Franja

пророста́ти -та́є недок., klíti klíje nedov., v 3. os., kalíti -ím nedov.

entkeimen Kartoffeln: odstraniti kali; (sterilisieren) sterilizirati, dezinficirati; der Erde usw.: kaliti iz

opacizzare

A) v. tr. (pres. opacizzo) skaliti, motniti; narediti neprozorno, neprosojno, motno

B) ➞ opacizzarsi v. rifl. (pres. mi opacizzo) motneti, zatemniti se, kaliti se; postati neprozoren, neprosojen, moten

retremper [rətrɑ̃pe] verbe transitif znova zmočiti, znova namočiti (du linge perilo); znova kaliti (de l'acier jeklo); figuré utrditi, jekliti

se (figuré) črpati novo moč (dans v)

ritemprare

A) v. tr. (pres. ritēmpro)

1. ponovno kaliti

2. pren. okrepiti, ojačati

B) ➞ ritemprarsi v. rifl. (pres. mi ritēmpro) pren. okrepiti, ojačati se; opomoči si

temperable [témpərabl] pridevnik
tehnično ki se da kaliti; ki se da mešati
zastarelo mil, blag, umerjen

баловать razvajati; biti razposajen; igrati, zabavati se (z nečim resnim); (lj.) kaliti javni red (z razuzdanim, nebrzdanim itd. življenjem);

докаливать, докалить kaliti do konca, dokaliti (jeklo)

мутиться kaliti se; (brezos.)
у меня мутится в голове vrti se mi v glavi

перекаливать, перекалить preveč razbeliti; predolgo kaliti, preveč prekaliti; preveč razgreti

тускнеть/тускнуть moten postajati, kaliti se; (pren.) slabeti

äugeln pogledovati (skrivaj), äugeln mit spogledovati se z; einen Baum: okulirati; Gerste: kaliti

brasser [brase] verbe transitif variti (pivo); pripraviti (mošt); mešati

brasser la salade mešati solato
brasser les cartes mešati karte; figuré skrivaj snovati (spletke)
brasser des affaires mnogo poslov (bežno) opravljati
brasser de l'argent imeti mnogo denarja in ga uporabljati za številne finančne posle
brasser une intrigue kovati spletko
brasser l'eau kaliti vodo
se brasser (po)mešati se

dēflōrō -āre -āvī -ātum (dē in flōs)

1. cvetje potrgati (vzeti, jemati) čemu; pren. iz česa (koga) cvetje (= najboljše) nab(i)rati, izpis(ov)ati, izb(i)rati: Cassian., Cass.

2. sijaj (ugled) čemu vzeti (jemati): fulgores solis Amm. (s)kaliti, deflorare virginitatis pudorem Ambr. oskruniti.

disturb [distə́:b] prehodni glagol
motiti, begati, vznemirjati; zmesti; kršiti

to disturb the peace kaliti mir
don't disturb yourself! ne daj se motiti!

ēlūdō -ere -lūsī -lūsum

I. intr. izpirati: Front., solebat Aquilius litus ita definire, quā fluctus eluderet Ci., quā fluctus eludit Q.

— II. trans.

1. pri igri dobi(va)ti, priigrati, pri igri prigoljufati: anulum, quem parasitus hic te elusit Pl., elusi militem in alea Pl., tibi palmas eludet puella Pr.

2. gladiatorsko prestreči (prestrezati), odbi(ja)ti udarec: telum Sen. ph., emissas eludere hastas Mart., vulnera eludere O. ranjajoč udarec odbiti, dum cadat elusus H., quasi rudibus eius eludit oratio Ci., quibus eluderet, reputans Cu.

3. pren.
a) ogniti (ogibati) se, umakniti (umikati) se, uiti: nostros eludebant impetusque eorum non excipiebant C., magnas accusatoris minas eludemus Ci., Orsilochum fugiens eludit gyro interior V., mordacem Cynicum sic eludebat H. je tako odpravil, odslovil, infensus miles adversum eludentes T., praevaricando ultionem eludere T.
b) sramotiti, zasramovati, zasmehovati, varati koga: ab isto nebulone facetius eludimur, quam putamus Ci., eludere gloriam alterius, paucitatem hostium, artem auguris L., oratores Ci. za nos voditi, za norce imeti, Europa imagine tauri elusa V. prevarana, morsu elusus inani est V., sed illos exspectata seges vanis elusit aristis V., tum variae eludent species atque ora ferarum V. (Protej) te bo poskušal varati z raznimi spremembami, arguta meretrice Chremeta eludente H.; prim. quietem bello eludere L. preprečiti, kaliti.

équilibre [ekilibrə] masculin ravnotežje, ravnovesje

équilibre européen, du monde evropsko, svetovno ravnovesje
équilibre financier finančna izravnava
équilibre des forces ravnotežje sil
équilibre instable, stable labilno, stabilno ravnovesje
budget masculin en équilibre uravnovešen proračun
sens masculin de l'équilibre čut za ravnotežje
déranger, troubler, rompre l'équilibre motiti, kaliti, razbiti ravnovesje
être en équilibre biti v ravnotežju ali ravnovesju, biti uravnovešen (proračun)
faire, (rétablir) l'équilibre (zopet) vzpostaviti ravnovesje
mettre en équilibre spraviti v ravnovesje
perdre, retrouver son équilibre izgubiti, zopet dobiti svoje ravnotežje

excoquō -ere -coxī -coctum

1. izkuha(va)ti: glebas in melle, testudinem in vino plin.; occ. zakuha(va)ti, vkuha(va)ti, da(ja)ti čemu vkuhati se: dimidium Ca., aliquid ad dimidium Col.

