Franja

dímnik (-a) m camino;
tovarniški dimnik, dimnik lokomotive fumaiolo, ciminiera
iron. kaj si zapisati s (črno) kredo v dimnik farci una croce sopra

dingo samostalnik
Canis lupus dingo (žival) ▸ dingóS tropom dingov sem se srečal na otoku Frazer takoj po pristanku trajekta. ▸ Dingófalkával a Fraser-szigeten találkoztam, rögtön a komp kikötését követően.

díplar glasba bagpiper

díple glasba bagpipes pl (s konstr. v sg ali pl), bagpipe

diploma samostalnik
1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevélV Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

2. (diplomska naloga) ▸ diplomaEd je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
4. (zaključek študija) ▸ diplomaPo diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevélPodrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.

dirk|a ženski spol (-e …) das Rennen; vožnja: die Wettfahrt; figurativno die Hetze; -rennen (cestna Straßenrennen, čez drn in strn Querfeldeinrennen, s tesnim izidom Kopf-an-Kopf-Rennen, vpreg Wagenrennen, avtomobilska Autorennen, etapna Etappenrennen, galopska Galopprennen, gorska Bergrennen, kasaška Trabrennen, kolesarska Radrennen, konjska Pferderennen, konjska z zaprekami Hindernisrennen, motociklistična Motorradrennen, šestdnevna Sechstagerennen, na travnati stezi Grasbahnrennen)
neodločena dirka totes Rennen
vodstvo dirke die Rennleitung
dan dirke der Renntag
figurativno der Wettlauf, das Wettrennen
figurativno v dirki s časom im Wettlauf mit der Zeit

diskusija samostalnik
1. (izmenjava mnenj) ▸ vita, eszmecsere, diszkusszióVse odločitve so bile sprejete po dolgotrajni diskusiji. ▸ Minden döntés hosszas vita után született meg.
Njen članek ni požel nobenega odziva ali javne diskusije, bil je popolnoma neopažen. ▸ A cikke nem váltott ki semmilyen választ vagy nyilvános vitát, teljesen észrevétlen maradt.
Globalna razširjenost elektronskih medijev je sprožila mnogo diskusij. ▸ Az elektronikus média világméretű elterjedése sok vitát váltott ki.

2. (del dogodka) ▸ beszélgetés, diszkusszió, vitaPredavanje se bo začelo ob 19.30, sledila pa bo diskusija prisotnih s predavateljem. ▸ Az előadás 19.30-kor kezdődik, utána pedig a jelenlévők eszmecserét folytathatnak az előadóval.

3. v akademskih publikacijah (del besedila) ▸ vita, diszkusszió
V diskusiji članka avtorji razpravljajo o tem, kako bi bilo njihov pristop možno uporabiti v različnih segmentih varnostnih sistemov. ▸ A cikkről szóló eszmecsere során a szerzők megvitatják, hogy a megközelítésük hogyan alkalmazható a biztonsági rendszerek különböző szegmenseire.

disponíranje (-a) n disposizione, il disporre:
disponiranje s il disporre di

disponírati to dispose (z of); to have at one's disposal; to arrange, to do

disponirajte z menoj, kakor hočete if I can be of any service I am completely at your disposal
biti dobro disponiran to be in good humour
prosto disponírati s svojo lastnino to be free to dispose of one's property

distanca samostalnik
1. (o prostorski razdalji) ▸ távolság, távKrajših distanc od 10.000 m na stezi ne bom več tekla. ▸ Többé nem futok 10 000 m-nél rövidebb távokat.

2. (o časovnem obdobju) ▸ distancia, távolságZares bo potrebna večja distanca, da bi lahko o tem, kar se dogaja danes, rekli kaj bolj relevantnega. ▸ Valóban nagyobb távolságra lesz szükségünk ahhoz, hogy valami érvényeset tudjunk mondani a mai eseményekről.
Ko na čas zdravljenja gledam z velike časovne distance, na tisto leto nimam tako zelo slabih spominov. ▸ Amikor nagy időbeli távolságból tekintek vissza a gyógykezelés időszakára, akkor nincsenek olyan borzasztó rossz emlékeim arról az évről.

