Franja

vōlta¹ f

1. obračanje, obrat; ovinek, zavoj:
a volta di corriere ekst. takoj, z obratno pošto
andare in volta, girare in volta obrniti, obračati se
dar volta, dar di volta il cervello ponoreti
dar la volta skisati se (vino)
fare una volta zavijati (cesta)
mettere in volta pognati v beg

2. navt. namotavanje (vrvi):
dar volta namotati vrv (na priveznik)

3. aero pentlja, luping

4. šport
gran volta veletoč (orodna telovadba)

5. volta (ples)

6. smer:
alla volta di proti:
partimmo alla volta di Milano odpotovali smo proti Milanu

7. pren. vrstni red, vrsta, zaporedje:
a volta a volta po vrsti
alla volta, per volta po:
uno, due alla volta po eden, po dva
è la mia volta jaz sem na vrsti, na meni je vrsta
ogni cosa a sua volta vse ob svojem času
si alzò e parlò a sua volta vstal je in tudi sam spregovoril
volta per volta od primera do primera

8. pot, krat:
una volta enkrat
due, tre volte dvakrat, trikrat
cento, mille volte stokrat, tisočkrat
a volte, alle volte, certe volte včasih
altra volta v preteklosti
di volta in volta vsakič
molte, tante volte pogostoma, velikokrat
poche, rare volta malokdaj
una volta nekoč
una volta, una buona volta! vendar
una volta che (giacché) ker
una volta per tutte enkrat za vselej
una volta tanto vsake toliko

votlina samostalnik
1. (naravni prostor) ▸ üreg, sziklaüreg, odúNa stene votlin je pračlovek risal živali in tako obvladal svoj strah pred zlimi duhovi, preden je odšel na lov. ▸ A sziklaüregek falaira az ősember állatokat rajzolt, így küzdötte le vadászat előtt a rossz szellemekkel szembeni félelmét.Obalo krasijo globoke votline, strme stene in posamezni kamniti stebri. ▸ A tengerpartot mély üregek, meredek sziklák és különálló kőoszlopok tarkítják.
2. (del telesa) ▸ üregEndoskop je optični inštrument za pregledovanje telesnih votlin. ▸ Az endoszkóp a testüregek vizsgálatára szolgáló optikai műszer.Že na kopnem poskusimo izenačiti pritisk v votlinah glave, da nas težave ne bi presenetile v vodi. ▸ Már a szárazföldön próbáljuk kiegyenlíteni a fejüregekben lévő nyomást, hogy ne a vízben érjenek minket váratlanul a nehézségek.Zaklopka normalno omogoča tok krvi v eni smeri iz zgornje votline srca v sosednji prekat. ▸ A billentyű általában lehetővé teszi, hogy a vér egy irányban áramoljon a szív felső üregéből a szomszédos kamrába.

3. (o obliki) ▸ üreg, odú, vájat
V tisti votlini nisem mogel delati, ker nisem mogel postaviti svoje mize. ▸ Abban az odúban nem tudtam tovább dolgozni, mert nem tudtam felállítani az íróasztalomat.
Stolnica je bila velikanska, mračna votlina. ▸ A stand egy hatalmas, sötét odú volt.
Na vozovih so izdolbli manjše votline. ▸ Apró vájatokat véstek a szekerekbe.
Sklenemo dlani, tako da dlani objameta druga drugo in nastane votlina. ▸ Kulcsoljok össze a tenyereinket úgy, hogy köztük egy üreg keletkezzen.

4. (o psihičnem stanju) ▸ bugyor, üreg, odúV temnih votlinah njegovega uma je začel rasti strah. ▸ Az elméje sötét bugyraiban nőni kezdett a félelem.
Moški se občasno zatečejo v svojo votlino, ko po napornem dnevu potrebujejo mir in počitek. ▸ A férfiak időnként visszavonulnak az odvukba, amikor egy fárasztó nap után nyugalomra és pihenésre van szükségük.

vrh prep.

