Franja

pobúda iniciativa f

na pobudo por la iniciativa de
iz lastne pobude por propia iniciativa
biti brez pobude carecer de iniciativa
prevzeti pobudo tomar la iniciativa

poche [pɔš] féminin žep; vreča (za žito); vrsta lovilne mreže; ptičja golša; solznik, solzna vrečica; militaire vdor, vrzel v fronti, žep

argent masculin de poche žepnina
livre masculin de poche knjiga žepnega formata
les mains dans les poches (figuré) z rokami v žepu, brez dela, brez truda
théâtre masculin de poche sobno gledališče
acheter chat en poche kupiti mačka v žaklju
avoir de l'argent plein les poches biti zelo bogat
avoir quelque chose en poche imeti kaj v žepu, v definitivni lasti
n'avoir pas sa langue dans sa poche biti odrezav
n'avoir pas les yeux dans sa poche radovedno gledati
colmater, verrouiller une poche (militaire) zamašiti, zapahniti, zadrgniti vrzel na fronti
connaître comme sa poche dobro poznati
en être de sa poche (familier) biti ob svoj denar, izgubiti svoj denar
c'est dans la poche (figuré) to je lahko
faire une poche (militaire) vdreti, napraviti žep
mon veston fait des poches moj suknjič dela močne gube
faire les poches de quelqu'un brskati komu po žepih; vzeti mu, kar ima v žepih
mettre son drapeau dans sa poche ne odkrito povedati, kar mislimo
mettre quelqu'un dans sa poche (familier) imeti popolno last nad kom
se mettre dans la poche de quelqu'un držati se koga kot klop
payer de ses poches (familier) plačati iz svojega (lastnega) žepa
mettre son amour-propre dans sa poche odreči se svojemu samoljubju
se remplir les poches napolniti si žepe, nepošteno obogateti

pocket¹ [pɔ́kit] samostalnik
žep, vrečka, torbica
britanska angleščina vreča (mera)
figurativno denar, denarno sredstvo
mineralogija votlina polna rude; biljardna luknja
vojska žep kotel, obkoljeno področje

aeronavtika air-pocket zražni žep
figurativno a deep pocket globok žep
to be in pocket imeti denar, prislužiti
to be out of pocket imeti izgubo, biti v denarni stiski
to be 5 dollars in (out of) pocket imeti 5 dolarjev dobička (izgube)
figurativno he will suffer in his pocket to se mu bo v denarnici poznalo
to have s.o. in one's pocket imeti koga v oblasti
to have pockets to let imeti prazen žep
to line one's pockets zaslužiti mnogo denarja
out-of-pocket expenses (plačani) izdatki
to pay out of one's own pocket plačati iz svojega žepa
to pick a pocket ukrasti iz žepa
figurativno to put one's hand in one's pocket seči globoko v žep
to put one's pride in one's pocket ponižati se

poco moški spol majhna količina

servir para poco za nobeno rabo ne biti
un poco de agua nekoliko vode
el caso no es para poco primer ni tako enostaven
hace poco, poco ha pred kratkim, nedavno
cargar poco malo (za)računati
es un embustero, para decir poco on je, milo rečeno, lažnivec
tener en poco podcenjevati, ne ceniti
pocos pl maloštevilni, ne mnogi
muchos pocos hacen un mucho iz mnogih majhnih količin nastane velika količina; zrno do zrna pogača, kamen do kamna palača

pōculum -ī, n (prim. pōtus, pōtāre, gr. πέ-πω-κα, pf. glag. πίνω pijem)

1. čaša, kup(ic)a, kozarec: poscunt maioribus poculis (sc. bibere) Ci., argenteum L., poculum impavide haurire L., pocula fabricata fago O., pocula ducere H. čaše (iz)prazniti, zvrniti (zvračati), srkniti (srkati), srebniti (srebati) iz čaš, aureum, crystallinum, murreum, perlucidum Sen. ph., ministerium poculorum Serv. služba točaja, pocula veneno infecta Iust.; pren.: poculum mortis exhaurire Ci.; preg.: eodem poculo bibere Pl. piti iz iste kupe trpljenja = izkusiti (trpeti) isto nezgodo (nesrečo).