3. (objektivnost) ▸ távolságtartás, distanciaPo daljšem bivanju v tujini dobiš do svoje domovine nekakšno zdravo distanco. ▸ Ha hosszú ideig külföldön élsz, akkor egyfajta egészséges távolságtartásra teszel szert a hazáddal szemben.Novinar mora imeti distanco, biti kritičen. ▸ Az újságíró legyen távolságtartó és kritikus.Sam na svoje delo v ministrstvu gledam s kritično distanco. ▸ Jómagam kritikus távolságtartással tekintek saját, minisztériumban végzett munkámra.Na dogajanje sem poskušala gledati z neke distance, kot da se to ne dogaja meni. ▸ Próbáltam bizonyos távolságtartással szemlélni a történteket, mintha nem is velem történtek volna meg.

4. (o odnosu med ljudmi) ▸ distancia, távolságV vsakodnevnih srečanjih ste odprti, topli, prijazni ljudje, a imate distanco. ▸ A mindennapi találkozások során ön nyitott, meleg, barátságos ember, ugyanakkor távolságtartó.
Med sabo kot izvajalcem in naročnikom ohranjam distanco. ▸ Kivitelezőként megtartom a távolságot magam és a megrendelő között.

dizel samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi (gorivo) ▸ dízel, gázolajZa liter dizla pa bo treba od jutri dalje plačati 0,8 centa več kot doslej. ▸ Holnaptól egy liter dízelért 0,8 centtel kell többet fizetni, mint eddig.Med potovanjem je avtomobil porabil 4,4 litra dizla na 100 km. ▸ Utazás közben az autó 4,4 liter gázolajat fogyasztott 100 km-en.
Sopomenke: nafta

2. (avtomobil) ▸ dízel, dízelautó, dízeljárműElektrika je prihodnost, dizli bodo postali draga alternativa, menijo številni. ▸ Sokak szerint az elektromosságé a jövő, és a dízelek drága alternatívává válnak.

3. tudi v pridevniški rabi (tip motorja) ▸ dízel, dízelmotorNovi Accord bo na začetku na voljo s tremi motorji, z dvema bencinskima in enim dizlom. ▸ Az új Accord kezdetben három motorral lesz kapható, két benzinessel és egy dízelmotorrral.

4. neformalno (pijača) ▸ dízel, diesel, sörkóla
Pomislite, kolikokrat ste že pili radler, dizel … ▸ Gondoljon csak bele, hányszor ivott már radlert, dízelt...

dneven pridevnik
1. (o obdobju) ▸ napi, naposMed dnevnimi obroki ima posebno mesto zajtrk. ▸ A napi étkezések között a reggelinek kiemelt helye van.Ne prekoračimo dnevnega odmerka. ▸ Ne lépjük túl a napi adagot.
Za ljubitelje opere smo pripravili 2-dnevni izlet v Verono. ▸ Az opera szerelmesei számára kétnapos kirándulást szerveztünk Veronába.

2. (vsakodneven) ▸ napiOtroci dnevne dogodke premlevajo drugače kot odrasli. ▸ A gyerekek másképp dolgozzák fel a napi eseményeket, mint a felnőttek.
3. (na dan) ▸ napiOpec bo že četrtič letos povečal dnevno proizvodnjo nafte. ▸ Az Opec idén negyedszer növeli a napi olajtermelést.
4. (o aktivnem delu dneva) ▸ nappaliV nedeljo bosta cesti zaprti tudi v dnevnem času. ▸ Vasárnap a nappali órákban is lezárják az utakat.Kako bo deloval novi dnevni center za odvisnike? ▸ Hogyan fog működni a függők nappali központja?Operacije, ki jih izvedemo v dnevni bolnišnici, so za 30 odstotkov cenejše. ▸ Az egynapos ellátásban elvégzett műtétek 30 százalékkal olcsóbbak. Dnevni počitek pri otroku ne glede na starost ne bi smel trajati več kot tri ure. ▸ A gyermek nappali pihenésének életkortól függetlenül nem kellene tovább tartania három óránál.

