Franja

dolgoprogaški pridevnik
1. neformalno, v športu (o tekaški disciplini) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pred desetletjem pa so naredili velik pritisk na kenijske tekače, ki so obvladovali in še obvladujejo atletsko srednje- in dolgoprogaško sceno. ▸ Egy évtizeddel ezelőtt azonban nagy nyomást gyakoroltak a kenyai futókra, akik akkor is uralták és mai is uralják az atlétikai színteret a középtáv- és hosszútávfutásban.

2. neformalno, v športu (o drugih športih) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pri dolgoprogaškem plavanju je malce drugače; če ne gre več, lahko plavalec zapusti vodo, alpinist pa nima kam, če zagreši napako. ▸ A hosszútávúszás kicsit más; ha nem tudja folytatni, az úszó, kijöhet a vízből, de az alpinistának nincs hová mennie, ha hibázik.

3. neformalno (o dolgih razdaljah) ▸ hosszú távú, távolsági
Žal ne velja vedno, da je vožnja na kratke razdalje znatno bolj varna kot dolgoprogaška potovanja. ▸ Sajnos nem mindig igaz, hogy a rövid távú vezetés lényegesen biztonságosabb, mint a hosszú távú utazás.
Švedska tovarna tovornjakov Scania je predstavila novo generacijo tovornjakov serije R za dolgoprogaške prevoze. ▸ A svéd Scania teherautógyártó bemutatta az R sorozatú új generációs tehergépkocsikat, amelyek távolsági fuvarozásra szolgálnak.

4. neformalno (o trajanju) ▸ hosszú, időigényes, hosszan tartó
Za igranje teh igric se mora igralec oborožiti z zvrhano mero potrpežljivosti, saj so to tako imenovane dolgoprogaške igre. ▸ Ezekhez a játékokhoz a játékosnak kellő türelemmel kell rendelkeznie, mivel ezek úgynevezett időigényes játékoknak számítanak.
Na ustvarjalni poti so kot večina dolgoprogaških bendov naleteli na nemalo ovir - od stilskih nesoglasij do samostojnih karier posameznih članov. ▸ Ahogy a hosszú ideje fennálló együttesek többsége, ők is számos akadályba ütköztek a pályájuk során – a stílusbeli nézeteltérésektől kezdve a tagok egyéni karrierjéig.

dōliāris -e (dōlium)

1. na sod nanašajoč se, iz soda: vinum Ulp. (Dig.) = mlado, še nepretočeno vino.

2. pren. sodu podoben, debel (kakor sod): anus Pl.

dolíti dolívati to add liquid by pouring, to fill up by pouring

ali Vam smem še dolíti, dolívati vina? may I fill (ali refill) your glass?

dōlium -iī, n (dolāre) sod, sprva lončena, pozneje lesena posoda za vrenje vina: Pl., Ca., Hyg., Col., Sen. ph., Icti., de dolio haurire Ci. iz soda = mlado, še nepretočeno vino, d. a fundo pertusum L.; preg.: in pertusum ingerimus dicta dolium Pl. v preluknjan sod besede trosimo = zaman govorimo.

donatorka samostalnik
1. (o finančni podpori) ▸ adományozóEU in njene države članice so največje donatorke razvojne pomoči Afriki. ▸ Az EU és tagállamai az afrikai fejlesztési segélyek legnagyobb adományozói.
S svojo gesto je učiteljica postala največja posamezna donatorka za novo kliniko. ▸ Ezzel a gesztussal a tanárnő lett az új klinika legnagyobb adományozója.