2. raztopiti (raztapljati), topiti: sebum Pl., ferrum O. kaliti, arenae admixto nitro in vitrum excoquuntur T.; occ. raztopiti: imagines excoctae flammis Plin. iun.

3. topeč izločiti (izločati): illis (agris) omne per ignem excoquitur vitium V. se preženejo (vse škodljive snovi) z ognjem (z vročino), omnia purgat edax ignis vitiumque metallis excoquit O. izloči vse, kar je žlindrasto, excoquere Laconicis cruditatem Col., argentum excoctum Gell. žlindre očiščeno.

4. izsušiti, posušiti: excoctum parum habet suci Varr., tam excoctam reddam atque atram quam carbost Ter., terram sol excoquit Lucr., memento terram excoquere V., excoquere nucleum ferri ad indurandam aciem Plin. (raz)beliti, corpus in sole Sen. ph.

5. pren.
a) duševno nasnovati, izmisliti si: alicui malum Pl.
b) s tesnobo navdajati, vznemirjati: mentem Sen. tr.

in-dūro -āre -āvī -ātum (dūrus)

I. trans.

1. trdo narediti, trditi, utrditi, strditi: (Boreas) induro, inquit, nives O., in lapidem indurat hiatūs O., ora cornu indurata O. oroženel, ind. attritu arborum costas Plin. (o svinjah), aciem (ferri) Plin. kaliti.

2. metaf. utrditi (utrjevati), (o)jekl(en)iti: induratus (est) resistendo hostium timor L. odpor je okrepil sprva boječe sovražnike, animum ind. Sen. ph., frontem Sen. ph. (nesramno čelo =) „nesramnost na kazni imeti“, pueritiam ad futurae militiae patientiam Sen. rh., se adversus omnia, quae incidere possunt Sen. ph., vultum T.; pogosto pt. pf. indurātus 3 utrjen: assiduis bellis indurata virtus Macedonum Iust., Germanis quid induratius ad omnem patientiam? Sen. ph., robora flammis indurata Stat., laboribus induratus Iust., bellicis sudoribus induratus Amm.

— II. intr. metaf. (o)jačati, (o)krepiti se: ubi aetas induravit Cels.

izkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalt, gyakorlott, jártas Izkušeni zdravniki vedo, da nekatera znamenja na jeziku napovedujejo še neodkrite nevarnosti za srce in ožilje. ▸ A tapasztalt orvosok tudják, hogy a nyelven található bizonyos jelek még nem diagnosztizált szív- és érrendszeri kockázatokat jeleznek.Imamo nekaj mladih in nadarjenih košarkarjev, ki se morajo še kaliti, zaradi česar smo naše vrste želeli okrepiti z dvema ali tremi izkušenimi igralci. ▸ Van néhány fiatal és tehetséges játékosunk, akiknek még fejlődniük kell, ezért szerettük volna két-három tapasztalt játékossal megerősíteni a sorainkat.Tura je zelo zahtevna in primerna za izkušene planince brez vrtoglavice. ▸ A túra nagyon nehéz és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező hegymászókat igényel, akik nem szédülnek. Izkušeni jadralci lahko plovilo najamejo brez posadke. ▸ A tapasztalt vitorlázók legénység nélkül is bérelhetik a hajót.Imajo zelo izkušeno ekipo, saj so vsi ključni igralci starejši od 25 let. ▸ Nagyon tapasztalt csapatuk van, minden kulcsjátékosuk 25 évnél idősebb.

2. (ki je veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztaltDuhovnik, star izkušen mož, se je le dobrohotno smehljal njenemu navdušenju. ▸ A pap, egy tapasztalt férfi, jóindulatúan mosolygott a lelkesedésén.
Nikoli ne reci nikoli, pravijo izkušeni možje. ▸ Soha ne mondd, hogy soha, mondják a tapasztalt emberek. Izkušeni ljudje pravijo, samo da bosta vladala mir in zdrava pamet in da bo zdravje, vse drugo bo prišlo samo po sebi. ▸ A tapasztalt emberek azt mondják, hogy legyen csak béke, uralkodjon a józan ész és meglegyen az egészség, minden más magától jön.Vprašajte za nasvet bolj izkušenega človeka. ▸ Kérjen tanácsot egy tapasztaltabb személytől.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalt
Bil je izkušen moški, deset let starejši od nje in znal jo je ljubiti kot nihče drug. ▸ Tapasztalt férfi volt, a nőnél tíz évvel idősebb, és úgy tudta szeretni, mint senki más.
Izkušeni ženskarji trdijo, da so vse ženske enake, vendar jim tega nihče ne verjame, vsi hočejo preveriti. ▸ A sokat tapasztalt nőcsábászok azt állítják, hogy minden nő egyforma, de senki sem hisz nekik, mindenki ellenőrizni akarja.
Bil je zelo izkušen moški, a še nikoli v življenju ni spoznal tako strastne in nenasitne ženske. ▸ Sokat tapasztalt férfi volt, de ilyen szenvedélyes és kielégíthetetlen nővel még életében nem találkozott.
Obdržati moža v svoji postelji ni enostavno, zato je vsaka beseda izkušenih žena še kako dobrodošla. ▸ Nem egyszerű megtartani a férjet az ágyunkban, ezért a tapasztalt nők minden szava sokat ér.