5. (podnevi) ▸ nappaliNajvišje dnevne temperature bodo od 15 do 20, na Primorskem do 22 stopinj Celzija. ▸ A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között, a Tengermelléken 22 Celsius-fokig alakul.Včasih je ustvarjal ponoči, zdaj mu pri delu odgovarja dnevna svetloba. ▸ Régebben éjjel alkotott, de most jobban szereti a nappali fényt.Če le more, se pred dnevno vročino zateče v senco. ▸ Ha csak teheti, árnyékba vonul a nappali forróság elől.

6. (o živali) ▸ nappali
Šimpanzi so dnevne živali. ▸ A csimpánzok nappali állatok.
So dnevne živali, hranijo pa se z listjem, poganjki in sadjem. ▸ Nappali életmódot folytatnak, és levelekkel, hajtásokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
Nekaj vrst dnevnih sovk je v nasprotju s prevladujočimi sorodnicami prav pisanih. ▸ A nappali bagolylepkefélék némely faja a többségben lévő rokonaitól eltérően kifejezetten tarka.
Oči kačjih pastirjev in večine drugih dnevnih žuželk izjemno natančno zaznavajo premike. ▸ A szitakötők és a legtöbb más nappali rovar szeme figyelemre méltó pontossággal érzékeli a mozgásokat.

dnevnik samostalnik
1. (publikacija z novicami) ▸ napilapKupil je nekaj švedskih dnevnikov in se zdaj s težavo prebijal skozi članke. ▸ Vett néhány svéd napilapot és nagy nehezen átrágta magát a cikkeken.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.
Sopomenke: dnevni časopis

2. (podjetje) ▸ napilapPri turškem dnevniku trdijo, da so se za prilogo odločili iz solidarnosti. ▸ Egy török napilapban azt állítják, hogy szolidaritásból döntöttek a melléklet mellett.
3. (televizijska oddaja) ▸ híradóPosnetek so predvajali na nacionalki v osrednjem televizijskem dnevniku. ▸ A felvételt lejátszották a nemzeti televízió központi híradójában.
4. (osebni zapiski) ▸ naplóV času brezposelnosti pa bi se mi zdelo pisanje dnevnika popolnoma nekoristno opravilo. ▸ Amikor viszont munkanélküli voltam, a naplóírás teljesen felesleges időtöltésnek tűnt.
Zadnja leta so forumi in spletni dnevniki zamenjali nekdaj priljubljene novičarske skupine. ▸ Az utóbbi években a fórumok és az online naplók felváltották az egykor közkedvelt hírcsoportokat.

5. (uradna evidenca) ▸ naplóPobral je dnevnik in redovalnico in odhitel k izhodu. ▸ Fogta a naplót és az osztálykönyvet, majd kisietett a bejárathoz.
V enem njegovih ladijskih dnevnikov je najti prvi znani evropski zapis o tajfunu. ▸ Az egyik hajónaplójában található a tájfunról szóló első ismert európai feljegyzés.
Nekateri so neobičajno srečanje zapisali v dnevnik prevozov. ▸ A szokatlan találkozást néhányan feljegyezték a fuvarnaplóba.

