Franja

Paelīgnī -ōrum, m Pelígni, italsko pleme v Samniju: C., Ci., L.; sg. Paelīgnus -ī, m Pelígnec (kolekt.): Ca.; adj. Paelīgnus 3 pelígnijski: cohors Enn., miles O., anus H. čarovnica (ker so imeli Peligne za čarovnike).

Perimēdē -ēs, f (Περιμήδη) Periméda, slavna čarovnica; od tod adj. Perimēdaeus 3 Perimédin, pesn. = čarovniški: gramina Pr.

Opomba: V nekaterih izdajah najdemo adj. v obl. Perimedēus.

Sabellī -ōrum, m (demin. Sabīnī) Sabél(c)i, sprva ime manjših rodov sabinskega ljudstva: Marzov, Marukinov, Pelignov (Pelignijcev), Vestinov (Vestincev), Hernikov. Pozneje, ko so se začeli sabinski rodovi širiti proti jugu, so se Sabelli imenovali tudi južni oskiško-sabinski rodovi; pesn. Sabelli = Sabini: VARR. FR., COL., PLIN., pulsis Sabellis H.; sg. Sabellus -ī, m Sabélec, Sabínec: SIL., renuit negitatque Sabellus (= Horatius, ki je bil kot posestnik na Sabinskem tako rekoč Sabelec, Sabinec) H. Od tod adj.

1. Sabellus 3 sabélski, sabínski: SIL., IUV., ager, cohortes L., mater, pubes, veru V., ligones H., anus H. sabelska (= marzovska) čarovnica, ali carmina H. sabelske (= marzovske) čarovne pesmi; Sabelci, zlasti Marzi, so se ukvarjali s čarovništvom).

2. v izpeljani obl. Sabellicus 3 sabélski, sabínski: sus V., genus caulium PLIN.

Veiī ali Vēī -ōrum, m Vêji, staro etrursko mesto severozahodno od Rima, s katerim je dolgo tekmovalo, dokler ga ni l. 496 osvojil Kamil: Ci., L., Plin., Suet. Od tod

1. adj. Vēiēns -entis, abl. -ī, vêjski: ager Ci., bellum Ci., L., hostis, senatus L., arvum H.; subst. Vēiēns -entis, abl. -e, m
a) Vêjec, preb. Vejev: Ci.; kolekt. Vêjci: L.; pogosto pl. Vēientēs -um, m Vêjci: Ci., L.
b) vêjsko ozemlje, ozemlje Vêjcev: Plin.

2. Vēius 3 vêjski: dux (= Tolumnius) Pr.; subst. kot nom. propr. Vēia -ae, f Vêja, čarovnica in zastrupljevalka: H.

3. Vēiēnsis -e vêjski: Iuno Lact.

4. drugotni adj. Vēientānus 3 vêjski: ager L., uva Mart.; subst.
a) Vēientāna -ae, f (sc. gemma) vêjski dragulj, črn drag kamen, katerega nahajališča so bila pri Vejih: Plin.
b) Vēientānum -ī, n (sc. vinum) domače vêjsko vino (precej slabe kakovosti in neprijetnega okusa): H., Pers., Mart.
c) Vēientānī -ōrum, m Vêjci, preb. vejskega ozemlja: Plin.

vešč|a² [é] ženski spol (-e …)

1. (čarovnica) die Hexe

2. (blodna luč) das Irrlicht

začarati glagol
1. (o nadnaravni moči) ▸ elvarázsolČarovnica princeske ni marala, zato je sklenila, da jo bo s čarobno palico začarala v žabo. ▸ A boszorka ki nem állhatta a hercegnőt, ezért úgy döntött, hogy a varázspálcával békává varázsolja.

2. (očarati; prevzeti) ▸ elbűvöl, elvarázsol, megigézObčinstvo je na obeh koncertih dobesedno začarala in ljudje so ji dolgo, dolgo ploskali. ▸ Mindkét koncerten elkápráztatta a közönséget, és az emberek hosszú tapssal köszönték meg a műsort.

3. (o domišljijskem svetu) ▸ elvarázsol
V svojih mojstrsko naslikanih podobah nas začara v sanjski svet prizorov, s katerimi se odziva na aktualne dogodke v svetu in upodablja svoja najbolj intimna doživetja in razmišljanja. ▸ kontrastivno zanimivo A mesterien megfestett alakokkal álomvilágba visz el, a jelenetek a világ aktuális eseményeire reflektálnak, és a legintimebb élményeit és gondolatait jelenítik meg.

4. (o veliki spremembi) ▸ varázsol
Slovenski avtorji in ilustratorji opravljajo poslanstvo, da otroke začarajo v bralce. ▸ A szlovén szerzők és illusztrátorok küldetése az, hogy a gyerekekből olvasót varázsoljanak.
Kako pa lahko brez operacije svoje ustnice začarate v večje? ▸ Hogyan varázsolhatja nagyobbá ajkait műtét nélkül?

5. (o čarobni lepoti) ▸ varázslatossá teszKamelije začarajo vrt s svojimi čudovitimi cvetovi. ▸ A kaméliák csodálatos virágaikkal varázslatossá teszik a kertet.
Slovenska vas leži v prečudoviti kočevski pokrajini, ki jo je letošnja zima začarala v pravo pravljično pokrajino. ▸ Slovenska vas a csodálatos kočevjei térségben fekszik, amelyet az idei tél igazi mesebeli vidékké varázsolt.

6. (izvajati trike) ▸ varázsol
Čarovnik začara različne živali pod klobukom in na njem, otroci pa morajo spraševati, kaj je pod klobukom ali na njem. ▸ A varázsló különböző állatokat bűvöl a kalap alá vagy a kalapra, a gyerekeknek pedig meg kell kérdezniük, mi van a kalap alatt vagy a kalapon.

7. v športnem kontekstu (onemogočiti zadetek) ▸ megbabonázS pomočjo odlične publike so se naši junaki prebudili, največji preobrat pa je naredil Perič, ki je dobesedno začaral svoja vrata in v petnajstih minutah zbral fantastičnih sedem obramb. ▸ A nagyszerű közönség segítségével hőseink felébredtek, és a legnagyobb fordulatot Perič jelentette, aki szó szerint megbabonázta a kaput, és tizenöt perc alatt fantasztikus módon hétszer védett.

zakléti (-kólnem)

A) perf.

1. bestemmiare, imprecare; tr. star. maledire

2. tr. etn. maledire; invocare con incantesimo; stregare, trasformare (per magia):
čarovnica je deklico zaklela la maga stregò la fanciulla
zakleti v kačo trasformare in serpente

3. tr. pren. condannare, relegare:
zakleti koga v samoto condannare qcn. alla solitudine

B) zakléti se (-kólnem se) perf. refl.

1. giurare

2. imprecare, bestemmiare

Κίρκη, ἡ čarovnica na otoku Ajaji.

баба f

1. (zast.) omožena kmetica; (lj.) baba, ženska, žena; (zast.) babica; mevža, šleva;

2. pečenjak, kolač;

3. zabijač;
бой-баба bojevita ženska;
снежная баба sneženi mož;
баба-яга čarovnica (v rus. pravljicah)