cêsar (-árja) m imperatore; knjiž. cesare:
avstrijski, etiopski, rimski cesar imperatore d'Austria, di Etiopia, romano
za cesarja Jožefa II. sotto il regno dell'imperatore Giuseppe II
bibl. dajte cesarju, kar je cesarjevega, in bogu, kar je božjega date a Cesare quel che è di Cesare e a Dio quel che è di Dio
PREGOVORI:
kjer nič ni, še cesar pravico zgubi cento ladri non possono spogliare un uomo nudo
Zadetki iskanja
- césta (-e) f
1. strada; via:
ravna, široka cesta strada diritta, larga
asfaltirana, makadamska cesta strada asfaltata, selciata
dovozna, enosmerna, glavna cesta strada di accesso, a senso unico, principale
obvozna cesta circonvallazione
slepa cesta vicolo cieco
Tržaška cesta via Trieste
cesta Ljubljana—Zagreb la strada Lubiana—Zagabria
dela na cesti lavori in corso
cesta pelje v la strada porta a
vas leži ob cesti il villaggio è situato lungo la strada
ceste se križajo le strade si incrociano
prečkati cesto attraversare la strada
zapeljati s ceste uscire di strada
2. (razdalja do namembnega kraja, pot) strada (tudi pren.):
cesta do tja je še dolga fin là c'è ancora un bel pezzo di strada
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
cesta ob Arnu, ob Seni, ob Tiberi lungarno, lungosenna, lungotevere
avt. avtomobilska cesta (strada) carrabile
avt. hitra cesta strada a percorrimento rapido
avt. prednostna cesta strada con diritto di precedenza
avt. dvopasovna cesta strada a due corsie
astr. Rimska cesta Via lattea
pren. otroka je vzgajala cesta il bambino è cresciuto per le strade
pren. dobro meriti cesto barcollare ubriaco
pren. denarja ne pobiram na cesti il denaro non mi casca dal cielo
nevesto je pobral s ceste la sposa l'ha raccattata dalla strada
pren. koga vreči, pognati na cesto gettare qcn. sulla strada, sul lastrico
pren. biti na cesti trovarsi sulla strada
pren. biti zmeraj na cesti essere sempre in giro, fuori di casa
gledati na cesto dare sulla strada - cízati (-am) imperf. nareč. (sesati) poppare, succhiare (il latte); pren.
takrat si ti še cizal tu succhiavi ancora dal biberon - cŕkniti (-em) | crkováti (-újem) perf. imperf. ➞ crkati | crkavati
1. crepare
2. guastarsi (motore), mancare (luce)
PREGOVORI:
v španoviji še pes crkne meglio soli che male accompagnati - CT samostalnik
1. medicina (o medicinski preiskavi) ▸ CTCT trebuha ▸ hasi CTCT možganov ▸ agyi CTCT glave ▸ fej CTCT preiskava ▸ CT-vizsgálatspiralni CT ▸ spirális CTaparat za CT ▸ CT-berendezésCT - aparat ▸ CT-berendezésCT - slikanje ▸ CT-felvételCT aparat ▸ CT-berendezésstroj CT ▸ CT gépOrtoped je odredil še CT slikanje v lokalni bolnišnici, a tudi to ni pokazalo nič novega. ▸ Az ortopéd orvos CT-vizsgálatot rendelt el a helyi kórházban, de ez sem mutatott semmi újat.
Sopomenke: računalniška tomografija
2. medicina (o napravi) ▸ CTpreiskava s CT ▸ CT-vizsgálatpregled s CT ▸ CT-vizsgálatnakup CT ▸ CT vásárlása - cveteti glagol
1. (pognati cvetove) ▸ virágzikrastlina cveti ▸ virágzik a növénygrm cveti ▸ virágzik a bokortulipan cveti ▸ virágzik a tulipánčešnja cveti ▸ virágzik a cseresznye, cseresznyefa virágziklipa cveti ▸ virágzik a hársbujno cveteti ▸ dúsan virágzikbogato cveteti ▸ gazdagon virágzikobilno cveteti ▸ bőségesen virágzikdobro cveteti ▸ javában virágzikKdo si ne bi želel vrta, v katerem stalno cvetijo grmi in trajnice? ▸ Ki ne szeretne olyan kertet, amelyben a cserjék és az évelők folyamatosan virágoznak?
