Franja

wortgewaltig mogočen v besedi

bog samostalnik
1. tudi z veliko začetnico (nadnaravno bitje v različnih religijah) ▸ isten, istenségZevs je bil vrhovni bog, Pozejdonu pa je prepustil oblast nad morjem. ▸ Zeusz volt a legfőbb isten, Poszeidónnak pedig a tenger feletti uralmat hagyta.
2. (o najvišji veljavi ali statusu osebe) ▸ istenDiego Armando Maradona je nogometni bog, ne samo tukaj, ampak tudi po svetu. ▸ Diego Armando Maradona a futball istene nemcsak nálunk, hanem világszerte.
Začel je odstranjevati politične tekmece in si domišljati, da je bog. ▸ Elkezdte kiiktatni politikai riválisait, és istennek képzelni magát.

čarovnik samostalnik
1. (pravljično bitje) ▸ boszorkány, varázsló, boszorkánymesterV bližnjem gozdu pa je živel zloben čarovnik, ki je sovražil srečne ljudi. ▸ A közeli erdőben élő gonosz varázsló gyűlölte a boldog embereket.
Sopomenke: vrač

2. (umetniški poklic) ▸ bűvész, varázsló, mágusNa razkošni ladji je bil zaposlen čarovnik in na dolgih križarjenjih zabaval potnike. ▸ A hosszú hajóutakon a luxushajón alkalmazott bűvész szórakoztatta az utasokat.

3. (sposoben človek) ▸ bűvész, varázslóChris je bil pravi računalniški čarovnik. ▸ Chris valódi komputermágus volt.

4. računalništvo (program) ▸ varázslóOb prvem zagonu nas pozdravi namestitveni čarovnik, ki nam ponudi izbiro jezika menija. ▸ Az első indításkor telepítővarázsló köszönt bennünket, és felkínálja a menü nyelvének kiválasztását.

fond [fɔ̃] masculin dno; globina; ozadje; bistvo, glavna stvar, jedro, vsebina, dejansko stanje; usedlina, ostanek; sport vztrajnost, žilavost

à fond temeljito, popolnoma
au fond v bistvu
à fond de train z vso hitrostjo, brez izgubljanja časa
de fond en comble od vrha do tal, popolnoma
articte masculin de fond uvodni članek
audience féminin au fond (juridique) glavna razprava
(familier) fond de tiroir zadnji viri, zadnja sredstva, ki jih imamo
il est coléreux, mais il a bon fond on je koleričen, a v bistvu je dober
course féminin de fond (sport) tek na progah nad 3000 m, pri plavanju proga 400 m ali 1500 m
à fond de cale (marine) v podladju, figuré brez denarja
lame féminin de fond mogočen val, ki se nenadoma dvigne z morskega dna
mineur masculin de fond rudar, ki dela najgloblje v rudniku
avoir du fond biti vztrajen, imeti solidno znanje
aller au fond des choses iti čemu do dna
émouvoir quelqu'un jusqu'au fond de l'âme koga v dno duše, globoko ganiti
envoyer un navire par le fond potopiti ladjo
faire fond sur quelqu'un, quelque chose računati s kom, s čim; zanesti se na koga, na kaj, popolnoma zaupati komu, čemu
regarder quelqu'un au fond des yeux komu pogledati naravnost, globoko v oči
couter à fond potopiti (se)
remercier quelqu'un du fond du cœur iz srca, iskreno se komu zahvaliti
respirer à fond globoko vdihniti
toucher au fond d'un problème dotakniti se jedra problema
traiter à fond temeljito obravnavati
user ses fonds de culottes sur les bancs de la classe (s)trgati hlače na šolskih klopeh

Getae -ārum, m (Γέται) Geti, bojevito traško pleme, s svojimi sosedi Daki sorodno ali celo istovetno, ki je sprva bivalo ob Hemu (= Balkan) na obeh straneh reke Istra (= Donava); makedonski kralji so ga potisnili na severno stran reke. Pod Decebalom so bili Geti mogočen narod, vendar jih je rim. cesar Trajan l. 106 po Kr. popolnoma premagal: CI. EP., V., H., O., SEN. TR., MEL., PLIN. Sg. Geta -ae: AUS., VEN., ali Getēs -ae, abl. -ā, m (ὁ Γέτης): O., LUCAN., STAT., SID. Get, večinoma kolekt. Geta Get(a) kot suženjsko ime: KOM.; kot rim. priimek, npr. C. Licinius Geta Gaj Licinij Get(a), konz. l. 116, cenzor l. 108: CI.; apoz.: poëta Getes O. ali Getes Hebrus SEN. TR. getski. – Od tod

1. adj. Geticus 3, adv. -ē, getski, pesn. = traški: arma, sermo, gens O., lyra STAT. = Orfejeva, Getice loqui O.