1. sopra:
vrh hriba sopra il monte
nositi vrh obleke plašč portare il cappotto sopra l'abito
do vrh glave sem jih sit ne ho fin sopra i capelli

2. oltre a:
ker je vozil pijan, so mu vrh drugega vzeli vozniško dovoljenje per aver guidato in stato di ubriachezza fu privato, oltre al resto, anche della patente di guida

3. (v vezniški rabi) inoltre, anche, per di più:
bila je lepa, vrh tega pa tudi pametna era bella e per di più intelligente
pisar. vrh tega arroge, arrogi

vu; vu que [vü, vü kə] préposition z ozirom na, glede na, zaradi

vu; vu que les circonstances glede na okolnosti
vu; vu que l'heure tardive zaradi pozne ure
il faut renoncer à cette dépense vu; vu que que les crédits sont épuisés treba se je odreči temu izdatku, ker so krediti izčrpani

Vulcānus (starejše Volcānus) -ī, m (domnevno izpos. iz etr. ali katerega od sredozemskih, verjetno egejskih jezikov; prim. skr. ulkā́, ulkuṣī ognjeni pojav, meteor, gr. [kretsko] Ƒελχανός = Ζεύς)

1. Vulkán (Volkán), hromi bog ognja in kovaštva, poistoveten z grškim Hefajstom ( Ἥφαιστος), v mitologiji sin Jupitra in Junone, Venerin soprog, Amorjev rejnik, s Kiklopi nebeški orožar: Ci., C., L., O., H., Hyg.; insula Vulcani (Ἡφαίστου νῆσος) L. Vulkanov otok, sicilski obali najbližji in najjužnejši izmed Liparskih otokov (zdaj Vulcano ali Vulcanello). Ker je bilo tam zelo pogosto opaziti vulkansko aktivnost, so ga imeli za Vulkanovo bivališče in so ga zato tudi poimenovali po tem bogu: V., Pl. idr., insulae Vulcani L. Vulkanovi otoki = Liparski otoki.

2. meton. = ogenj, plamen: Volcanum in cornu conclusum geris Pl. (o kuhanju), Volcano studes Pl. (o kuharju), Vulcanum naribus efflant … tauri O., totis Volcanum spargere tectis V., furit … Volcanus V. — Od tod adj.

1. Vulcānius (Volcānius) 3
a) Vulkánov (Volkánov), Vulkánu (Volkánu) posvečen, vulkán(ij)ski (volkán(ij)ski): Vulcania munera, currūs O., Vulcania Lemnos O. (kot vulkanski otok) Vulkanu posvečen, insulae Volcaniae Plin. Volkanovi (= Liparski) otoki, Volcania arma Ci. kakršno izdeluje Vulkan.
b) vulkanski, ognjen, ognja (gen.): vis Luc. ap. Non., acies V., pestis Sil. = ogenj, amnis Cl. tok lave.

2. Vulcānālis (Volcānālis) -e Vulkánov (Volkánov): flamen Varr., Macr.; kot subst. Vulcānal (Volcānal) -ālis, abl. -ālī, n Vulkanál (Volkanál) = Vulkanovišče (Volkanovišče), Vulkanu posvečeni kraj (area) v Rimu nad komicijem (zboriščem): Plin., Aur., Fest.; pl. Vulcānālia -ium in -iōrum, n vulkanálije, Vulkanov praznik, obhajan 23. avgusta z igrami v Flaminijevem cirkusu: Varr., S. ap. Non., Col., Plin., Plin. iun., Serv. idr.

want¹ [wɔnt] samostalnik
pomanjkanje; stiska, revščina, siromaštvo; potreba, nujna potreba, nujno potrebna (željena) stvar
(tudi množina) želja, zahteva
ameriško, pogovorno iskanje, ponudba službe

for (ali from) want of zaradi pomanjkanja
a longfelt want dolgo (časa) občutena potreba
for want of s.th. better ker ni boljšega
want of care nebrižnost, nepazljivost
want of sense nespametnost
want of thought nepremišljenost
to be in want of (nujno) potrebovati; biti brez, ne imeti (česa)
I am in want of a dress (nujno) potrebujem obleko
he is a man of few wants on je človek, ki se zadovolji z malim
to be in want živeti v pomanjkanju, v revščini
to fall in want pasti v pomanjkanje, v revščino, obubožati

xenium -iī, n (tuj. ξένιον)

1. darilo za gosta, gostinsko darilo, gostinski dar: ideo pictores ea, quae mittebantur hospitibus, picturis imitantes xenia appellaverunt Vitr., summo die abeuntibus nobis (tam diligens in Caesare humanitas) xenia sunt missa Plin. iun.; od tod Xenia -ōrum, n Gostinska darila, naslov 13. knjige Marcialovih epigramov, ker se njihova vsebina večinoma nanaša na gostinska darila: Mart.