2. (o algah) ▸ virágzikmorje cveti ▸ virágzik a tengerjezero cveti ▸ virágzik a tóZakaj morje cveti, strokovnjaki še ne vedo natančno, je pa to ena najhujših groženj turizmu. ▸ Még a szakértők sem tudják pontosan, miért virágzik a tenger, noha a turizmus szempontjából ez jelenti az egyik legnagyobb veszélyt.
3. (prinašati dobiček) ▸ kivirul, virul, virágzikposel cveti ▸ virágzik az üzlettrgovina cveti ▸ virágzik a kereskedelemindustrija cveti ▸ virágzik az ipar, virul az iparprostitucija cveti ▸ virágzik a prostitúcióOd 11. stoletja dalje sta v Evropi cveteli obrt in trgovina. ▸ A 11. századtól Európában virágzott a kisipar és a kereskedelem.
4. (izgledati srečen) ▸ kivirul, virulcveteti od zadovoljstva ▸ virul az elégedettségtőlKer je upošteval njeno željo, je ob odhodu kar cvetela od zadovoljstva. ▸ Mivel meghallgatta óhaját, távozáskor szinte virult az elégedettségtől. - cvetéti to blossom; to flower, to bloom (tudi figurativno); figurativno to flourish, to thrive, to prosper
ki ne cvete flowerless
posel mu dobro cvete his business is thriving ali flourishing
kdo vé, kaj ti še cvete fig who knows what is in store for you - cvetje samostalnik
1. (rože) ▸ virág, virágokrezano cvetje ▸ vágott virágpodarjeno cvetje ▸ ajándékba adott virágokbalkonsko cvetje ▸ erkélyi virág, virágok erkélyre, erkélyen termesztett virágpomladno cvetje ▸ tavaszi virágoksezonsko cvetje ▸ szezonális virágoktravniško cvetje ▸ réti virágokspomladansko cvetje ▸ tavaszi virágokokrasno cvetje ▸ díszvirágokpoljsko cvetje ▸ réti virágokbujno cvetje ▸ pompázó virágokdišeče cvetje ▸ illatozó virágokgorsko cvetje ▸ hegyvidéki virágokposaditi cvetje ▸ virágot ültetnabirati cvetje ▸ virágot szedzalivati cvetje ▸ virágot öntözgojiti cvetje ▸ virágot nevelprodajati cvetje ▸ virágot árulšopek cvetja ▸ virágcsokoraranžiranje cvetja ▸ virágköltészetsadike cvetja ▸ virágpalántákrazstava cvetja ▸ virágkiállításgojenje cvetja ▸ virágot nevelprodajalka cvetja ▸ virágárusvenec cvetja ▸ virágkoszorúnasad cvetja ▸ virágültetvényprodajalec cvetja ▸ virágáruscvetje na balkonih ▸ virágok az erkélyencvetje na oknih ▸ virágok az ablakbanvaza za cvetje ▸ virágvázaokrašen s cvetjem ▸ virágokkal díszítettprekrit s cvetjem ▸ virágokkal borítottokrasiti s cvetjem ▸ virágokkal díszítkorito s cvetjem ▸ virágcserépposušeno cvetje ▸ szárított virágodeti v cvetje ▸ virágba borul, virágba borítcvetje oveni ▸ virág elhervadcvetje raste ▸ nő a virágdišati po cvetju ▸ virágoktól illatozikV znak zahvale ji je podarila tudi šopek cvetja. ▸ Hálája jeléül egy virágcsokorral is megajándékozta.