6. zoologija (vrsta metulja) ▸ nappali lepke
Metulje navadno razdelimo glede na čas njihove dejavnosti na nočne metulje ali nočnike in dnevne metulje ali dnevnike. ▸ A lepkéket általában az éjszakai lepkék és a nappali lepkék csoportjára osztjuk, attól függően, hogy a nap melyik szakában aktívak.

dno [ò] srednji spol (dna)

1. posode, omare …: der Boden, -boden (soda [Faßboden] Fassboden, s šobami Düsenboden, kotla Kesselboden; resonančno Klangboden/Resonanzboden/Schallboden, sitasto Siebboden); tehnika v obliki plošče: die Bodenplatte, Grundplatte, Fußplatte; pločevinasto: das Bodenblech, der Blechboden; (podstavek) der Unterboden
dvojno dno der Doppelboden
vozila: dno vozila der Boden
zaščita dna vozila der Unterbodenschutz
tehnika motor pod dnom vozila der Unterflurmotor

2. vode: der Grund, -grund, der Boden, -boden
morsko dno der Meeresboden, der Meeresgrund
pekla, duše: der Grund
figurativno iti/priti stvari do dna einer Sache auf den Grund gehen/kommen

3. (najnižje mesto) die Sohle, -sohle
dno doline die Talsohle, der Talboden, der Talgrund
dno predora die Tunnelsohle

4. (prosta globina) v jaških ipd.: der Sumpf, der Schachtsumpf

5. anatomija lobanje: die Basis, die Schädelbasis

6. strani, tabele: der Fuß (na dnu strani/tabele am Fuß der Seite/Tabelle)
šport dno tabele das Tabellenende
|
z dvojnim dnom doppelbödig (tudi figurativno)
z ravnim dnom pomorstvo flachgängig
pritisk na dno der Bodendruck
brez dna bodenlos (tudi figurativno), grundlos
figurativno to je izbilo sodu dno das schlägt dem [Faß] Fass den Boden aus
figurativno sod brez dna ein [Faß] Fass ohne Boden
do dna bis zum Boden
do dna por porentief
figurativno do dna duše/srca zutiefst, ins Innerste
figurativno do dna pekla bis in den Höllengrund
figurativno priti čemu do dna (einer Sache) auf den Grund kommen, problemu: (ein Problem) ausloten/ausreizen
figurativno izpiti kelih do dna den Kelch bis auf die Neige leeren
iz dna srca/duše aus tiefstem Herzen
na dnu: zuunterst, (v globini) in der Tiefe, figurativno auf dem Tiefpunkt
figurativno na dnu srca in tiefster Seele, tief im Herzen
v dno figurativno smiliti se v dno srca in der Seele leidtun

dob|a [ô] ženski spol (-e …)

1. zgodovine: die Zeit, -zeit (kamena Steinzeit, mlajša kamena Jungsteinzeit, srednja kamena Mittelsteinzeit, stara kamena Altsteinzeit, zgodnja kamena Frühsteinzeit, bakrena Kupferzeit, bronasta Bronzezeit, zgodnja bronasta Frühbronzezeit, halštatska Hallstattzeit, latenska La-Têne-Zeit, železna Eisenzeit; suženjstva Sklavenzeit, fevdalna Feudalzeit; baročna Barockzeit, bidermajerska Biedermeierzeit, cesarstva Kaiserzeit, kolonialna Kolonialzeit, revolucije Revolutionszeit, viteštva Ritterzeit; geografija hladna Kaltzeit, topla Wärmezeit, ledena Eiszeit/Kaltzeit, günška ledena Günzeiszeit, mindelska ledena Mindeleiszeit, riška ledena [Rißeiszeit] Risseiszeit, würmska ledena Würmeiszeit, medledena Zwischeneiszeit/Interglazialzeit/Warmzeit, poledena Nacheiszeit/Postglazialzeit, deževna Regenzeit); religija die Zeit (apostolska apostolische, babilonskega suženjstva der babylonischen Gefangenschaft, Konstantinova Konstantinische …); (čas) die -zeit (junaška/herojska Heldenzeit, krizna/krize Krisenzeit, razcveta/vrhunca Blütezeit)

2. (vek; era, epoha) das Zeitalter (Newtonova Newtons, tehnike der Technik), -zeitalter (atomska Atomzeitalter, bronasta Bronzezeitalter, industrijska Industriezeitalter, računalnikov Computerzeitalter, reformacije Reformationszeitalter, strojev Maschinenzeitalter); die Ära, die Epoche
zlata doba das Goldene Zeitalter (tudi figurativno)

