Franja

downward(s) [dáunwəd(z)] prislov
navzdol

downward(s) from Adam, from Adam downward(s) od Adama, že od nekdaj

dūdum, adv. (prim. dūrāre, gr. δήν, δᾱ́ν = δοᾱ́ν = δηρόν, δᾱρόν dolgo, sl. nekdaj, davi, daven, davno)

1. že dolgo je tega, kar … , (že) dolgo, davno, oddavna, zdavnaj: haud d. Pl. ne dolgo od tega, pravkar, d. a principio Pl. že od začetka; večinoma v zvezah: iam dudum (iamdudum) že dolgo, že davno (tega): dixi ego iam dudum tibi Pl., audivi, Archylis, iam d. Ter., iam d. depopulat macellum Caecil. fr., quod te iamdudum hortor Ci., quae pertinent omnia ad eam, quam iam dudum tracto, constantiam Ci., iam d. flebam O.; pred imp. = prècej, takoj: iamdudum sumite poenas V.; v tem pomenu tudi samo dudum: dudum recurrunt Ap.; redkeje quam dudum koliko časa je od tega, kar … , kako dolgo, od kdaj? Ter., quam d. tu advenisti? Pl., quam d. istuc aut ubi factum est? Pl., quam d. (quamdudum) nihil habeo, quod ad te scribam Ci. ep.

2. occ. malo prej, pred kratkim, nedavno, pred nedavnim, prej, pravkar: narro huic, quae tu d. narrasti mihi Ter., nam d. vidi miserum Pl., quae d. ad me scripsisti Ci. ep., tantum abest, ut malum mors sit, quod tibi d. videbatur, ut … Ci., ipsa egomet d. Beroēn digressa reliqui aegram V., me, quem dudum non ulla iniecta movebant tela … , nunc omnes terrent aurae V., sicuti dudum (prej) patrem eius nascendi auctorem habuissent Iust.; ut d. hinc abii Pl. prej, tako tudi demum ut in demum … cum Pl. ali cum … demum Boet.

eh

1. eh und jeh nekdaj; seit eh und jeh od nekdaj; wie eh kot nekdaj

2. (sowieso) itak

enkrat, enkrat² [ê]

1. (nekdaj) einmal, (nekoč) einst, später einmal

2.
enkrat, enkrat …, drugič einmal …, ein andermal …/einmal …, einmal …/ bald …, bald … (enkrat, enkrat tako, drugič drugače einmal dies, ein andermal das/einmal so, einmal so/bald so, bald so)

3. (kdaj) einmal, mal

4.
že enkrat, enkrat doch schon, schon (ein)mal (pridi že enkrat, enkrat komm doch schon, komm schon einmal)
|
povej že enkrat, enkrat! heraus mit der Sprache!

éternité [etɛrnite] féminin večnost; nesmrtnost, neminljivost; večno, dolgo trajanje

de toute éternité kar ljudje pomnijo, že od nekdaj, že od vedno
cela a duré une éternité to je trajalo celo večnost
il y a une éternité, des éternités que je ne l'avais vu cela večnost je že, kar sem ga videl

Ewigkeit, die, večnost; eine Ewigkeit (dauern) (trajati) celo večnost; in alle Ewigkeit/für alle Ewigkeit za veke vekov, za vekomaj; von Ewigkeiten her od nekdaj

hči samostalnik
1. (potomka) ▸ lány, leány, leánygyermekGalileo Galilei je bil izredno navezan na svojo hčerko, toda zaradi norm tedanjega časa je ni nikdar priznal za svojo zakonito hčer. ▸ Galileo Galilei rendkívül ragaszkodott a leányához, de a korabeli normák miatt soha nem ismerte el őt törvényes leánygyermekének.Najstarejša hči je študentka, sin bodoči študent. ▸ A legidősebb lányom már egyetemre jár, a fiam pedig leendő hallgató.

2. (podružnica) ▸ leányCikel so ponavljali, vse dokler ni bila celotna količina delnic v lasti podjetja hčere. ▸ A ciklust mindaddig ismételgették, amíg a teljes részvényállomány a leányvállalat tulajdonába nem került.
Banka mati je bila nekdaj v neenakopravnem odnosu s hčerami. ▸ Az anyabank egykor nem volt egyenjogú viszonyban a leánybankokkal.

her sem; von weit her oddaleč, od daleč; nicht weit her nedaleč odtod/stran; von außen/oben/da her od zunaj/zgoraj/tam; hinter/neben/vor her samo poudarja predlog ; hinter ... her sein biti na lovu za ...; Geld her! sem z denarjem!; her damit! daj sem! zeitlich že: von früher her že od prej; von alters her že od nekdaj; einen Monat her pred mesecem dni/enim mesecem; her sein: es ist schon ein Jahr her že leto je minilo; es ist schon eine Ewigkeit her od tedaj je že cela večnost

immemorial [imimɔ́:riəl] pridevnik (immemorially prislov)
pradaven, prastar

from time immemorial od nekdaj

izmišljotina samostalnik
1. (neresnica) ▸ kitaláció, agyszüleményNjihova trditev, da so tako ravnali po naših navodilih, je čista izmišljotina. ▸ Az az állításuk, hogy a mi utasításaink alapján jártak el, merő kitaláció.
Od nekdaj sem bil prepričan, da so zgodbe o jetiju navadna izmišljotina. ▸ Mindig is meg voltam győződve arról, hogy a jeti-történetek egyszerű agyszülemények.
Predsednik zatrjuje, da gre za izmišljotine demokratov in ne ukrepa. ▸ Az elnök azt állítja, hogy ezek a demokraták agyszüleményei, és nem tesz semmit.