2. (množica cvetov) ▸ viráglipovo cvetje ▸ hársvirágbezgovo cvetje ▸ bodzavirágpisano cvetje ▸ színpompás virág, színes virágvonj cvetja ▸ virágillatVonj cvetja v mnogih prebuja hormone sreče. ▸ A virágok illata sok emberben boldogsághormonokat ébreszt.vonj po cvetju ▸ virágillatčaj iz cvetja ▸ virágtea
3. (stanje cvetenja) ▸ virágrastline v cvetju ▸ virágba borult növények, kontrastivno zanimivo virágzó növényekbiti v cvetju ▸ virágzik, virágba borulTu je še res prava zima, doline pa vse že v cvetju. ▸ Itt még valóban igazi tél van, de a völgyek már virágba borultak. - čakajoč pridevnik
1. (o čakanju) ▸ várakozó, váróčakajoča kočija ▸ várakozó kocsičakajoči potniki ▸ várakozó utasokčakajoči pacienti ▸ várakozó páciensekčakajoči bolniki ▸ várakozó betegekčakajoč tovornjak ▸ váró tehergépkocsičakajoča kolona ▸ várakozó kocsisorčakajoča množica ▸ várakozó tömegčakajoče vozilo ▸ várakozó járműčakajoči novinarji ▸ várakozó újságírókpredolgo čakajoč ▸ túl hosszan várakozóčakajoč v koloni ▸ kocsisorban várakozó, sorban várakozóčakajoč v vrsti ▸ sorban várakozóTakoj ko so se vrata odprla, je prvi začel podajati meče in gorjače čakajoči množici. ▸ Amint kinyílt az ajtó, ő volt az első, aki elkezdte kiadni a kardokat és fáklyákat a várakozó tömegnek.
Najprej sem napisal scenarij, nato čakajoč na film še roman. ▸ Először a forgatókönyvet írtam meg, majd a filmre várakozva a regényt is.
Peter je odkorakal do čakajočega taksija. ▸ Peter odalépett a várakozó taxihoz.
2. (ki zahteva ukrepanje) ▸ várakozó, függőben lévő
V mapi s čakajočo pošto ni bilo testnega sporočila. ▸ A várakozó üzenetek mappában nem volt benne a tesztüzenet.
Izberite Prekliči, da pobrišete iz vrste vse čakajoče naloge. ▸ Válassza a Mégse lehetőséget az összes függőben lévő feladat törléséhez a várólistáról.
Čakajoči odpadki se kopičijo, smrad, ki ga vohajo v dolini, pa je vse hujši. ▸ Az elszállításra váró hulladék halmozódik, a völgyben érződő bűz pedig egyre elviselhetetlenebb. - čaka|ti (-m) počakati/načakati se
1. warten (koga/kaj/česa auf) (brata auf den Bruder, priložnost(i) auf die Gelegenheit)
čakati na warten auf (s/z mit); (etwas) abwarten
2. (pričakovati) erwarten (hrepeneče sehnlich, otroka ein Kind)
figurativno komaj čakati (etwas) kaum erwarten können
3. (stati v vrsti) anstehen (za um, für), Schlange stehen
4.
čakati koga dogodek/dogodki ipd: bevorstehen (čaka me X X steht mir bevor), zukommen auf (čaka me X X kommt auf mich zu); erwarten (čaka me X es erwartet mich X), kaj slabega: (jemandem) blühen (čaka me X mir blüht X)
5.
čakati koga/na koga soba, kosilo : bereitstehen, bereit sein
6.
figurativno na to še čakamo (s tem zamujajo/to še manjka) das steht noch aus
7.
pustiti koga čakati warten lassen, (odlašati z odločitvijo ipd.) (jemanden) hinhalten
pustiti se čakati auf sich warten lassen
figurativno na kaj je/ni bilo treba dolgo čakati (etwas) ließ (nicht) lange auf sich warten
čakati v zasedi im Hinterhalt liegen
morati čakati warten müssen, ker ima kdo/kaj prednost: zurückstehen müssen
kaj (sploh) še čakaš? worauf wartest du noch?