2. meton. pijača, napitek: pocula sunt fontes V., pocula fauce trahere H. srkati, srebati, pocula vitea V. grozdna pijača, grozdni sok, vinska pijača, Acheloia V. voda, insidiosa O. čarovna pijača, amoris ali desiderii H. ljubezenski napitek (napoj), tudi = ljubezen: Pl.; pl. često = pitje, popivanje, pijančevanje: ad pocula venire V., si in tuis poculis tibi accidisset Ci., laeti inter pocula V., prae poculis Fl. od pijanosti; occ. kupica strupa = strupena pijača: Ci., ad insidiosa vocatus pocula O.

Opomba: Sinkop. obl. pōclum: Pl., Luc. fr., Arn. poet., Prud.

počaka|ti (-m) čakati warten (na auf)
počakati na (etwas) abwarten; warten (to lahko počaka das kann warten)
počakati, kaj bo iz tega abwarten, wie der Wagen läuft
treba je počakati es bleibt abzuwarten
Le počakaj! Na warte!

počási lentement, avec lenteur, posément, doucement; peu à peu, petit à petit, pas à pas

počasi! doucement!, familiarno piano!, tout doux!
počasi iti compter ses pas
počasi delati travailler lentement (ali doucement, sans se presser), lambiner
počasi se kuhati mitonner
počasneje hoditi raccourcir (ali retenir) le pas
počasneje voziti ralentir, réduire la vitesse, modérer la marche
počasi se širiti (figurativno) faire tache d'huile
postati počasnejši se ralentir
počasi bo kaj iz njega il se fera peu à peu

počitnikar samostalnik
1. (dopustnik) ▸ nyaraló, üdülővendég
Med počitnikarji je največ domačih gostov, sledijo Italijani, Nemci in Avstrijci, za prvomajske praznike pa še gostje iz Rusije. ▸ A nyaralók közül a legtöbb hazai vendég, őket az olaszok, németek és osztrákok követik, a május elsejei ünnepek alatt pedig az orosz vendégek a leggyakoribbak.

2. (kdor ima šolske počitnice) ▸ vakációzó, vakációját töltőZaprta šolska vrata so dober razlog za razposajenost, ki je počitnikarjem v teh dneh zagotovo ne primanjkuje. ▸ A zárt iskolakapuk jó okot szolgáltatnak az ellazulásra, ebben a vakációzók ezekben a napokban minden bizonnyal nem szenvednek hiányt.

pod¹ [ô] moški spol (-a …) der Fußboden, Boden; der -boden, -fußboden (lesen Holzboden, kamnit Steinfußboden, parketni Parkett(fuß)boden, iz desk Bretterboden)
gradbeništvo, arhitektura slepi pod der Blindboden
ladijski pod der Dielenboden, Riemenboden
tehnika pri paleti: die Vertäfelung
tehnika, železnica vagon z nizkim podom der Niederflurwagen

pòd plancher moški spol , sol moški spol ; aire ženski spol , grange ženski spol

pod iz brun platelage moški spol
parketni pod plancher parqueté, parquet moški spol

poder moški spol moč, oblast; zmožnost, sposobnost; vojna sila; polnomočje, pooblastilo

poder ejecutivo izvršna oblast; Am vlada
poder judicial sodna oblast
poder legislativo zakonodajna oblast
poder naval pomorska sila
poder público (javna, državna) oblast
a poder de po, zaradi
caer debajo del poder de priti pod oblast
ejercer un poder izvajati oblast
firmar por poder podpisati po pooblastilu
obra en mi poder su... (trg) prejel sem Vaše (pismo) ...
retirarse del poder umakniti se iz vlade
subir al poder priti na oblast, priti h krmilu
¡poder de Dios! za božjo voljo!
(plenos) poderes polnomočje, pooblastilo
tener amplios poderes imeti neomejeno polnomočje

podíti chasser, pousser, faire courir , familiarno bousculer

poditi iz hiše chasser de la maison
poditi konja faire courir (ali galoper) un cheval
poditi se sem in tja prendre ses ébats
poditi se za slavo courir après (ali poursuivre) la gloire

podíti cazar

poditi iz hiše echar de casa
poditi konja do smrti reventar un caballo
poditi se za perseguir, correr tras

podlag|a¹ ženski spol (-e …)

1. die Unterlage ( agronomija in vrtnarstvoza cepljenje Pfropfunterlage, za glavo Kopfunterlage, za pisanje Schreibunterlage)