2. (o telesnih organih) ▸ donorJedro iz jajčeca matere nato vstavijo v jajčece donatorke ter to oplodijo s spermo očeta. ▸ Az anya petesejtjének sejtmagját ezután beültetik a donorpetesejtbe, majd megtermékenyítik az apa spermájával.
Sama je sicer ena od devetih žensk na svetu, ki so jim lanskega leta presadili maternico od še živečih donatork. ▸ Ő az egyike annak a kilenc nőnek a világon, aki tavaly élő donortól kapott méhátültetést.

doppelt dvojen; doppelt [soviel] so viel še enkrat toliko, dvakrat toliko; doppelt so groß dvakrat večji; doppelt (vorsichtig) figurativ toliko bolj (previden); doppelte Moral dvojna morala; doppelt genäht hält besser bolje dvakrat kot enkrat

dos [do] masculin hrbet; naslanjalo za hrbet; hrbtna stran; populaire zvodnik

dos à dos s hrbtom proti hrbtu
à dos zadaj, za; figuré proti sebi
à dos de na hrbtu
au dos de quelque chose na hrbtni strani česa
de dos od zadaj
dans le dos na, v hrbtu
en dos d'âne sedlast
bête féminin à dos tovorno živinče
chaire féminin à dos naslanjač
dos de la main, du nez hrbet roke, nosti
agir dans le dos de quelqu'un delovati komu za hrbtom
en avoir plein le dos biti naveličan, sit, utrujen, imeti dovolj česa
avoir bon dos (figuré) imeti širok hrbet; brez slabe volje prenašati nevšečnosti
sa migraine a bon dos njena migrena (ji) je pripraven izgovor
n'avoir pas une chemise sur le dos (figuré) še srajce ne imeti
l'avoir dans le dos (populaire) ne uspeti, doživeti razočaranje
courber le dos ponižno se ukloniti, se podvreči
être large de dos imeti široka ramena
être sur le dos (familier) dolgo ležati (tudi zaradi bolezni)
être sur le dos de quelqu'un biti vzdrževan od koga; biti komu vedno za petami; zasledovati, nadzorovati koga
faire froid dans le dos de quelqu'un prestrašiti koga
faire le gros dos ukriviti hrbet (o mački), figuré delati se važnega
se laisser manger la laine sur le dos pustiti se goljufati, se odirati
mettre quelque chose sur le dos de quelqu'un naprtiti komu kaj, napraviti ga odgovornega za kaj
mettre tout sur le dos vse nase natakniti
mettre, renvoyer dos à dos nobeni od dveh strank ne dati prav
mettre, avoir quelqu'un à dos razdražiti, imeti koga proti sebi, narediti si ga za sovražnika
porter quelque chose sur son dos nositi breme kake stvari, odgovarjati za kaj
signer au dos d'un chèque podpisati se na hrbet čeka
tomber sur le dos pasti na hrbet
tomber sur le dos de quelqu'un pasti, planiti po kom
cela vous retombera sur le dos vi boste nosili posledice
tourner, montrer le dos à quelqu'un komu hrbet obrniti; zbežati

doslèj till now, up till now; up to now; up to the present; ZDA to date; hitherto; so far; as yet; yet

doslèj vse dobro so far so good
kakor doslèj as before, as in the past
doslèj še nimamo... as yet we have not... (ali do not have...)

dostikrat [ô] oft; etliche Male, wiederholt; vielmals
še dostikrat noch oft
(marsikdaj) manchmal
| ➞ → večkrat

dotakníti se (-em se) | dotíkati se (-am se) perf., imperf.

1. toccare (con la mano); toccare lievemente, sfiorare:
dotakniti se boleče točke toccare un punto dolente
pren. noben moški se je še ni dotaknil non ha avuto finora alcun rapporto sessuale, è ancora vergine
fant je pošten, nikoli se ne dotakne tujega il ragazzo è onesto, non ha mai toccato roba d'altri

2. publ. (nekoliko spregovoriti) toccare, menzionare, accennare (a), sfiorare:
dotakniti se problema accennare al problema

3. toccarsi, essere a contatto:
skrajnosti se dotikajo gli estremi si toccano

dovoliti glagol
1. (dati dovoljenje) ▸ engedélyezLov na medveda lahko le izjemoma dovoli kmetijski minister. ▸ A medvevadászatot csak a mezőgazdasági miniszter engedélyezheti kivételes helyzetben.Koliko časa, na dan ali na teden, naj starši otroku dovolijo gledati televizijo? ▸ A szülők naponta vagy hetente mennyi időt engedélyezzenek tévénézésre a gyermekeknek?