čakati križemrok untätig warten - čákati to wait (for); to await; to expect
čákati v vrsti (»repu«) to queue (up)
čákati na odločitev to await the decision
čákati na (svojo) priložnost to watch one's opportunity
čakal sem te do šestih I waited for you till six
čakali so nanj they were waiting for him ali someone was waiting for him ali pogovorno he was waited for
na to lahko še dolgo čakaš figurativno you may whistle for it
pustiti koga čákati to keep someone waiting
to lahkó (po)čaka that can wait
ne čakajte me z večerjo! start supper without me!
dolgo, potrpežljivo čákati figurativno to kick one's heels, to cool one's heels
nismo čakali, da bi on odgovoril we did not wait for him to reply
nima smisla čákati there's no use waiting, it's no use waiting
čákati v zasedi to lie in ambush
čákati (oklevati) to linger, to hesitate, to tarry
čákati (biti usojeno) to be in store for
kdor čaka, dočaka everything comes to those who wait
človek nikoli ne ve, kaj ga čaka you never know what to expect - čákati (-am) imperf. ➞ počakati
1. aspettare, attendere:
čakati prijatelja, telefonski klic, na novico aspettare un amico, una telefonata, una notizia
čakati na službo aspettare un impiego; adm. essere nelle liste di attesa
lovec čaka na lisico il cacciatore apposta la volpe
2. (pričakovati) aspettare:
čakati otroka aspettare un bambino
pren. komaj čakam non vedo l'ora (che, di)
čakati v vrsti fare la fila per
3. čakati kaj (dogodek) aspettare, attendere:
kdo ve, kaj nas še čaka chissà cosa ci attende
4.
čakati (na) (biti pripravljen za koga) essere pronto
kosilo čaka na mizi il pranzo è in tavola
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pustiti se čakati farsi attendere
to delo ne more čakati questo lavoro non può aspettare
na to boš še dolgo čakal campa, cavallo mio, ché l'erba cresce
čakati s prekrižanimi rokami starsene con le mani in mano
PREGOVORI:
kdor čaka, ta dočaka bisogna dar tempo al tempo; tempo e pazienza fanno più che forza e dispetto; col tempo e con la paglia maturano le nespole - čarovnica samostalnik
1. (pravljično bitje) ▸ boszorkány, boszorka, vasorrú bábahudobna čarovnica ▸ gonosz boszorkánystara čarovnica ▸ vén boszorkánySopomenke: coprnica
2. (ženska, obtožena čarovništva) ▸ boszorkánylov na čarovnice ▸ boszorkányvadászat, boszorkányüldözéssežigati čarovnice ▸ boszorkányt égetsežiganje čarovnic ▸ boszorkányégetéspreganjanje čarovnic ▸ boszorkányüldözésprocesi proti čarovnicam ▸ boszorkányperek
3. izraža negativen odnos (zlobna, starejša ženska) ▸ szipirtyó, banya, csoroszlyastara čarovnica ▸ vén szipirtyóEj, ej, stara čarovnica je prinesla hrano. ▸ Ajaj, a vén szipirtyó megérkezett az étellel.
Oče je bil še potem, ko je bil star in vdovec, bolj vesel, če je imel okoli sebe mlajše in urejene ženske kot pa kakšne "zanemarjene čarovnice". ▸ Apám még idős és megözvegyült korában is jobban örült, ha fiatal és ápolt nők voltak körülötte, és nem valami „elhanyagolt csoroszlyák”.