2. der Untergrund; (dno) der Boden; (substrat) das Substrat, der Nährboden; plast, sloj: der Trägerschicht, der Träger
podlaga cestišča das Straßenbett
podlaga snežne odeje das Schneedeckenfundament
podlaga iz starega snega die Altschneeunterlage
tehnika, gradbeništvo, arhitektura (spodnji ustroj) der Unterbau

3. vzorca: der Grund
slikarska podlaga pri oljni sliki: der Malgrund

4.
zlata podlaga denarja: die Goldbasis

podob|a¹ [ó] ženski spol (-e …)

1. slika, zamišljena slika: das Bild (angela Engelsbild, boga das Götterbild, Gottesbild, časa Zeitbild, idealna Wunschbild, iz sanj Traumbild, krajine Landschaftsbild, Kristusova Christusbild, kultna Kultbild, mesta Stadtbild, pisave Schriftbild, sveta Weltbild, svetnika Heiligenbild, zunanja kraja/naselja Ortsbild)

2. (portret) das Bildnis (lastna Selbstbildnis, žene Frauenbildnis)

3. (zvesta podoba, odslikava) das Abbild

4.
živa podoba koga: (skoraj enak) das Ebenbild
religija božja podoba das Ebenbild Gottes

5.
(zunanja) podoba das -bild
(pokrajine Landschaftsbild, mesta Stadtbild)

6. (predstava) die Vorstellung

podob|a² [ó] ženski spol (-e …) (lik) die Gestalt (človeška Menschengestalt, glasovna Lautgestalt, iz sanj Traumgestalt)
v … podobi in Gestalt von, v živalski: in tierischer Gestalt, in Tiergestalt
otipljiva podoba eine greifbare Gestalt
religija pod obema podobama in beiderlei Gestalt
figurativno pokazati svojo pravo podobo seine wahre Gestalt zeigen

podóba imagen f ; figura f ; (slika) cuadro m , pintura f ; (portret) retrato m

lastna podoba autorretrato m
podoba iz sanj visión f de ensueño
on je prava podoba svojega očeta es el vivo retrato de su padre
v podobi koga sežgati quemar en efigie a alg

podpornik samostalnik
1. pogosto v množini, pogosto v političnem kontekstu (zagovornik) ▸ támogatóPred stavbo se je zbralo več sto njegovih podpornikov. ▸ Az épület előtt több száz támogatója gyűlt össze.
Sem velik podpornik ideje o generaciji brez tobaka. ▸ Nagy támogatója vagyok a dohányzás nélküli nemzedék ötletének.

2. (finančni pokrovitelj) ▸ támogatóMed podporniki muzeja sta režiserja Steven Spielberg in George Lucas. ▸ A múzeum támogatói között vannak Steven Spielberg és George Lucas rendezők.
Sam je predvsem skrbel za finančno plat, pridobival je podpornike in sponzorje. ▸ Elsősorban a pénzügyi oldalért, a támogatók és szponzorok toborzásáért voltam felelős.
Med športom in njegovimi podporniki je strog sponzorsko-komercialni odnos. ▸ A sport és a támogatói között szigorú szponzori-kereskedelmi kapcsolat áll fenn.

3. (kdor spodbuja ali navija) ▸ szurkoló, támogató
Vzeti šal podporniku tekmeca je bila že majhna navijaška zmaga. ▸ A sál elvétele a riválisok drukkerétől már apró szurkolói győzelmet jelentett számára.
Vse tekače in podpornike pa na Prešernovem trgu čaka tudi posebno presenečenje. ▸ A Prešeren téren különleges meglepetés vár minden futót és szurkolót.
Mama in oče sta moja največja podpornika. ▸ Anyukám és apukám a legnagyobb szurkolóim.
Strastna ljubezen mladih zaljubljencev ima številne podpornike in na koncu zmaga. ▸ A fiatal szerelmesek szenvedélyes szerelmének sok támogatója van, és végül győz.