2. subst. Getis -tidis, f Getka, getska žena: SID.

grad samostalnik
1. (utrdba) ▸ vár
2. (kar ima obliko gradu) ▸ várDružine so prišle v restavracijo na kosilo, po katerem so se otroci igrali na napihljivem gradu. ▸ A családok ebédre érkeztek az étterembe. Ebéd után a gyerekek a légvárban játszottak.Povezane iztočnice: peščeni grad

3. (veliko bivališče) ▸ vár
Njegova hiša ni bila običajna, bila je pravi grad! ▸ A háza nem volt mindennapi, igazi vár volt!
Tudi tu se pogostokrat obnašamo neracionalno in namesto hlevov gradimo prave gradove. ▸ Ebben is gyakran irracionálisan viselkedünk, és istálló helyett valóságos várakat építünk.
Gre za vilo, kaj vilo, za pravi grad, ki je na voljo za neverjetnih 100 milijonov evrov. ▸ Ez egy villa, méghogy villa, egy valóságos vár, amely megkapható hihetetlen 100 millió euróért.

grád (-ú) m castello, maniero; rocca:
mogočen, utrjen grad un castello possente, fortificato
obzidje gradu le mura del castello
pren. hiša je pravi grad (razkošna) la casa è un vero palazzo
pren. obljubljati zlate gradove promettere mare e monti
gradove zidati v oblake fare castelli in aria

kolos samostalnik
1. (velikanski objekt ali predmet) ▸ kolosszusOgromen betonski kolos (v gradnji), ki ga je mogoče videti daleč naokoli, bo muzej prve svetovne vojne. ▸ A már messziről látható (épülőfélben lévő) hatalmas betonkolosszus az első világháború múzeuma lesz.
Leta 1973 je začela dozorevati ideja o najvišjem betonskem dimniku v Evropi, 360 metrov visokem kolosu iz betona in železa. ▸ 1973-ban kezdett formát ölteni Európa legmagasabb betonkéményének, egy 360 méter magas vasbeton kolosszusnak az ötlete.
Na varnost je mislil, ko je kupoval avto, saj je verjetno zato kupil tak kolos na kolesih. ▸ Autóvásárláskor a biztonságot tartotta szem előtt, hiszen valószínűleg ezért vásárolt ilyen guruló kolosszust.

2. (ogromna organizacija) ▸ kolosszusAmerika je gospodarski kolos, ki mu na svetu ni para. ▸ Amerika a világon egyedülálló gazdasági kolosszus.
Evropski parlament šteje 732 poslancev, vsak ima dva do tri asistente, sicer pa ta ogromni kolos zaposluje okoli pet tisoč ljudi, od strokovnjakov do ostalega osebja. ▸ Az Európai Parlamentnek 732 képviselője van, mindegyiküknek két-három asszisztense, de ez a hatalmas kolosszus a szakértőktől alkalmazottakig mintegy 5 000 embert foglalkoztat.

3. (velik kip) ▸ kolosszusJužno od tega kamna sta v pesku napol zakopana dva sarkofaga iz grško-rimske dobe ter nedokončan kolos. ▸ Ettől a kőtől délre két görög-római szarkofág és egy befejezetlen kolosszus van félig a homokba temetve.

4. (velikan; orjak) ▸ kolosszus, óriás
Prišli so trije gestapovci, pravi kolosi. ▸ Három gestapós érkezett, igazi óriások.
Za kolosa, težkega 150 kilogramov, sem trepetal, da se mu bo pod zadnjico sesedel nežni stolček. ▸ Rettegtem, hogy a 150 kilogrammos kolosszus feneke alatt összeroskad a finom kis szék.

5. (pomembna oseba) ▸ kolosszus
Z vsakim tekstom nas zmeraj znova in zmeraj drugače preseneča ta kolos, ki se imenuje Shakespeare. ▸ Minden szöveggel újra és újra és mindig máshogy kápráztat el bennünket ez a Shakespeare nevű óriás.

kraljeváti (-újem) imperf.