Sopomenke: babura, coprnica, zlobnica
4. lahko izraža negativen odnos (ženska z nadnaravnimi sposobnostmi) ▸ boszorkány
Nekateri pravijo, da je farmacevtka, drugi, da je čudodelka, tretji pa jo imajo za navadno čarovnico in prevarantko. ▸ Egyesek szerint gyógyszerész, mások szerint varázsló, megint mások szerint csak szimplán boszorkány és szélhámos.
Sopomenke: coprnica - čás time; (doba) epoch; tide, (razdobje) period; space of time; (letni čas) season; (ura) hour; gramatika tense; (vmesni) interval, interim, meantime
božični čás Christmastime, Christmastide, arhaično yuletide
poletni (delovni) čás daylight saving time
konični čás (ure) rush hour, peak hours pl
prometno šibki čás offpeak (ali slack) hours pl
slabi, težki čási hard times pl
skrajni čás! high time!
prosti čás leisure; spare time
ves moj čás the whole of my time
s časom in the course of time, gradually
o pravem čásu in time; in the nick of time; in due course of time, ZDA on time
od čása do čása every now and then, from time to time, now and then, now and again, once in a while
čez nekaj čása some time afterwards
od tega čása since that time
v kratkem čásu in a short time
za kratek čás for a short time
pred čásom, predčasno prematurely
pred nekaj čása some time ago
že nekaj čása prej for some time past
že dolgo čása for a long time
že pred dolgo čása long ago, a long time ago; ZDA pogovorno way back
med tem čásom in the meantime, (in the) meanwhile
od tega čása naprej from this time onward, henceforth
od tistega čása dalje from that time forward
v istem čásu at the same time
nekaj čása (prislov) awhile, (samostalnik) a while
ob nepravem čásu at the wrong time, out of season
ob kateremkoli čásu, ob vsakem čásu at any time
ves čás all along, all the time
pred davnim čásom long ago
v teku čása in the course of time
vsak čás zdaj any time now
v starih čásih in olden times
v dobrih starih čásih in the good old days
v tistem čásu at that time
ob katerem čásu? at what time?
v sedanjem čásu at present, now
v določenem čásu within a fixed period, in due course
zadnje čáse lately
za vse čáse for all time
prav v zadnjem čásu quite recently
od davnih čásov from time immemorial, from time out of mind
ob določenem čásu at the appointed time
v prostem čásu at one's leisure
šala o nepravem čásu ill-timed jest
škoda čása za to it's a mere waste of time
vsaka stvar ob svojem čásu everything in its season
vse ob svojem čásu there is a time for everything, all in good time
v čásu, v čásih poplav in times of flood
čás beži time flies
skrajni čás je it is high time
to je samo vprašanje čása it's only a question of time
je že tudi čás! (it's) about time, too!
to je samo izguba čása it's a sheer waste of time
za to je še čás there is plenty of time for that
za to je še do jutri čás it can wait till tomorrow
bil je čás, ko... time was when...
za to je treba čása this takes time
določiti čás to fix a date
dati komu čás to give someone time
imate malo čása zame? can you spare me a moment?
čás se mu vleče time hangs heavy on his hands
ne imeti čása za... to have no time for
krajšati si čás to while away the time
izkoristiti čás to take time by the forelock
imam nekaj prostega čása I have some time to spare
iti (vštric) s čásom to be abreast of the times
nimam dosti čása, ne smem izgubljati čása I have no time to spare
kje so lepi stari čási? pesniško where are the snows of yester year?
kako dolgo čása ga ni! what a long time he has been gone!
korakati s čásom to move with the times
čási so minuli, ko... time was, when...