2. (dopustiti) ▸ enged, megenged, hagy
Če nam bo vreme dovolilo, bomo dobro živeli. ▸ Ha az időjárás engedi, akkor jól fogunk élni.
Po porazu v Maleziji tokrat mercedesa nista dovolila presenečenja. ▸ A malajziai vereség után a Mercedesek nem adtak lehetőséget semmilyen meglepetésre.
Ne dovolimo, da nas jesensko deževno vreme spravi v slabo voljo. ▸ Ne hagyjuk, hogy az őszi idő rossz kedvre hangoljon bennünket.
V nobenem primeru ne bi smeli dovoliti, da se reka onesnažuje. ▸ Semmilyen esetben sem szabadna hagyni, hogy szennyezzék a folyót.

3. (kot izraz vljudnosti) ▸ megenged
Dovolite, da vas vprašam: kaj pravzaprav želite? ▸ Ha megenged egy kérdést: mit szeretne valójában?
Dovolite mi, da vam s primerom razložim. ▸ Engedjék meg, hogy egy példával magyarázzam meg.
Še majhna osebna prošnja, če dovolite, gospe in gospodje. ▸ Még egy aprócska személyes kérés, ha megengedik, hölgyeim és uraim.

dovoz samostalnik
1. (dostopna pot) ▸ bekötőút, felhajtóút, megközelítő útPri hiši številka 4 je vključila smerni kazalec in pričela zavijati levo na makadamski dovoz. ▸ A 4-es számú háznál bekapcsolta az irányjelzőt és elkezdett balra kanyarodni egy kavicsos bekötőútra.Protestom so se priključili tudi tovornjakarji, ki so danes zjutraj blokirali dovoze do več skladišč z gorivi. ▸ A tüntetésekhez csatlakoztak a kamionsofőrök is, akik ma reggel lezárták a bekötőutakat több üzemanyagraktárhoz.Vhod v skupno urgentno službo treh istrskih občin bo s strani, kjer je tudi dovoz za reševalna vozila. ▸ A három isztriai település közös sürgősségi osztályának bejárata azon az oldalon lesz, ahol a mentőautók számára is van felhajtó.Dejal je še, da je prometna inšpekcija zagrozila, da bo zaprla vse dovoze do dvorane. ▸ Elmondta, hogy a forgalmi felügyelőség azzal fenyegetett, hogy a csarnokokhoz vezető összes felhajtóutat bezárja.
Dvorišče je bilo že očiščeno, prav tako dovoz do hiše, celo vhod do vrat. ▸ Az udvart már kitakarították, ahogy a házhoz vezető felhajtót is, egészen a bejáratig.
Avta nima kje parkirati, ker ni dovoza v garaže, mestno pa je kar naprej prenapolnjeno s pločevino. ▸ Nincs hol leparkolni az autót, mert a garázsokhoz nincs feljáró, a városközpont pedig folyamatosan tele van járgányokkal.

2. (dostava ali prihod z vozilom) ▸ behajtás, felhajtás, szállítás

doživéti

doživéti kaj to have been through something, to live through; to experience; to live to see
bo doživel 100 let? will he live to be 100 years old?
on tega ni doživel he did not live to see it
knjiga je doživela 6 izdaj the book has reached its sixth edition
doživéti nezgodo to meet with an accident
marsikaj doživéti to go through many experiences
še hujše stvari sem doživel I have been through worse

dream^*2 [dri:m] neprehodni glagol & prehodni glagol
sanjati, sanjariti; razmišljati, premišljevati; slutiti