3. (določeni/odrejeni čas) die -zeit (čakalna Karenzzeit, Wartezeit, inkubacijska Inkubationszeit, latenčna Latenzzeit, lovna Jagdzeit, lovstvo varstvena Schonzeit, pomočniška Gesellenzeit, posebna pokojninska Ersatzzeit, preizkusna Erprobungszeit, Probezeit, razvojna Entwicklungszeit, učna Ausbildungszeit, Lehrzeit, zavarovalna Versicherungszeit)
nihajna doba valov: die Laufzeit

4. (obdobje) der Zeitabschnitt (življenjska des Lebens, zgodovinska der Geschichte, zgodovine narave der Naturgeschichte); (razdobje, čas od-do) der Zeitraum, -zeitraum (garancijska Garantiezeitraum)

5.
geološka doba die Formation, (zemeljski vek) das Erdzeitalter

6. medicina die Periode, -periode (iztisnjenja plodu Austreibungsperiode, širjenja Eröffnungsperiode, perinatalna Perinatalperiode)
tehnika ogrevalna doba za zgradbe/stanovanja die Heizperiode

7. trajanje: die Dauer, -dauer (amortizacijska Nutzungsdauer, funkcijska Funktionsdauer, ležalna v bolnišnicah Verweildauer, trajanja Lebensdauer, tehnika vklopna Einschaltdauer)

8.
življenjska doba (starost) das Alter, -alter
(igranja Spielalter, spraševanja Fragealter, deteta Babyalter, otroška Kindesalter, deška Knabenalter, dekliška Mädchenalter, mladostna Jugendalter, odraslosti Erwachsenenalter, starosti Greisenalter)
|
mandatna doba die Amtszeit, die Amtsperiode, die Amtsdauer
obhodna doba astronomija die Umlaufdauer, die Umlaufzeit
poporodna doba medicina das Kindbett, das Wochenbett
zgodovina predmarčna doba der Vormärz
pripravniška doba das Praktikum, das Referendariat, das praktische Jahr
razpolovna doba fizika die Halbwertszeit
vrtilna doba die Umdrehungsdauer, die Umdrehungszeit
življenjska doba die Lebensspanne, die Lebensdauer, človeka: die Lebenserwartung
|
dobe: der Zeit, Zeit-
(dokument das Zeitdokument, pojav die Zeiterscheinung, roman der Zeitroman, slika das Zeitbild)
okus dobe der Zeitgeschmack (tedanje damaliger Zeitgeschmack)
okoliščine tiste dobe die (damaligen) Zeitumstände
kritika dobe die Zeitkritik
s kritiko dobe zeitkritisch
|
nanašajoč se na dobo zeitbezogen
vezan na dobo zeitgebunden
za daljšo dobo auf längere Zeit
za kratko dobo kurzfristig
prelomnica med dobama die Zeitenwende
| ➞ → čas, ➞ → epoha, ➞ → era, ➞ → obdobje, ➞ → perioda, ➞ → razdobje, ➞ → vek

dóber good; benevolent; kind (do to)

v dóbri veri in good faith
tri dóbre metre a good three metres
v dobrem in slabem arhaično in weal and woe
v dobrem razpoloženju in good spirits
dóbre pol ure a full half-hour
preveč dobrega too much of a good thing
dóbra gospodinja a thrifty housewife
dóbra ura hoje a good hour's walk
dóbra prodaja a ready sale
dóber sluh a quick ear
dóber spomin retentive memory
dóbra volja good humour, good temper
dóber vid keen (ali quick) sight
dóbro znanje fair knowledge
biti dóber hodec to be a good walker
ta je pa dobra! that is too much of a good thing!, that's a good one!
biti dóber v računanju to be good at figures
reči dóbro besedo za koga to say a good word for someone
držati s kom v dobrem in slabem to stick to someone through thick and thin
bodi tako dóber in podaj mi ono sol! be so kind as to (ali be a dear and ali be good enough to) pass me that salt!
konec dóber vse dobro all's well that ends well
v vsaki stvari je nekaj dóbrega it's an ill wind that blows nobody good
dóbro blago se sámo hvali good wine needs no bush

dóber (dôbra -o)

A) adj.