4. (gradbeni element) ▸ támaszték, támasz, gyámKo so začeli rušiti zid, so se zrahljali leseni podporniki ostrešja, kar so delavci skušali utrditi. ▸ Amikor elkezdték bontani a falat, a tető fából készült gyámjai meglazultak, amit a munkások megpróbáltak kijavítani.Nevarne dele šole so za silo podprli s tramovi in jeklenimi podporniki. ▸ Az iskola veszélyes részeit egyelőre gerendákkal és acélgyámokkal támasztották meg.
Ko je z električnim vrtalnikom vrtal luknje, je popustil podpornik odra in se zazibal. ▸ Miközben elektromos fúróval fúrta a lyukakat, az állványzat tartószerkezete meglazult és megingott.

5. (kar ohranja določen položaj) ▸ merevítő, támasz
Ploščico s podpornikom za nos otrok nosi do operacije ustnice pri šestih mesecih starosti. ▸ Az orrlemezt és a merevítőt a gyermek a 6 hónapos korban elvégzett ajakműtétig viseli.
Iz kosti so dolgo časa izdelovali podpornike za nedrčke in krila. ▸ Sokáig csontokból készítették a melltartótartók és a szoknyák merevítőelemeit.
Naslonjalo za hrbet je bilo oblikovano kot srp, podpornik za noge pa kot kladivo. ▸ A háttámla sarló, a lábtámasz pedig kalapács alakú volt.

6. (o računalniškem sistemu) ▸ támogató
Med podpornike Linuxa se je nedavno uvrstil tudi Adobe. ▸ Az Adobe nemrég csatlakozott a Linux támogatóinak sorához.

podtalnica samostalnik
(podzemna voda) ▸ talajvíz

Poenus 3 (prim. Phoenix) feničánski, feníški, púnski, kartažánski, kartáginski: Stat., navita H., leones V. afriški; komp.: est nullus me hodie Poenus Poenior Pl. nihče ni bolj vešč punščine, nihče ni večji strokovnjak za punščino; subst. Poenus -ī, m Púnec, Kartažàn, Kartažán, Kartáginec: Poenus plane est Pl. ves (skozi in skozi) je Punec; occ. = Hannibal: Ci., L.; kolekt.: Poenus advena L. punski prišleki (prišleci, priseljenci), Poenus uterque H. Punci tostran in onstran Herkulovih stebrov, hispan(ij)ski in afriški Punci; pl. Poenī -ōrum (Poenûm: Sil.), m Púnci, Kartažáni, Kartáginci, ki so izhajali iz Feničanov; bili so razvpiti kot verolomen narod: Poeni foedifragi Ci., primi Poenorum V. — Od tod adj.

1. Poenicus 3 (Ca., Varr., Sil.), mlajše Pūnicus 3 feničánski, feníški, púnski, kartažánski, kartáginski: bellum, litterae Ci., regna V., lingua Varr., Plin., fides S. punska zvestoba; iron. = nezvestoba; prim. Punica ars, fraus, perfidia, astus, versutiae L. Ker so Punci menda iznašli tudi škrlat, pomeni Pūnicus 3 pesn. meton. tudi škrlaten, bagren(ordeč), škrlatnordeč: sagum H., tunicae Val. Max., rostra columbarum Pr., mālum Varr. idr. granatno jabolko, granatnica = subst. Pūnicum -ī, n: O., Plin., grana Plin. pečke (peške) granatnega jabolka, arbos Col. poet. bot. granatovec (Punica granatum Linn.). — Adv. Pūnicē (Poenicē) (po) púnsko, kartažánsko, kartáginsko: Adibo [ad] hosce atque appellabo Punice Pl., si respondebunt, Punice pergam loqui Pl., quid ais tu? ecquid commeministi Punice? Pl., vin appellem hunc Punice? Pl., saluta hunc rusus Punice verbis meis Pl., video enim, qui de agri cultura scripserunt et Poenice et Graece et Latine, latius vagatos, quam oportuerit Varr., loquitur nunquam nisi Punice et si quid adhuc a matre graecissat Ap.

2. Pūniceus (Poeniceus) 3 in Pūnicius (Poenicius) 3
a) púnski, kartažánski, kartáginski: religio L., dux O.
b) meton. škrlaten, bagren(ordeč): taenia V., cruor O., panis purpureus (temnordeč), Poeniceus (svetlordeč) Pl., pomum O. granatno jabolko.

3. Pūnicānus 3 po púnski (kartažánski, kartáginski) šegi (po púnsko, kartažánsko, kartáginsko) narejen (izdelan): fenestra Varr., lectuli Ci.