1. regnare

2. pren. regnare; imperare:
tu kraljujeta ljubezen in sloga qui regnano l'amore e la concordia

3. (stati nad čim) dominare (dall'alto), sovrastare; troneggiare:
na hribu kraljuje mogočen grad dall'alto di un monte domina un imponente castello

mogočnost [ó] ženski spol (-i …) die Gewaltigkeit; die Mächtigkeit
| ➞ → mogočen

narcissus -ī, m (gr. νάρκισσος) bot. narcís(a), sončica, cvetlično ime, ki obsega več vrst, npr. purpureus narcissus V. beli, rdeče obrobljeni narcis (Narcissus poëticus Linn.), sera (adv. acc. pl. n.) comans narcissus V., Plin. pozni narcis (Narcissus serotinus Linn.); narcissi lacrima V., narcissi semen, radix Cels. — Kot nom. propr. Narcissus -ī, m Narcís,

1. krasen mladenič, sin bojotijskega rečnega boga Kefiza in morske nimfe Liriope, ki se je zaljubil v samega sebe, ko je zagledal svojo podobo v studencu Narcis (pri Tespijah v Bojotiji), in slabel, koprneč po sebi; njegovo truplo se je spremenilo v cvetico narcis(o): O.

2. bogat in mogočen osvobojenec, ljubljenec cesarja Klavdija, ki je uničil Mesalino, sam pa umrl nasilne smrti, ki mu jo je zasnovala Agripina: Iuv., T.

Opomba: Po slovničarju Diomedu je beseda narcissus tudi fem.

rein [rɛ̃] masculin ledvica, obist; pluriel ledja, križ

coup masculin de reins hudo trganje v križu
effort masculin, tour masculin de reins trganje v ledjih, v križu, lumbago
greffe féminin d'un rein presaditev ledvice
j'ai mal aux reins križ me boli
avoir les reins forts (ali: solides) (figuré) biti bogat, vpliven, mogočen
avoir les reins souples (figuré) imeti mehko hrbtenico, biti klečeplazen
avoir de la force dans les reins biti plečat, močnih pleč
casser les reins de quelqu'un (figuré) uničiti komu kariero
se casser les reins, se donner un tour de reins zlomiti si, spahniti si križ
mettre l'épée dans les reins de quelqu'un priganjati, jeziti, dražiti, vznemirjati neprestano koga
sonder les reins et les cœurs skušati spoznati intimna čustva

rēx, rēgis, m (regere; prim. skr. rājā kralj, rā́jati (on) vlada, kraljuje, je kralj, got. *reiks vladar, stvnem. rīkki mogočen, imeniten, odličen, prvotno = regius, gal. -rīx v imenih Dumno-rīx, Orgeto-rīx, Catu-rīx idr., starolit. rikys kralj)

1. voditelj, vladar države, kralj, knez: rex Deiotarus in Deiotarus rex Ci., Alexander rex Ci., S. fr., Amulius rex Albanus L., Persarum rex Darius N., rex vetustissimus Iust., reges tragici Iust. kralji v tragediji, gledališki kralji, sub rege esse L., rex Tarquinius nec se nec suos regere potuit Ci., regem … Tyrrhenūm Aulesten V. = etrurski „lar“, regem deligere, creare, constituere Ci., aliquem regem appellare C., Ci. komu dati kraljevski naslov (s tem je rimski senat odlikoval tuje vladarje); pesn. atrib.: populus late rex V. na daleč vladajoč; occ.
a) perzijski kralj (prim. gr. βασιλεύς ali ὁ μέγας βασιλεύς): Ter. idr., Alcibiadem a rege corruptum N.; podobno rex regum α) o Agamemnonu: L., Vell. β) o partskem kralju: Pl., Suet.
b) sufét v Kartagini: Hannibal ut rediit, rex factus est N., Carthagine quotannis annui bini reges creantur N.

2. meton. pl.
a) kralj in njegova soproga, kralj in kraljica, kraljevska dvojica, kraljevski par: Ptolemaeus Cleopatraque reges L., controversiae regum C. (= Ptolemaei et Cleopatrae).
b) kraljevska rodbina, kraljevska družina, kraljevski rod: post reges excitos L., ne quis eum motum regibus nuntiaret L., direptis bonis regum L.
c) kralj(ev)iči, kraljevi sinovi (kraljeva sinova), princi (princa): reges Syriae Ci., rex Epiphanes T. kraljevič.