1. (ki ima dobre lastnosti) buono:
dober človek un uomo buono
dobro dejanje buona azione
dober zgled buon esempio
dober kot duša, kot kruh buono come il pane
pog. biti dober s kom essere buono, indulgente con, verso qcn.
biti iz dobre družine essere di buona famiglia
živeti v dobrih odnosih vivere in buoni rapporti
želeti si (kake) dobre besede avere bisogno di una buona parola, di comprensione
bodite tako dobri in nas obvestite abbiate la bontà di avvertirci

2. (s širokim pomenskim obsegom) buono:
dobri čevlji scarpe buone
dober zrak aria buona
dober radijski sprejemnik una buona radio
dobra hrana cibo buono, saporito, abbondante
dobro vino vino buono
knjiga je napisana v dobrem jeziku il libro è scritto in buona lingua
dober tek! buon appetito!
dober državljan buon cittadino
dober oče buon padre
dober delavec un buon operaio, un bravo operaio
dober prevodnik toplote un buon conduttore del calore

3. (ki dosega precejšnjo stopnjo) buono:
dobra kakovost buona qualità
po eni uri dobre hoje dopo un'ora di veloce cammino
dobra plača buona paga

4. (ki prinaša veselje, ki prinaša gmotne koristi) buono:
dobra novica buona notizia
doživeti dobro kritiko avere una buona critica
ohraniti koga v dobrem spominu serbare di qcn. un buon ricordo
dober dan! dobro jutro! buon giorno!
dober večer! buona sera!
napraviti dobro kupčijo fare un buon affare

5. (ki glede na kak kriterij ustreza) buono, adatto:
fant bo dober za kuharja il ragazzo è adatto al mestiere di cuoco
nizki čevlji niso dobri za v hribe le scarpe basse non sono buone per andare in montagna

6. (veljaven, uporaben) buono; valido; utilizzabile:
kolo je še dobro la bicicletta è ancora buona

7. (ki ugodno vpliva, koristi) buono:
mleko je dobro za otroke il latte è buono per i bambini

8. (ki nekoliko presega točno mero) buono; bello:
do mesta je dobro uro fino in città ci vuole un'ora buona di cammino
opraviti dober kos poti fare un bel pezzo di strada

9. pog.
a) (za izražanje stanja, ki je navadno pozitivno) ○:
še ta izpit, pa sem dober ancora quest'esame e sono a posto
pren. če te zalotijo, si dober za dve leti se ti pescano, ti schiaffano dentro per due anni
b) (za izražanje občudovanja, nevolje, graje) buono, bravo; bello:
dober je, da je zdržal toliko časa è stato bravo a resistere tanto tempo
dober je, da si upa però ha un bel coraggio, una bella faccia tosta
ti si pa dober, lahko bi mi prej povedal bravo, ma non potevi dirmelo prima?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
imeti dober dan essere nella giornata giusta
biti na dobrem glasu godere buona fama
pren. priti ob dober glas perdere la (propria buona) reputazione
pren. imeti dober jezik avere la parlantina sciolta
pren. imeti dober nos avere buon naso, fiuto
pren. biti si dobri essere in buoni rapporti
reči za koga dobro besedo raccomandare qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
pren. imeti dobro glavo studiare con facilità, avere della testa
pog. biti dobrih rok essere largo di mano
pren. biti v dobrih rokah essere in buone mani
kaj storiti v dobri veri agire in buona fede
biti dobre volje essere di buon umore
pokazati dobro voljo za mostrarsi ben disposto verso
biti dobrega srca avere buon cuore essere un'anima buona
bot. dobra misel origano (Origanum vulgare)
jur. misija dobre volje missione di buona volontà
rel. dobro delo buona azione
PREGOVORI:
konec dober, vse dobro tutt'è bene quel che finisce bene

B) dôbri (-a -o) m, f, n

1.
dobri i buoni

2. dobra:
ta je dobra! quest'è bella!