2. (pogruntavščina; ideja) ▸ elmeszülemény
Sv. Miklavž je pač tradicija, tudi družinska, Božiček pa skoraj nova izmišljotina, izum trgovcev in medijev. ▸ A Mikulás hagyomány, sőt családi hagyomány, de a Télapó szinte új elmeszülemény, a kereskedők és a média találmánya.
Zmotna je trditev, da je praznik 8. marec, dan žena, izmišljotina odmrlega samoupravnega socializma. ▸ Tévedés azt állítani, hogy március 8-a, a nőnap a megszűnt önrendelkezéses szocializmus elmeszüleménye.

jagodičevje samostalnik
1. (rastline) ▸ bogyós gyümölcsVeliko kmetij je namreč opuščenih, zemlja je zaraščena, nekdaj donosni nasadi jagodičevja so opusteli. ▸ Nagyon sok gazdaságot ugyanis elhagytak, elgazosodtak a földek, a valamikor jól jövedelmező bogyósgyümölcs-ültetvények megműveletlenek maradtak.
Sopomenke: jagodičje

2. (plodovi) ▸ bogyós gyümölcsökVsak dan zaužijte dva do štiri sadeže ali skodelico jagodičevja. ▸ Naponta fogyasszon el két-három gyümölcsöt vagy egy tál bogyós gyümölcsöt!
Sopomenke: jagodičje

je²: ach je!, o je! joj!, o joj!; wie eh' und je kot vedno; seit eh' und je od nekdaj; von je her že od nekdaj

jeher: von/seit jeher od nekdaj

kapa samostalnik
1. (pokrivalo) ▸ sapkaV hudem mrazu se najlažje pogrejemo z debelo volneno kapo ali s puloverjem. ▸ Ebben a csípős hidegben vastag gyapjúsapkával vagy pulóverrel tudjuk a legkönnyebben felmelegíteni magunkat.Če smo na soncu, se moramo primerno zaščititi s kapo ali sončnimi očali. ▸ Ha a napon tartózkodunk, megfelelően meg kell védenünk magunkat sapkával vagy napszemüveggel.
Povezane iztočnice: kopalna kapa, kapa s šiltom, kapa s ščitkom, kapa s ščitnikom, bejzbolska kapa, baseballska kapa

2. geografija (ledeno območje) ▸ sapkaV polarnih kapah so zmrznjen ogljikov dioksid, led in prah. ▸ A sarki jégsapkák fagyott szén-dioxidot, jeget és port tartalmaznak.Na severnem in južnem tečaju Marsa sta vidni ledeni kapi. ▸ A Mars északi és déli pólusán jégsapkák láthatók.Zaradi višine, lepe oble oblike in zimske snežne kape je bila gora za popotnike od nekdaj zanimiva. ▸ Magasságának, gyönyörű kerek alakjának és téli hósapkájának köszönhetően a hegy mindig is érdekes volt az utazóknak.

3. (o obliki) ▸ sapka, palást, héjazat
Ker je lažji, se plin običajno zbere nad nafto v obliki plinske kape. ▸ Mivel könnyebb, a gáz általában gázsapka formájában gyűlik össze a kőolaj felett.
Decembra je izdeloval različice v vojni požganih strešnih kap zvonikov župne cerkve. ▸ Decemberben a plébániatemplom harangtornyai háborúban leégett tetőpalástja változatait készítgette.
Silos lahko zaključimo tudi s konusno kapo, ki omogoča odtok vode. ▸ A siló tetejére a víz lefolyását lehetővé tévő kúpos tetőhéjazat is kerülhet.

klúpa ž, tož. tudi klûpu, mn. klûpe, rod. klúpā klop: školska, optuženička, dačka, magareća klupa; derati -u trgati hlače na šolski klopi; povaliti na -u položiti kaznovanega na klop in ga pretepsti (nekdaj šolska kazen)