3. metaf. kralj, vladar, gospodar, glavar, načelnik, vodja: rex divûm atque hominum O. ali rex Olympi V. ali rex deorum V. = Iuppiter, rex aquarum O. = Neptunus, rex umbrarum O. ali rex Stygius V. = Pluto; zato regis solium V. = Plutonis solium, rex ferarum Ph. = leo, rex apum Col., V. matica (ki so jo imeli starodavniki za samca), rex iumenti Stat. = taurus, rex avium Plin. = aquila; o rekah: rex fluviorum Eridanus V. (kot glavna italska reka); rex (sc. vinorum) Phanaeus V. vino najbolj kraljevske vrste (sorte, bire); occ.
a) pokrovitelj, zaščitnik zajedavcev (zajedalcev): Ter., Col., Mart. idr., equus ut me portet, alat rex H.
b) večinoma pesn. vsak bogataš, mogočnik, mogočnež, mogotec, imenitnik, bogati zaščitnik, srečnik: meus rex potitus est hostium Pl., regem me esse oportuit Ter. jaz naj bi bil bogataš!, pauperum tabernae regumque turres H., magnorum maxime regum sapiens … denique rex regum H.; pl. reges (o prijateljih takrat mogočnega Cezarja): Ci. ep. velika gospoda.
c) voditelj, vzgojitelj mladeži: acta non alio rege pueritia H.; od tod verz pri otroški igri: rex eris, si recte facies; si non facies, non eris H.
d) kot častni naslov npr. o Eneju: V.
e) rex mensae (= gr. βασιλεύς = συμποσίαρχος) predsedujoči (predstojnik) pojedine, predsednik pri pojedini, stoloravnatelj: Macr.; v stiku tudi samo rex = Prud.
f) kralj sodišč (o velikem govorniku, ki zmaga na vseh procesih): Asc.

4. v času republike po izgonu kraljev
a) (politično z negativnim prizvokom) trinóg, despót, tirán, samosílnež, samosílnik, samodržec, samovladar, samovladnik: rex populi Romani (= Caesar) Ci., impune quae lubet facere id est regem esse S., reges constituuntur, non XV viri Ci.
b) kot rel. t.t. „kralj“ = vodja, voditelj, službeni naziv svečenika žrtvovalca: rex sacrorum, rex sacrificiorum Ci. ali rex sacrific(ul)us L., quia quaedam publica sacra, per ipsos reges factitata erant, regem sacrificulum creant L., rex Nemorensis Suet. svečenik aricijske Diane. Kot priimek Marcijevega rodu Rēx, Rēgis, m Réks: S., Ci. ep., L., Suet.; v besedni igri: Brute … cur non hunc Regem iugulas? H.

Opomba: Gen. pl. regerum: Char.

slavolok samostalnik
1. (spomenik) ▸ diadalív, diadalkapuCesar Konstantin je leta 315 v čast zmage nad tekmecem dal zgraditi slavolok, okrašen z reliefi. ▸ 315-ben Constantinus császár domborművekkel díszített diadalívet építtetett a riválisa felett aratott győzelmének tiszteletére.

2. (praznična konstrukcija) ▸ diadalív, diadalkapu, díszkapuPri Alenki je bilo veselo že v soboto, ko so okraševali njen dom z baloni in postavljali slavolok. ▸ Alenkánál már szombaton nagy volt a vigadalom, amikor lufikkal díszítették fel az otthonát és díszkaput állítottak.
Dan pred poroko sovaščana spletajo venec iz listja bele omele, s katerim okrasijo slavolok. ▸ Egy falubéli esküvője előtt fagyöngylevélből koszorút fonnak, amellyel a díszkaput díszítik.

3. (del cerkve) ▸ diadalívV loku slavoloka so najpogosteje upodobili Kristusov rodovnik. ▸ A diadalív ívében a legtöbbször Krisztus családfáját ábrázolták.Z deli v cerkvi bomo letos nadaljevali, saj je treba restavrirati poslikavo na steni slavoloka in v prezbiteriju. ▸ A templomban a munkálatok idén folytatódnak, hiszen restaurálni kell a diadalív és a kórus falfestéseit.