čás je potekel time is up
preganjati čás (figurativno) to while away the time
prihraniti čás to save time
prebiti svoj čás to pass one's time
njegov čás je prišel his hour has struck
čakati svoj čás to bide one's time
držati korak s čásom to keep pace with the times
priti ravno o pravem čásu to come in the nick of time
čás bo pokazal time will show, time will tell
čás presti (figurativno) to twiddle one's thumbs
je škoda čása (ne izplača se) it is not worth while
ob nepriličnem čásu priti h komu to intrude upon someone's time
štopati čás to time with a stopwatch
on je videl boljše čáse he had known better times
vzeti mnogo čása to take long
precéj čása mi bo vzelo, da... it will take me ages to...
to mi vzame skoraj ves moj čás it takes up nearly all my time
vzemite si čás! take your time!
ubi(ja)ti čás to kill time
ves čás sem to vedel I have known it all the time (ali all along)
precéj čása te že nisem videl I haven't seen you for ages
precéj čása bo trajalo, da... it will take some time to...
zapravljati tratiti (svoj) čás to waste one's time, to fritter away one's time, ZDA žargon to boondoggle
med tem čásom se je marsikaj zgodilo many things have happened in between
čás je denar time is money
preživljati težke čáse to have a hard time
čás hitro teče time passes quickly (ali races by, flies) - čàs (čása) m
1. tempo:
čas teče, beži il tempo corre, vola
čas se vleče il tempo si trascina
enota časa unità di tempo
s časom (sčasom) col tempo
2. (omejeno obdobje kot del neomejenega trajanja) tempo:
zdaj ni več časa za take stvari adesso non è tempo per queste cose
že dolgo časa ni bilo dežja non ha piovuto già da molto tempo
od časa do časa di tempo in tempo
pred časom (non molto) tempo fa
vsake toliko časa ogni tanto
od tistega časa da allora
seja je odložena za neodločen čas la riunione è rimandata sine die, a data da stabilirsi
3. omejeno trajanje
a) s katerim človek razpolaga: tempo:
nimam časa za razvedrilo non ho tempo per divertirmi
izgubljen, zapravljen čas tempo perso
prosti čas tempo libero
b) trajanje, ki je dogovorjeno, določeno za kaj: tempo, termine:
čas za povračilo dolga je pretekel il termine per il pagamento del debito è scaduto
zadnji čas je, da kaj storiš è ora che tu faccia qualcosa
o pravem času in tempo
pred časom (predčasno) anzi tempo
obratovalni čas orario (d'apertura, di chiusura)
delovni čas giornata, settimana lavorativa
c) trajanje, ki je primerno za kaj: tempo, ora:
to ni čas za obiske non è l'ora (giusta) per le visite
č) trajanje v letu: stagione:
čas setve, trgatve la stagione della semina, della vendemmia
poletni, zimski čas stagione estiva, invernale
d) omejeno trajanje v življenju, bivanju: tempo, età:
čas mladosti gioventù
čas staranja vecchiaia
4. omejeno trajanje z razmerami, stvarnostjo vred: tempo:
povojni čas dopoguerra
v prejšnjih, davnih časih una volta
za časa Rimljanov al tempo dei romani
v zadnjem času, zadnje čase negli ultimi tempi
prve čase (sprva) in un primo tempo
dobri, stari časi! i vecchi, bei tempi!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
odločite se, še je čas decidetevi, siete ancora in tempo!
prišel bom, če mi bo čas dopuščal verrò se avrò tempo
začeli so z zamudo, pa jih bo lovil čas hanno cominciato in ritardo perciò dovranno far presto
stavbo je načel zob časa l'edificio risente delle ingiurie del tempo
čas ga je prehitel non ha fatto in tempo; pren. è superato, non è all'altezza dei tempi
s čim krajšati si, preganjati čas ingannare il tempo con qcs.