2. sploh dar, darilo: Ulp. (Dig.), quam me iuvat, quod in causis agendis non modo pactione, dono, munere, verum etiam xeniis semper abstinui! Plin. iun.

ya že; takoj; končno (enkrat); drugikrat; ravno, pač, vsaj; seveda

ya entiendo že razumem, seveda
ya no, no ya ne več; ne le
ya no puedo ne morem več
ya muy poco (zdaj) le še malo
ya apenas komaj še
desde ya se lo prometo obljubljam Vam že zdaj
¡ya! (fam) da, a da! že razumem! tako je! seveda!
¡ya está! stvar je opravljena! konec!
¡ya va! je že prav! prav! se strinjam!
ya que ker; čeprav; če
si ya če le; s pogojem da
ya..., ya... ali ... ali, zdaj ... zdaj

zadrga samostalnik
(del oblačila) ▸ cipzárPuloverji z zadrgo so vedno prijetni za nošenje, poleg tega pa se tudi lažje oblačijo, ker si z zadrgo povečamo izrez. ▸ A cipzáras pulóvereket mindig kellemes hordani, emellett könnyen magunkra ölthetjük őket, mivel a cipzárral kitágíthatjuk a nyakkivágást.

zadržán (-a -o) adj.

1. trattenuto; ritenuto:
med. zadržana placenta placenta ritenuta

2. sostenuto, riservato

3. discreto

4. trattenuto, impedito:
ne bo prišel, ker je zadržan non verrà perché impedito

zajedalec samostalnik
1. ponavadi v množini (rastlinski ali živalski organizem) ▸ élősködő, parazitaPsi se lahko okužijo s paraziti in še zlasti s črevesnimi zajedalci. ▸ A kutyák különböző parazitákkal, főleg bélparazitákkal fertőződhetnek meg.
Še posebej otroci zelo trpijo zaradi črevesnih zajedalcev. ▸ Különösen a gyermekek szenvednek nagymértékben a bélparazitáktól.
Sopomenke: zajedavec
Povezane iztočnice: notranji zajedalec, zunanji zajedalec

2. izraža negativen odnos (izkoriščevalska oseba) ▸ élősködő, ingyenélő
Ker vedno pričakujemo, da bo našim pogojem ugodeno, postajamo pravi mali manipulativni zajedalci! ▸ Mivel mindig arra várunk, hogy a mi igényeinknek tegyenek eleget, valódi manipulatív élősködőkké válunk.
Upokojenci niso zajedalci, so dejavni del družbe. ▸ A nyugdíjasok nem ingyenélők, hanem a társadalom tevékeny tagjai.
Sopomenke: pijavka, zajedavec

zajédanje (-a) n

1. biol. parassitismo

2. sgridata, rimprovero (con parole caustiche, mordaci):
ker se je pozno vrnila domov, jo je dočakalo očetovo zajedanje essendo rincasata tardi, si prese dal padre una bella sgridata

zalednik samostalnik
vojska (vojak) ▸ hadtáp
Ker je zalednik tisti, ki vojski priskrbi vse dobrine, mora to nalogo opravljati človek, pri katerem je bolj kot vojaške veščine pomembno to, da ima trgovsko žilico. ▸ Mivel a hadtáp az, amely ellátja a hadsereget minden utánpótlással, ezt a feladatot olyan embernek kell ellátnia, akinél fontosabb a kereskedelmi érzék, mint a katonai képességek.

zaljubljenka samostalnik
1. (zaljubljena ženska) ▸ szerelmes
Mlada zaljubljenka se hoče maščevati izbrancu, ker jo je zavrnil. ▸ Az ifjú szerelmes hölgy bosszút akar állni kiválasztottján, mert az visszautasította.

2. (navdušenka) ▸ szerelmes
Sem velika zaljubljenka v morje, ki ga najraje opazujem s palube kakšne jadrnice. ▸ Nagy szerelmese vagyok a tengernek, amit legszívesebben egy vitorlás fedélzetéről figyelek.
Velika zaljubljenka v gledališče ste in zato najdemo med vašimi deli tudi gledališke igre. ▸ A színház nagy szerelmese, ezért találunk a művei között színdarabokat is.

zamorka samostalnik
1. (temnopolta ženska) ▸ szerecsen
Babica je dolgo mislila, da je zamorka, ker je imela tako temno polt. ▸ A nagymamám sokáig azt hitte, hogy fekete, mert annyira sötét volt a bőre.
Pred kolibo je na starem lesenem gugalniku sedela stara zamorka. ▸ A kaliba előtt álló régi fahintán egy öreg feketebőrű asszony ült.