3. dobro bene:
dobro in zlo il bene e il male
delati za dobro naroda agire per il bene del popolo
storiti kaj dobrega fare del bene
storiti kaj v dobro koga fare qcs. per, a favore di qcn.
to ne pomeni nič dobrega ciò non significa niente di buono, è un cattivo segno
(v nagovoru) kaj bo dobrega? che c'è di bello?
pog. vzeti, jemati vse za dobro essere un'anima candida, un ingenuo
imeti v dobrem avere un credito di
komu kaj v dobro šteti segnare qcs. all'attivo di qcn.
ekon. dobro attivo
knjižiti v dobro segnare all'attivo

dobi|ti (-m) dobivati bekommen (nazaj zurückbekommen, wiederbekommen, naknadno nachbekommen, zraven hinzubekommen); uradne dopise, ukor, pohvalo, blagoslov, predstavo: erhalten; (pogovorno tudi : kriegen, v določenih zvezah : erlangen)
dobiti kaj pri razdeljevanju: (etwas) abbekommen
ne dobiti ničesar nichts abbekommen
dobiti glasove pri glasovanjih: (Stimmen) auf sich vereinigen
dobiti jesti/ piti zu essen/ trinken bekommen
ugodnosti, olajšave ipd.: in den [Genuß] Genuss von … kommen
dobiti nagrado, priznanje ausgezeichnet werden mit
dobiti v dar geschenkt bekommen
dobiti vpogled v akte, dokumentacijo: Einsicht nehmen in
dobiti z zamenjavo ertauschen
dobiti s spraševanjem erfragen
dobiti koga doma antreffen
koga po telefonu: erreichen
dobiti igro das Spiel machen, gewinnen
figurativno dobiti zasluženo plačilo seinen Lohn bekommen
dobiti mlade Junge kriegen (tudi figurativno)
figurativno dobiti v roke/kremplje in die Finger bekommen
figurativno dobiti brco/čevelj einen Tritt bekommen
figurativno dobiti dolg nos ein langes Gesicht machen
dobiti jo eine gescheuert bekommen, eine Ohrfeige bekommen
dobiti jo po glavi/nosu eins über den Schädel/Kopf bekommen, eine kalte Dusche bekommen, eins aufs Dach bekommen
dobiti jih Prügel beziehen, eine Tracht Prügel bekommen, Schläge bekommen/beziehen
dobiti jih po prstih (eins) auf die Finger bekommen
| ➞ → pogum, košarica, predstava itd.

dobíti obtener; ganar ; (doseči) conseguir ; (prejeti) recibir

dobiti jih, dobiti batine ganarse una, ganársela
dobiti prvo nagrado (bitko, pokal, pravdo, stavo) ganar el primero premio (la batalla, la copa, el pleito, la apuesta)
dobiti pismo recibir una carta
dobiti nahod coger (ali pillar) un resfriado
dobiti nogometno tekmo s 3 : 0 ganar el partido de fútbol a tres por cero
dobiti prednost (premoč) ganar la delantera
dobiti 1000 peset v igri ganar mil pesetas en el juego
kakor dobljeno, tako izgubljeno como ganado, así gastado

dobívanje (-a) n

1. ricevuta, recezione; recapito, il ricevere, estrazione:
dobivanje pisem recapito delle lettere
dobivanje vode s črpanjem estrazione dell'acqua col pompaggio

2. mont. cernita, separazione mineraria:
ročno dobivanje cernita manuale

dobljen [ê] (-a, -o) bekommen, erhalten
dobljen s sklepanjem erschlossen