pren. Bogu čas krasti oziare, perder tempo, battere la fiacca
pren. videti se za svete čase vedersi ogni morte di papa
pridobiti na času guadagnare tempo
iti, hoditi s časom andare al passo coi tempi
biti dolgčas (komu) annoiarsi
že lep čas da parecchio tempo
imeti pisan, zlat, židan čas avere molto tempo a disposizione
biti pravi otrok svojega časa essere figlio del proprio tempo
presti čas girare i pollici; pog. grattarsi la pancia
biti na tesnem s časom avere poco tempo
za božji čas! per l'amor del cielo
čas celi rane il tempo è un gran medico
pustimo času čas diamo tempo al tempo
čas je zlato il tempo è denaro
astr. sončni čas tempo solare
krajevni čas tempo locale
greenwiški čas tempo di Greenwich
fiz. nihajni čas periodo di oscillazione
fot. čas osvetlitve tempo di posa
jur. čakalni čas termine di attesa
čas zastaranja termine di prescrizione
šport. rekorden čas tempo record
lingv. sedanji, pretekli, prihodnji čas (tempo) presente, passato, futuro
sosledica časov consecutio temporum, concordanza dei tempi
prislovno določilo časa complemento di tempo
o pravem času a tempo debito
zob časa le ingiurie del tempo
v teh (težkih) časih coi tempi che corrono
gastr. čas kuhanja tempo di cottura
izdelavni čas tempo di lavorazione
inform. resnični čas tempo reale
teh. dodatni čas tempo supplementare
agr. čas jagnjetenja agnellatura
čas med dvema košnjama erbatura
čas sajenja piantatura
PREGOVORI:
čas vse pozdravi il tempo guarisce tutti i mali
čas vse poravna il tempo è galantuomo - čàs tiempo m ; (doba) período m , era f , época f ; espacio m de tiempo; lapso m
dobri, stari časi los buenos tiempos (pasados)
slabi časi malos tiempos; tiempos duros (ali difíciles)
novi časi los tiempos modernos
(po)letni čas (sezona) verano m, temporada f estival, (ura) hora f (ali horario m) de verano
srednjeevropski čas hora f de Europa Central
rekordni čas tiempo (de) record
skrajni čas tiempo extremo
vprašanje časa cuestión f de tiempo
sedanji, pretekli, prihodnji čas (gram) presente m, pretérito m, futuro m
prosti čas ratos m pl libres
o pravem času a tiempo
o nepravem času fuera de tiempo
ob istem času al mismo tiempo
od časa do časa de tiempo en tiempo; a veces; a ratos; de rato en rato; de vez en cuando
pred časom (predčasno) antes de tiempo; prematuramente; demasiado pronto
za nekaj časa por algún tiempo
za malo časa por poco tiempo
za nedoločen čas por tiempo indefinido
med tem časom entretanto
za čas do (para el tiempo) hasta
v času od ... do desde... hasta; en el tiempo comprendido entre... y...
v kratkem času en corto (ali poco) tiempo
v sedanjem času en la actualidad; actualmente
v najkrajšem času a la mayor brevedad
za vse čase para siempre
že dolgo časa desde hace (mucho) tiempo
čez nekaj časa después (ali al cabo) de algún tiempo
že od davnih časov desde tiempo(s) inmemorial(es); desde tiempos remotos
v teku časa en el correr de los tiempos; en el trascurso del tiempo
v zadnjem času en los últimos tiempos
v našem, sedanjem času en nuestros tiempos (ali días); en los tiempos actuales; hoy en día
s časom con el tiempo; a la larga
ves ta čas (durante) todo ese tiempo
za časa njegovega življenja durante toda su vida; mientras vivió
vsaka stvar ob svojem času cada cosa a su tiempo; hay que saber dar tiempo al tiempo
v prostem času a ratos perdidos
čas je zlato el tiempo es oro
časa je dovolj hay bastante tiempo
za to je še čas no corre prisa; no es urgente
za to je še čas do jutri eso puede dejarse (ali quedar) para mañana
je le (še) vprašanje časa es sólo cuestión de tiempo
dam ti 5 minut časa za ... te doy cinco minutos para...
je (že) skrajni čas, da ... ya es hora de (nedoločnik), que (subj)
imeti čas tener tiempo
nimam časa za ... no tengo tiempo para...