2. sovražno (pripadnica črne rase) ▸ szerecsen, fekete bőrű
Ena od sorodnic je rekla, da bi vse družinske člane pometala iz hiše, če bi se kdo iz njene hiše spečal z zamorko. ▸ Az egyik rokonom azt mondta, hogy minden családtagot kipenderítene a házból, ha összejönnének egy fekete lánnyal.
"Ne plešem z zamorkami!" jo je na neki šolski zabavi zavrnil beli deček. ▸ „Nem táncolok feketékkel” – utasította el egy iskolai buliban egy fehér fiú.

zanòsiti zànosīm
I.
1. zanašati: zanosi ga struja
2. prevzemati: lijepa knjiga veoma nas zanosi
3. zavijati: on, govoreći naš jezik, zanosi na ruski, na njemački
II. zanositi se
1. navduševati se: nemoj se time zanositi
2. on se zanosi jer je pijan zanaša ga v besedah, ker je pijan
3. on se zanosi tim problemima s temi problemi živi
4. poglabljati se: zanositi se u svoje misli

zapestje samostalnik
(del roke) ▸ csuklóŠe vedno imam težave s poškodbo zapestja, a sem optimist. ▸ Még mindig problémát okoz a csuklósérülésem, de optimista vagyok.
Na roki je imela mavec, ker si je pred nekaj dnevi zlomila roko v zapestju. ▸ Gipsz volt a kezén, mert néhány nappal ezelőtt eltörte a csuklóját.
Dvignem roko in mu zakopljem dlan v lase, a me prime za zapestje in me ustavi. ▸ Felemelem a kezem, a tenyeremmel a hajamba túrok, de megmarkolja a csuklómat és leállít.

zapiti se povratni glagol
1. (postati alkoholik) ▸ elissza az eszét, elissza az agyát
Če so ljudje v resni in stalni krizi, znorijo, se zapijejo ali pa se obesijo. ▸ Ha az emberek komoly és állandó válságban vannak, megbolondulnak, elisszák az agyukat vagy felakasztják magukat.
Ko žena naredi samomor, se mož zapije, sina pa da v rejo. ▸ Amikor a feleség öngyilkosságot követ el, a férj elissza az eszét, a fiúkat pedig nevelőszülőkhöz adja.

2. (postati pijan) ▸ leissza magát, lerészegedik, berúgČlovek bi se po ogledu filma najraje zapil! ▸ Az ember a film után a legszívesebben leinná magát!
Najbolj mi je zamerila, ker sem se ob rojstvu sina do konca zapil in je nisem prišel obiskat niti v porodnišnico. ▸ Leginkább azt vette zokon, hogy a fiunk születésekor teljesen berúgtam és nem látogattam meg a szülészeten.
Film govori o alkoholiku, ki se odloči, da se bo zapil do smrti. ▸ A film egy olyan alkoholistáról szól, aki eldönti, hogy halálra issza magát.

zaprisega samostalnik
1. (javna izjava) ▸ eskü, eskütételPovezane iztočnice: olimpijska zaprisega, Hipokratova zaprisega

2. (v pravnem postopku) ▸ esküArmstrongu zapor sicer ne grozi zaradi jemanja prepovedanih poživil, temveč ker je na sodišču lagal pod zaprisego. ▸ Armstrongot nem az illegális élénkítőszerek fogyasztása miatt fenyegeti börtön, hanem azért, mert eskü alatt hazudott a bíróságon.
Edini možni način, da to izvemo, je predstavitev in zaprisega prič, je dejal. ▸ Az egyetlen módja, hogy ezt megtudjuk, a tanúk bemutatása és eskütétele – mondta.

zaradi tega [é] (zato) deswegen, deshalb, darum
prav zaradi tega ebendeswegen, ebendeshalb
zaradi tega, da um zu (samo zaradi tega, da bi načrte spodnesli nur um die Pläne zu vereiteln)
zaradi tega ker weil