica

brazgotina samostalnik
1. (sled zaceljenega tkiva) ▸ heg, sebhely, forradásHude oblike aken pustijo na koži trajne brazgotine. ▸ A pattanások súlyos formái maradandó hegeket hagynak a bőrön.Hude opekline so mu pustile brazgotino od desnega ušesa do prsi. ▸ A súlyos égési sérülések heget hagytak a jobb fülétől a mellkasáig.Školjke, kI jih nabira z rokami, so ostre, zato so njene dlani polne brazgotin. ▸ A kagylók, amelyeket kézzel gyűjt, élesek, ezért a tenyere teli van sebhellyel.

2. pogosto v množini (o duševnem stanju) ▸ sebMislim, da bo ta travma pustila trajne brazgotine na njegovi duši. ▸ Úgy vélem, ez a trauma maradandó sebeket hagy a lelkén.Besede lahko bolijo močneje kot udarci in pustijo brazgotine, ki se nikdar ne zacelijo. ▸ A szavak jobban fájhatnak, mint az ütések, és soha be nem gyógyuló sebeket okozhatnak.
Za vse brazgotine v duši ostajata zdravilo človeška bližina in smeh. ▸ Minden lelki sebre van gyógyír: az emberi közelség és a nevetés.

3. (o posledicah aktivnosti) ▸ seb, sebhely
Velike rane v Zemljini skorji dokazujejo, da so kometi že velikokrat prodrli do našega planeta. Okrog 150 brazgotin je na celinah in dnu oceanov. ▸ A földkérgen keletkezett nagy sebek azt mutatják, hogy az üstökösök többször is elérték bolygónkat. A kontinenseken és az óceánfenéken mintegy 150 sebhely található.
Skorja kaže brazgotine pretekle vulkanske dejavnosti, vendar danes ni več izbruhov lave. ▸ A kéreg a múltbeli vulkáni tevékenység sebhelyeit mutatja, de ma már nincsenek lávakitörések.
Z višine je Amazonka videti nedotaknjena, razen velike brazgotine, ki je posledica izkopavanj za plinovod. ▸ Fentről nézve az Amazonas érintetlennek tűnik, kivéve egy nagy sebhelyet, amelyet egy gázvezeték kiásása okozott.
Mesto danes še vedno kaže brazgotine vojne. Številne zgradbe so posejane z luknjami od granat. ▸ A város még mindig a háború sebhelyeit viseli magán. Sok épületen gránát ütötte lyukak tátonganak.

celinski pridevnik
1. geografija (o površju) ▸ kontinentális, szárazföldi Celinske vode delimo na stoječe in tekoče vode. ▸ A kontinentális vizeket álló- és folyóvizekre osztjuk.
Sopomenke: kontinentalen
Povezane iztočnice: celinska polica, celinska skorja

2. (o delu države ali regije) ▸ szárazföldi, kontinentális Celinski del ZDA meji na severu na Kanado, na jugu pa na Mehiko. ▸ Az USA kontinentális része északon Kanadával, délen pedig Mexikóval határos.
Sopomenke: kontinentalen

3. pogosto v športnem kontekstu (o geopolitičnem območju) ▸ kontinens, kontinentálisPo končanih celinskih prvenstvih je znanih 20 od 24 udeleženk svetovnega košarkarskega prvenstva v Španiji. ▸ A kontinensviadalok után a spanyolországi kosárlabda-világbajnokság 24 résztvevője közül 20 már ismert.Sopomenke: kontinentalen
Povezane iztočnice: celinski pokal

cérébral, e, aux [serebral, bro] adjectif možganski; umski, intelektualen; masculin umski delavec, umstvenik, intelektualec

travail masculin cérébral umsko delo
écorce féminin cérébrale možganska skorja
hémorragie féminin cérébrale možganska krvavitev

cimetov (-a, -o) Zimt- (skorja die Zimtrinde/Zimtstange, olje das Zimtöl, pecivo das Zimtgebäck)
cimetove barve zimtfarben

cimetovec samostalnik
Cinnamomum (drevo) ▸ fahéjfaPovezane iztočnice: cejlonski cimetovec, kitajski cimetovec

croquant, e [krɔkɑ̃, t] adjectif hrustav

croûte féminin croquante, cornichons masculin pluriel croquants hrustava skorja, hrustave kumarice

drevésen (-sna -o) adj. dell'albero, degli alberi, arboreo:
drevesna krona, krošnja, skorja vetta, chioma, corteccia dell'albero
drevesni lišaj lichene arboreo
drevesne gobe funghi degli alberi
drevesne bolezni malattie delle piante
gozd. drevesni kolobar anello legnoso, cerchia annuale
gozd. drevesni sestoj patrimonio arboreo
gozd. drevesna meja limite della vegetazione arborea