I should not dream of doing it še na misel mi ne pride, da bi to storil

drobencljati glagol
1. (fizično premikati se) ▸ tipeg, lépdegél
Ozrl se je po stavbah in učencih, ki so drobencljali okoli. ▸ Körbenézett az épületeken és a körülötte tipegő tanulókon.
Sredi dopoldneva sta spila kavo v topli kavarnici in opazovala mimoidoče drobencljati skozi mraz. ▸ A délelőtt közepén kávét ittak egy apró, szívélyes kávézóban, és figyelték, hogyan tipegnek a járókelők a fagyban.

2. lahko izraža negativen odnos (o delovanju, aktivnosti) ▸ tipeg, lépdegél
In bi takole družno vsi skupaj drobencljali referendumu zmagovito naproti, če ga ne bi še bolj lomili ravno - zagovorniki. ▸ És így mindnyájan közösen tipegtünk volna a győztes népszavazás felé, ha nem éppen annak szószólói baltázták volna el még jobban.
Njene misli so še vedno drobencljale po robu zavesti, v tistem napol budnem stanju, ki ga prepredajo sanje in resničnost. ▸ A gondolatai még mindig a tudat határán lépdegéltek, abban a félig éber állapotban, amelyet az álmok és a valóság elemei szőnek át.

droit [drwa] masculin pravo; pravica, upravičenost; pristojbina, dajatev, (indirekten) davek, carina

à bon droit po pravici, upravičeno
à qui de droit upravičencu; pristojnemu
à tort ou à droit prav, ali ne prav, tako ali tako
à tort et à droit na vsak način, vseeno kako
de (plein) droit s polno pravico
de quel droit s kakšno pravico
en droit po pravu, pravno
par droit et raison z vso pravico
par voie de droit po pravni poti
tous droits réservés vse pravice pridržane
droits acquis pridobljene pravice
droit administratif upravno pravo
droit d'aînesse, de primogéniture pravica prvorojenstva
droit d'asile pravica do azila
droits pluriel d'auteur vsota, ki jo založnik plača avtorju knjige; avtorski honorar
droit cambial menično pravo
droit canon(ique) kánonsko pravo
droit de cité domovinska pravica
droit civil civilno pravo
des droits civiques državljanske pravice
droit commercial trgovinsko pravo
droit commun obče pravo
droit constitutionnel, public ustavno, javno pravo
droit coutumier običajno pravo
droit criminel, pénal kazensko pravo
droit domestique, de famille družinsko pravo
droit d'édition založniško pravo
droit électoral volilna pravica
droit d'enregistrement vpisnina
droit d'entrée; droit de sortie vstopnina, vstopna, uvozna carina; izvozna carina
droit féodal fevdalno pravo
droit financier finančno pravo
droit fiscal davčno pravo, davčni zakoni
droit foncier zemljiško pravo
droit du plus fort pravica močnejšega, pravica pesti
droit de gage zastavno pravo
droit des gens, international (public) mednarodno pravo
droit de grâce pravica do pomilostitve
droit de greffe (juridique) pisarniška pristojbina
droit de grève pravica do stavke
droit de la guerre vojno pravo
droits pluriel de l'homme človekove pravice
droits pluriel d'inscription vpisnina
droit de l'instance pravdne pristojbine
droit maritime pomorsko pravo
droit minoritaire manjšinjsko pravo
droit de naturalité pravica do naturalizacije
droit notariat notarske pristojbine
droit d'octroi mitnina
droit ouvrier delovno pravo
droit de plainte pravica do pritožbe
droits pluriel de port pristaniške pristojbine
droit de préavis pravica do odpovedi
droit privé zasebno pravo
droit protecteur zaščitna carina
droit public javno pravo
droit de recours pravica do priziva, do pritožbe
droit de reproduction pravica do ponatisa
droit romain rimsko pravo
droit successif successoral, de succession nasledstveno pravo
droits pluriel successifs podedovane pravice
droit de timbre kolekovina
droit de trouvaille pravica do najdenine, najdenina
droits pluriel universitaires študijske pristojbine
droit de veto pravica veta
droit de vote glasovalna, volilna pravica
ayant droit masculin upravičenec
avant faire droit pred definitivno sodbo
docteur masculin, étudiant masculin en droit doktor, študent prava
faculté féminin de droit pravna fakulteta
professeur masculin de droit profesor prava
aller sur les droits de quelqu'un poseči v pravice kake osebe
avoir droit à quelque chose imeti pravico do česa
avoir le droit de biti upravičen za kaj, imeti pravico do
avoir des droits sur quelque chose zahtevati, lastiti si kaj
conférer le droit à quelqu'un da(ja)ti komu pravico
être dans son droit imeti pravico, imeti prav
être en droit de biti upravičen do, za
être fondé en droit biti pravnoveljaven
faire son droit študirati pravo
faire valoir ses droits sur quelque chose uveljaviti svoje pravice do
faire droit à une demande ugoditi prošnji
priver quelqu'un de ses droits odvzeti komu njegove pravice
revendiquer son droit zahtevati svojo pravico
user d'un droit uporabiti pravico
c'est le droit du jeu to je (tukaj) v navadi, običaj
cela va de droit to je čisto prav
la force prime le droit sila je močnejša kot pravica
où il n'y a pas de quoi, le roi perd son droit kjer ničesar ni, pride še cesar ob svojo pravico