koalicija samostalnik
1. (zveza političnih strank) ▸ koalícióMandat bo dobil tisti, ki bo relativni zmagovalec volitev in mu bo uspelo sestaviti novo koalicijo. ▸ A mandátumot az nyeri meg, aki megszerzi a relatív többséget, és sikerül neki új koalíciót alkotnia.
2. (vojaško zavezništvo držav) ▸ koalícióNajbolj ogrožene države so se združile v protiteroristično koalicijo, ki so se ji pridružile skoraj vse države na svetu. ▸ A leginkább veszélyeztetett országok összefogtak egy terrorizmusellenes koalícióban, amelyhez a világ szinte minden országa csatlakozott.Zavezniška koalicija je med zalivsko vojno pod poveljstvom Američanov bombardirala Bagdad 43 dni. ▸ Az Öböl-háború idején az amerikaiak vezette szövetséges koalíció 43 napon keresztül bombázta Bagdadot.
3. (o povezovanju zaradi skupnega cilja) ▸ koalícióCilj lokalne razvojne koalicije je pospeševanje malega gospodarstva. ▸ A helyi fejlesztési koalíció célja a kisvállalkozások támogatása.Zagrozi ji, da bo ustanovil koalicijo pridelovalcev proti izvoznikom, ki posestnike že od nekdaj izkoriščajo. ▸ Azzal fenyegetőzik, hogy a termelők koalíciót alapítanak az exportőrök ellen, akik mindig is kizsákmányolták őket.Do osnutka zakona o inšpekciji dela so kritični tudi v koaliciji društev in sindikatov, ki zastopa prekarne delavce. ▸ A bizonytalan foglalkoztatási helyzetű munkavállalókat képviselő szövetségek és szakszervezetek koalíciója szintén kritikusan viszonyul a munkaügyi felügyeletről szóló törvénytervezethez.

kočljiv pridevnik
1. (problematičen; neprijeten) ▸ kényesMeso ne sme imeti sledov razkroja, kar je posebej kočljivo poleti. ▸ A húson ne legyen jele rothadásnak, ez nyáron különösen kényes kérdés.
Odnos med znanostjo in vero je bil od nekdaj kočljiv. ▸ A tudomány és a vallás kapcsolata mindig is kényes terület volt.
Čeprav so pred začetkom veljali za prvega favorita zaključnega turnirja, so se Nemci znašli v precej kočljivem položaju. ▸ Bár már a kezdés előtt a döntő első számú favoritjának számítottak, a németek meglehetősen kényes helyzetbe kerültek.

2. (o spolni dejavnosti) ▸ kényes, sikamlósDanes fotoaparati omogočajo brisanje kočljivih posnetkov, saj si jih lahko takoj ogledamo na zaslonu. ▸ Ma már a fényképezőgépek lehetővé teszik a kényes felvételek törlését, mivel azok azonnal láthatók a kijelzőn.
Videokaseta posnetkov igralke in bobnarja v kočljivih položajih je postala velika prodajna uspešnica. ▸ A videokazetta, amelyen a színésznő és a dobos sikamlós pózokban látható, nagy sikert aratott.

kómeš m (lat. comes) zgod. turopoljski komeš župan nekdaj plemenite občine Turopolje

kr̂v kȑvi ž, mest. u kr̀vi
1. kri: cirkulacija, kruženje, strujanje -i; koagulacija, zgrušavanje -i; mlada krv; gubitak -i; pretraga -i preiskava krvi; iz rane šiklja krv brizga kri; plava krv; užas nam ledi krv u žilama; bljuvati, bacati krv; crven kao krv; praviti zlu krv delati hudo kri; to su ljudi naše -i; biti ljute -i biti hude krvi; biti pun -i i mesa biti poln življenja; boriti se do posljednje kapi -i; čovjek nemirne, žestoke, vruće, južnjačke, opake, pogane -i; nečista krv danak u krvi krvni davek nekdaj v sultanski Turčiji; dati za koga zadnju kap -i; nož i krv je medu nama med nama, med nami je smrtno sovraštvo; piti nečiju krv na pamuk nenehno mučiti, trpinčiti koga; omastiti ruke krvlju neprijatelja umazati si, pomočiti roke v sovražnikovo kri; oprati krvlju uvredu s krvjo oprati žalitev; krv nije voda; kupati se, plivati u krvi; legla, pala je krv medu nama nastalo je smrtno sovraštvo med nama, med nami
2. on mi je rod po krvi on je moj krvni sorodnik, biti slovenačke (slovenske), hrvatske, srpske -i

Laurentum -ī, n Lavrént, staro, imenitno mesto v Laciju jugovzhodno od Ostije, nekdaj prestolnica kralja Latina: Mel., Plin. Od tod adj.

1. Laurēns -entis
a) lavréntski: ager Varr., L., arva, Tiberis V., litus O., agri O., Tib., castrum Tib.; subst. α) Laurēns -entis, n (sc. praedium) Lavrént(sko), podeželsko posestvo Plinija mlajšega pri Lavrentu: Plin. iun. β) Laurentēs -ium, m Lavrénčani, preb. Lavrenta: V., L., Laurentēs Lavīnātēs, gl. Laurolāvīnium.
b) pesn. = latínski (lácijski), rímski: Picus O., bella, populus, praeda Sil.

2. Laurēntinus 3 lavréntski: via Val. Max., Plin. iun.; subst. Laurentīnum -ī, n (sc. praedium) Lavréntsko, podeželsko posestvo Plinija mlajšega pri Lavrentu: Plin. iun.

3. Laurentis -idis (starejša obl. za Laurēns) lavréntski: Caper ap. Prisc.; kot fem.: terra Laurentis Enn. ap. Prisc.

4. Laurentius 3 lavréntski: palus Laurentia V.