4. (o obliki) ▸ diadalív
Tudi balustrade je premišljeno razvrstil po mostu in dal postaviti topole ob mostu, ti naj bi oblikovali nekakšen slavolok pred vstopom v staro mesto. ▸ Gondosan elrendezte a mellvédeket is a hídon és nyárfákat állíttatott a híd mentén, hogy diadalívet alkossanak az óváros bejárata előtt.
Za konec se nam je kot slavolok zarisala mavrica, oblaki so se razkadili, veter okrepil, Ahab je prevzel krmilo. ▸ Végül diadalívként szivárvány jelent meg az égen, a felhők szertefoszlottak, a szél felerősödött, és Ahab átvette a kormányt.
Oznaka 800 metrov do cilja je bila na balonu v obliki slavoloka nad cesto. ▸ A „800 méter a célig” jelzés egy diadalív alakú légballonon volt az út felett.

vladar samostalnik
1. (kdor vlada) ▸ uralkodóMnogi ga imajo za enega izmed najpomembnejših vladarjev v norveški zgodovini. ▸ Sokan a norvég történelem egyik legfontosabb uralkodójának tekintik.

2. (o vplivnosti) ▸ úrŠpanci so zadnja leta nesporni vladarji svetovnega prvenstva v motociklizmu. ▸ A spanyolok az elmúlt években a motoros világbajnokság vitathatatlan urai voltak.
Nokia je bila nekoč nesporni vladar trga mobilnih telefonov. ▸ A Nokia egykor a mobiltelefon-piac vitathatatlan ura volt.
Internet je vladar sveta! ▸ Az internet a világ ura.

3. (v astrologiji) ▸ uralkodóSaturn, vladar znamenja kozoroga, velja za strogega, a pravičnega učitelja. ▸ A Szaturnusz, a Bak jegy uralkodó bolygója szigorú, de igazságos tanárnak számít.

ἀμφι-λᾰφής 2 (λαβείν) obsežen, širokovejen, mogočen, velikanski, silen.

ἄ-φατος 2 (φημί) ion. poet. neizrečen, nedopoveden, zelo velik, neštet, ogromen, mogočen, grozen, strašen.

δεινός 3 kogar se je treba bati 1. a) častitljiv, vzvišen, spoštovan; b) strašen, grozen, grozovit, (na)gnusen, nevaren, δεινόν ἐστιν prehudo je, preveč je; τὸ δεινόν strah, groza, nezgoda, nesreča, nevarnost, sila; δεινὸν γίγνεται, μή nevarnost preti, bati se je, da; οὐ δεινόν ἐστι, μή ni se bati, da; οὐδὲν δεινοὶ ἔσονται, μὴ βοηθέωσιν ni se treba bati, da ne bi pomagali; δεινὸν ποιοῦμαί τι zamerim, jezim se, čudim se; δεινὸν ἡγοῦμαί τι smatram za nesrečo; δεινόν τι πάσχω trpim kaj strašnega. 2. izreden, čudovit a) silen, mogočen, izvrsten, δεινόν τι κάλλος čudovita lepota; δεινότατος σαυτοῦ ἦσθα samega sebe si daleč prekosil; b) spreten, vešč, sposoben z inf., χρῆσθαι, δεινὸς λέγειν spreten govornik, δεινός τι v čem; c) nezaslišan, strahovit. – adv. δεινῶς strašno, zelo, izredno, δεινῶς φέρω = aegre fero, težko prenašam, ἔχω sem v groznih razmerah.

δυνατός 3 (adi. verb. od δύναμαι) 1. act. zmožen a) močan, krepak, čvrst, jak, τινί na (v) čem, δυνατὸς γίγνομαι, εἰμί morem; b) sposoben, spreten, pripraven, vešč, izveden z inf.; c) mogočen, vpliven, ugleden, plemenit; οἱ δυνατοί boljarji, plemenitniki, lat. optimates; χρήμασιν δυνατός premožen. 2. pass. mogoč, močen, δυνατόν ἐστι z inf. ali aee. c. inf., εἰς, κατὰ τὸ δυνατόν, ἐκ τῶν δυνατῶν, ἀπὸ τοῦ δυνατοῦ po možnosti, po močeh; ὡς (ᾗ, ὅσον) δυνατόν s sup. kolikor je mogoče, kar; ὁδὸς δυνατὴ πορεύεσθαι hoden, zložen. – τὸ δυνατόν možnost, moč, τὰ δυνατά kar je mogoče, kar se da izvršiti. – adv. δυνατῶς zelo, močno, δυνατῶς ἔχει možno, mogoče je, sme se.

ἐπι-κρατής 2 (κράτος) zmagovit, mogočen, ἐπικρατέστερος τῇ μάχῃ γίγνομαι zmagujem v bitki. – adv. ἐπικρατέως s silo, siloma, presilno.