iti s časom ir con el tiempo; ser de su época
to mi jemlje mnogo časa eso me roba mucho tiempo
izgubljati čas perder (el) tiempo
ne smemo izgubljati časa no hay tiempo que perder
meriti čas (šp) cronometrar
preganjati si čas z ... distraerse (ali entretenerse) con...; pasar el tiempo con...
pridobiti na času ganar tiempo
ubijati (dolg)čas matar el tiempo
zahtevati mnogo časa exigir mucho (ali llevar) tiempo; necesitar mucho tiempo - čednost samostalnik
1. lahko ironično (karakterna lastnost) ▸ erényženska čednost ▸ asszonyi erénylepa čednost ▸ szép erényvzor čednosti ▸ az erköcsösség mintaképevaruh čednosti ▸ erényőr, erkölcscsősz
2. (lepota) ▸ elegancia, szépség
Zaradi svoje čednosti je še posebno priljubljen med mladimi dekleti. ▸ kontrastivno zanimivo Mivel olyan csinos, a fiatal lányok különösen kedvelik. - čekiranje samostalnik
1. (registracija potnikov) ▸ utasfelvétel, becsekkolás, check-in
Po čekiranju je treba z ročno prtljago skozi policijski in (če je polet mednaroden) carinski pregled. ▸ A becsekkolás után a kézipoggyásszal át kell esni a rendőrségi és (nemzetközi utazás esetén) a vámellenőrzésen.
2. neformalno (preverjanje) ▸ csekkolás
Pogledala sem serijo brez vmesnega čekiranja neta oz. telefona. ▸ Megnéztem a sorozatot anélkül, hogy közben csekkoltam volna a netet, illetve a telefont.
In tako približno na dvajset minut, zbujanje in čekiranje, če se Rudi še pogovarja z voznikom in kje smo. ▸ És így tovább kb. húszpercenként: ébredés és csekkolás, hogy Rudi még beszélget-e a sofőrrel, meg hogy merre vagyunk. - čelo samostalnik
1. (glasbilo) ▸ csellóigrati čelo ▸ csellón játszikkoncert za čelo ▸ csellókoncert
2. (igranje čela) ▸ csellóvaditi čelo ▸ csellón gyakorolštudij čela ▸ cselló tagozat
3. (kdor igra čelo) ▸ cselló
Na programu je še nekaj pesmi, ki jih igrajo violina in dva čela. ▸ A programban szerepel még néhány hegedűre és két csellóra komponált dal.
Skladbo Oh, Susanna bodo izvedli dva čela, dve violini in skupina tolkal. ▸ Az Ó, Zsuzsanna számot két csellón, két hegedűn és ütőshangszereken adják elő. - česati glagol
1. (urejati lase ali dlako) ▸ fésül, fésülködikčesati si lase ▸ fésülködikčesati lase ▸ fésüli a hajátčesati z glavnikom ▸ fésűvel fésülčesati psa ▸ kutyát fésülčesati s krtačo ▸ kontrastivno zanimivo kefélČe imate dolge lase, jih ne češite mokrih, saj to še pospeši njihovo izpadanje. ▸ Ha hosszú a haja, ne fésülje nedvesen, mivel ez felgyorsítja a hajszálak tönkremenetelét.
Kratkodlakih psov seveda ni treba česati, moramo pa jih redno krtačiti. ▸ A rövidszőrű kutyákat nem szükséges fésülni, de rendszeresen ki kell kefélni a bundájukat.
2. (o vlaknih) ▸ fésülčesati perje ▸ kontrastivno zanimivo tollat fosztčesati volno ▸ kontrastivno zanimivo gyapjút kártol
3. (temeljito preiskovati) ▸ átfésül
Enote ministrstva za domovinsko varnost so začele česati teren in predvsem zračni prostor. ▸ A honvédelmi minisztérium alakulatai megkezdték a terep, elsősorban a légtér átfésülését.