drúg (-a -o)

A) adj.

1. altro:
druge izbire ni non c'è altra scelta
zaenkrat nimam drugega dela per ora non ho altro da fare

2. (ki se po lastnosti razlikuje od določenega) altro, diverso:
poizkusiti na drug način provare in un altro modo

3. (ki v kaki skupini obstaja poleg navadnega in se od tega razlikuje) altro:
šole in drugi vzgojni zavodi le scuole e gli altri istituti educativi

4. pog. (tuj) altro, estraneo:
na starost je moral živeti pri drugih ljudeh da vecchio dovette vivere con estranei
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ne razumeti drugega jezika kot palice intendere soltanto l'argomento della forza
pog. biti v drugem stanju essere incinta, in stato interessante
zapihal je drug veter sono cambiate le circostanze
z drugimi besedami in altre parole
biti drugih misli cambiare idea
pog. pren. to je pa druga pesem (questo) è un altro paio di maniche
PREGOVORI:
drugi kraji, druge navade paese che vai usanze che trovi

B) drúgi (-a -o) m, f, n

1. altro:
mi se strinjamo, drugi pa niso zadovoljni noi siamo d'accordo, gli altri invece non sono contenti
želite še kaj drugega? desidera altro?
(pri naštevanju) nudimo hrano, stanovanje in drugo si offre vitto, alloggio ecc.

2. (z nikalnico poudarja omejenost na navedeno) altro:
drugega ne zna kakor veseljačiti non sa far altro che gozzovigliare

3. (izraža medsebojno razmerje) uno... altro:
bojita se drug drugega hanno paura l'uno dell'altro
odhajajo drug za drugim se ne vanno uno dopo l'altro
pejor. drug drugega sta vredna uno è peggio dell'altro
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
če ste manjkali zaradi bolezni, je pa druga se è stato assente perché malato è un'altra cosa
pog. fanta ni drugega kot tolšča il ragazzo è proprio un ciccione
ni za drugo, kakor da čepi doma è buono soltanto a starsene tappato in casa
reči med drugim dire fra l'altro
PREGOVORI:
kdor drugim jamo koplje, sam vanjo pade chi scava la fossa agli altri ci casca dentro egli stesso

Drūsus -ī, m (kelt.; prim.: Drusus, hostium (sc. Gallorum) duce Drauso comminus trucidato, sibi posterisque cognomen invenit Suet.) Druz, priimek rodu Livijev in Klavdijev. Poseb. znani so:

1. M. Livius Drusus Mark Livij Druz, tr. pl. l. 122, hud nasprotnik svojega tovariša G. Grakha; konzul l. 112: Ci., Fl.

2. njegov sin, poštenjak, izvrsten govornik; čeprav je prijateljeval s plemstvom, je l. 91 kot tr. pl. obnovil nekaj zakonov Grakhov, npr. zakon o razdelitvi zemljišč, poseb. pa zakon de civitate sociis danda. Kvint Varij ga je zato umoril, kar je dalo povod zavezniški vojni: Ci., Vell., Aur.

3. Nero Claudius Drusus Neron Klavdij Druz, nav. le Drusus, sin Klavdija Nerona (ali Avgusta) in Livije, Tiberijev brat, roj. l. 38, v času, ko je bila Livija še poročena z Avgustom. Leta 15 je porazil Rete v Tridentskih Alpah; pri 25 letih je kot namestnik v Germaniji prevzel vodstvo vojne in več let zmagoval. Umrl je l. 9 na vojnem pohodu med Labo in Zalo zaradi bolezni ali po padcu s konja. Zapustil je dva sinova: Germanika in Klavdija, poznejšega cesarja: H., T., Suet.

4. Drusus Caesar Druz Cezar, edini Tiberijev sin iz zakona z Vipsanijo Agripino, konzul l. 15 in 21. Leta 23 ga je Sejan zastrupil: T.

5. Drusus, Germanikov sin, zaradi svoje in bratove priljubljenosti med ljudstvom je vzbudil cesarju Trajanu zavist, zaradi česar ga je ta dal l. 33 po Kr. zapreti v svoji palači na Palatinu; tam je izstradan umrl: T., Suet. — Ženske iste rodbine:

1. Livia Drūsilla (demin.) Livija Druzila, žena Tiberija Klavdija Nerona, ki jo je l. 38 prepustil Oktavijanu. Spletkarska ženska je imela svojega drugega moža popolnoma v oblasti. Po njegovi smrti (l. 14 po Kr.) je pri svojem sinu, cesarju Tiberiju, izgubila ves vpliv; umrla je l. 29 po Kr. v starosti 84 let: T.

2. Iūlia Drūsilla Julija Druzila, najmlajša Germanikova hči; njen prvi mož je bil Gaj Kasij Longin, drugi pa Emilij Lepid. Njen brat, cesar Kaligula, s katerim je menda imela incestno razmerje, jo je dal po smrti pobožiti: T., Suet. — Adj. Drūsiānus ali Drūsīnus 3 Druzov: fossa Drusiana T. ali fossae Drusinae Suet. Druzov prekop; Neron Klavdij Druz ga je dal napraviti, da bi združil staro in novo reko Islo.

družboslovne vede stalna zveza
(strokovno področje) ▸ társadalomtudományokMladi se še vedno v največji meri odločajo za študij družboslovnih ved. ▸ A fiatalok még mindig túlnyomórészt a társadalomtudományok tanulása mellett döntenek.

dry¹ [drai] pridevnik (drily prislov)
suh, izsušen; žejen; suhoparen, dolgočasen; ki povzroča žejo; trpek (vino); prohibicijski; sarkastičen

dry battery suha baterija
dry bob igralec kriketa (Eton)
as dry as a bone čisto suh, suh ko poper
to feel dry biti žejen
a dry fish dolgočasnež
to go dry vpeljati prohibicijo
dry land kopno
dry law zakon o prohibiciji
dry season mrtva sezona
dry wine nesladkano vino
dry cow jalova krava
dry facts gola dejstva
dry shot slep strel
dry spell sušna doba
he's not even dry behind the ears mleko se ga še drži
to run dry posušiti se
dry death smrt na kopnem ali brez prelivanja krvi
as dry as dust skrajno dolgočasen